A feldolgozásig 67 intézmény küldte el a nevelési értekezletről készült jegyzőkönyvet az Agressziókezelési Munkacsoportnak, kevesebb iskolából juttatták el hozzánk, mint az első értekezletről készültet. 56 intézmény (84%) időben, 11 intézmény (16%) késve, levélben való kérés után küldte el a jegyzőkönyvet. A megtartott II. nevelési értekezlet időpontja iskolánként nagyon változó, novembertől márciusig terjedő időszakban történt. A táblázat mutatja az eloszlást.

1.      Időpontok

1.       táblázat. A II. nevelési értekezletek időpontjai

Hasonló szempontok szerint történt a feldolgozás, mint az első elemzésénél. Megnéztük, hogy hányan, milyen összetételben vettek részt a nevelési értekezleten, hány napirendi pontot dolgoztak fel, mi volt a témája, honnan volt az előadó, milyen módszereket alkalmaztak, mi volt a nevelési értekezlet célja, megnéztük a hozzászólások számát, jellegét, az állásfoglalások, határozatok számát, jellegét és hogy kire vonatkoztak.

2.      Résztvevők

A statisztikai összesítőből látható, hogy a 67 intézményben hány pedagógus, diák-önkormányzati képviselő, szülő, és egyéb kategóriába sorolt más személy vett részt a II. nevelési értekezleten.

2.       táblázat. A II. Nevelési értekezleten résztvevők száma

Ha összehasonlítjuk a létszámadatokat az I. nevelési értekezleten résztvevők számával, láthatjuk, hogy összességében a II. értekezleten kevesebben vettek részt, de 20 intézménnyel kevesebb adattal rendelkeztünk a feldolgozásig.

3.       táblázat. Az I. és II. Nevelési értekezleten résztvevők száma

 

 

 

3.      Napirendi pontok

Összesen 120 napirendi pontot dolgoztak fel az intézmények a II. nevelési értekezleten, amelynek a megoszlása a következő volt:

4.       táblázat. Napirendi pontok száma

Ha összehasonlítjuk az I. és a II. nevelési értekezlet napirendi pontjainak a számát, láthatjuk, hogy néhány százalékkal nőtt azoknak az iskoláknak az aránya, amelyek 1 témát, valamint 3 és több témát dolgoztak fel, csökkent a 2 témát feldolgozó intézmények aránya.

5.       táblázat. Az I. és II. Nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása

4.      Napirendi pontok témája

A 120 napirendi pont téma szerinti megoszlása nagyon változatos volt. Sok intézményben foglalkoztak konfliktuskezeléssel, az iskolai agresszió kezelésével. Több iskola konkrét eseteket dolgozott fel, a tanulók vagy szülők, illetve pedagógusok körében végzett kérdőívek eredményeit elemezte, drámajáték fontosságát hangsúlyozták, a rendőrség szerepéről, helyéről és feladatairól hallgatták meg rendőrségi szakember beszámolóját az ifjúsági agresszió kezelésében. A táblázat részletesebben mutatja, hogy milyen témákat, milyen arányban dolgoztak fel az intézmények.

6.       táblázat. Napirendi pontok témája

A táblázatban felsorolt témákból jól látható, hogy az intézmények keresik az agresszív viselkedés okait, azok megoldási lehetőségeit, és nagyon sok oldalról megközelítve próbálják meg a megoldási lehetőségeket megtalálni, amelyek hatékonyak lehetnek.

Összehasonlítva az I. és a II. nevelési értekezlet témáit, láthatjuk, hogy az elsőn főleg az agresszió kialakulásának, keletkezésének, okainak elméleti megközelítése, a másodikon inkább a megoldáskeresés útját helyezték előtérbe az intézmények. Azokat a témákat emeltem ki, amelyek mindkét értekezleten előfordultak.

