A Mérei projekt lényege, hogy az osztály – amennyiben tagjai önkéntesen vállalják
– lehetőséget kap arra, hogy a fejlődésének egy adott szakaszán az akkor megoldásra
váró feladatait és az együttműködést megzavaró nyílt és lappangó feszültségeit
szakszerű nevelői és csoportszakértői irányítás mellett nyilvánosan megbeszélje
és megkísérelje rendezésüket. A kiinduló információkat a helyzet megbeszéléséhez,
a problémák rendezéséhez, a szociális kompetenciák gyakorlásához az osztálybeli
viszonyok szociometrikus feltárása szolgáltatja, melyet az ún. osztálytükör formájában a felmérést végző csoportszakértő mutat be és vitat meg a csoport
tagjaival. A tükörbenézés egy kivételes érzelmi telítettségű, az együttes problémamegoldás és az egymást
segítés lappangó tartalékait felébresztő kreatív epizód a csoport életében. Végiggondolhatja
és kiérlelheti, miképpen válhat olyan befogadó csapattá:
- ahol a fizikailag erősek nem visszaélnek az erejükkel, hanem megvédik a gyengébbeket;
- ahol kitalálják, hogyan lehet menő, elismert mindenki, aki bármely területen
– testi és szellemi erőben, sportban, zenében, humorral, tanulásban stb. valami
többletet tud megmutatni;
- ahol megkeresik, milyen formában segíthetnek egymásnak barátilag korlátozni azokat
a magatartásformákat, furcsa tulajdonságokat, túlzóan tolakodó, illetve visszahúzódó
stílusjegyeket, amelyek megakadályozzák, hogy a csapatban a tagok igazán oldottan
otthon érezzék magukat, s örülhessenek, hogy olyan csapatba tartoznak, ahol elfogadják
őket gyengéikkel együtt olyannak, amilyenek;
- amely megalkotja a maga sajátos arculatát, kimunkálja az érintkezés rá jellemző
belső normáit, hatékonyan ki tud állni a közös érdekei képviseletében;
- amely egy vidám és biztonságos hely, ahol a tagok jól érzik magukat most, és
majd szívesen emlékeznek rá, hogy ide tartoztak egykor.