7.       táblázat. Az I. és II. Nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása

 

5.      Előadók

Az intézmények több mint a felében a II. Nevelési értekezleten is belső munkatársak voltak elsősorban az előadók, külső személyt, főleg pszichológust, rendőrt, jogászt, orvost hívtak meg, néhány iskolába Intézetünk munkatársait kérték fel előadás tartására.

8.       táblázat. A nevelési értekezletek előadói

Ha összehasonlítjuk az I. és a II. Nevelési értekezleten előadók arányát, láthatjuk, hogy nőtt a kívülről hívott szakemberek aránya a belső munkatársak arányához viszonyítva. Ez is azt mutatja, hogy a vezetők szakemberek bevonásával szeretnék a pedagógusokat felkészteni a problémák szakszerű megoldására.

9.       táblázat. Az I. és II. nevelési értekezletek előadóinak összehasonlítása

 

6.      Módszerek

A II. Nevelési értekezleten is még az előadás volt nagyobb számban a 120 témából 69, de a beszélgetés és vita száma is jelentős volt, 36, valamint az egyéb módszerek száma sem elhanyagolható, 15. A táblázat mutatja százalékos arányukat.

10.    táblázat. A nevelési értekezleten előforduló módszerek

Ha összehasonlítjuk az I. és a II. értekezleteken használt módszereket, akkor láthatjuk, hogy a II.-on csökkent az előadás aránya, nőtt a beszélgetés, vita, valamint az egyéb módszerek aránya. Ez is mutatja, hogy megkezdődött a hangsúlyeltolódás az elméleti ismeretekről a gyakorlat felé.

11.    táblázat. Az I. és II. nevelési értekezleten előforduló módszerek összehasonlítása

 

7.      A Nevelési értekezlet célja

A II. értekezletek célja elsősorban módszertani ismeretszerzés volt, jóval magasabb arányban, mint az elméleti információ-szerzés. A táblázat jól mutatja az arányokat.

12.    táblázat. A nevelési értekezletek célja

Ha összehasonlítjuk a két nevelési értekezlet céljainak típusmegoszlását, láthatjuk a jelentős mértékű változást a módszertani ismeretek irányába.

13.    táblázat. Az I. és a II. nevelési értekezlet céljainak összehasonlítása

 

8.      Hozzászólások

Összesen 140 hozzászólás hangzott el a feldolgozott témákhoz. A résztvevő pedagógusok 5%-a mondott véleményt, vagy egészítette ki az elhangzottakat, vagy kérdezett, saját tapasztalatait osztotta meg a kollégákkal. Többségében 2, 3, 1 hozzászólás volt, de előfordult, hogy 21-en mondtak véleményt. 37 intézményben (53%) volt, 30-ban (47%) pedig nem volt hozzászólás.

14.    táblázat. A hozzászólások száma

Mivel a feldolgozott témák is sokrétűek voltak, így a hozzászólások témája is nagyon változatos volt. Elhangzottak kérdések: pl.: Nagy létszámú osztályban hogyan lehet konfliktust kezelni? Milyen együttműködést lehet kialakítani az iskola és a rendőrség között? Személyes tárgyat tanár elvehet-e a diáktól? Miért nem az óvodában kezdik az agresszió kérdéskör feldolgozását? Javaslatokat tettek a következő nevelési értekezlet témájára: szituációs gyakorlatok végzésére, konkrét esetek megbeszélésére, csoportokban konfliktuskezelési technikák tanulására. Feladatokat fogalmaztak meg a tantestületek számára, amelyekre a következő időszakban jobban kell figyelniük: többet kell dicsérni, sikerélményhez kell juttatni a tanulókat, szakköröket, közös programokat kell szervezni, diákokat-szülőket be kell vonni a problémák megoldásába, az osztályfőnöki munkaközösségek évfolyamonként beszéljék meg a problémákat, a Házirend mellékleteként eljárásrend kidolgozása az agresszió kezelésére, kortárs mediátorok képzését kell végezni.  Elhangzottak az előadókkal szemben megfogalmazott negatívumok is: sok volt az idegen kifejezés, hátul nem lehetett hallani.

A hozzászólások jellege szerint megkülönböztettünk megoldás-centrikus belsőt, amely a tanárra, diákra vonatkozott, megoldás-centrikus külsőt, amely a továbbképzéseket, tréningeket, a jelzőrendszert jelentette, valamint a családra, társadalomra, oktatási rendszerre hárítót. A hozzászólások többsége szerint a jelenlévő és keletkező problémákat iskolán belül a pedagógusoknak a tanulókkal együtt kell megoldani, bevonva a szülőket is amennyire ez lehetséges, de már a külső segítség igénybevételének aránya magasabb, mint az első értekezlet hozzászólásainál.

A táblázat mutatja a hozzászólások jellegének alakulását.

15. táblázat. Az I. és II. nevelési értekezleteken elhangzott hozzászólások jellegének összehasonlítása

9.      Állásfoglalás, határozat

Összesen 58 határozatot hoztak 28 intézményben, amely az iskolák 41%-a, 39 intézményben, amely 59%,  nem fogalmaztak meg állásfoglalást.

Összehasonlítva az I. és a II. nevelési értekezlet állásfoglalásainak arányát, azt tapasztaljuk, hogy az elsőn magasabb volt azoknak az intézmények a száma, amelyek megfogalmaztak állásfoglalást, a másodikon pedig azoknak az aránya volt magasabb, ahol nem hoztak határozatot.

Több intézményben fogalmazták meg ezeket az állásfoglalásokat: gyakorlati képzésre, konfliktuskezelési tréningre lenne szükség, prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, szabadidős programokat hatékonyan kell szervezni, a tantestület megtörtént eseteket gyűjtsön össze és azokat dolgozzák fel pszichológus segítségével,  az egyéni bánásmódra, a diákokkal történő beszélgetésre jobban oda kell figyelni, osztályfőnöki órán foglalkozni kell az agresszió témájával, kortárssegítő tréningeket kell szervezni, a kommunikációs készség fejlesztésére, a tanulók személyiségfejlődésére jobban oda kell figyelni, a Házirend következetes betartatása fontos feladata legyen a pedagógusoknak.

Megnéztük, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire vonatkoztak. A táblázat mutatja, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire milyen arányban vonatkoznak, összehasonlítva az első értekezlet eredményeivel.

A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a két értekezleten hozott határozatok aránya nem változott, amelyek a pedagógusra, diákra vonatkoznak, viszont a családra és a környezetre vonatkozóakban történt néhány százalékos elmozdulás.

 

16.    táblázat. Az I. és II. nevelési értekezleten hozott állásfoglalások arányainak összehasonlítása

Összegezve az intézmények agresszióval foglalkozó második nevelési értekezletéről készült jegyzőkönyvek információit, azt mondhatjuk el, hogy az iskolák többségében az agressziókezelés gyakorlati oldalról történő megközelítésére helyezték a hangsúlyt. Nagyon változatos témákat dolgoztak fel, az intézményükben létező helyzetre hívták fel a kollégák figyelmét, és a megoldási lehetőségek megkeresésére törekedtek. Egyre több intézmény külső szakember segítségét kérve igyekszik a kollégákat megismertetni és segíteni megtanulni az agresszió és  konfliktuskezelés eszközeit, módszereit. Ebben intézetünk is támogatja az iskolákat, felajánlottuk a lehetőséget, hogy civil szervezetek képviselőit hívhatják meg előadónak a nevelési értekezletre, ahol elmondják, megismertetik az általuk használt technikákat, módszereket, amelyek eredményesen alkalmazhatók a napi gyakorlatban. Eddig 25 intézmény élt ezzel a lehetőséggel, és nagyon pozitív a visszajelzésük a civil szervezetek képviselői által végzett tevékenységről.

Sajnos kevesebb intézmény küldte el a második nevelési értekezletről készült jegyzőkönyvet mint az elsőről, így nem teljes a képünk a fővárosi fenntartású intézményekben tett lépésekről az agressziókezelés területén. Reméljük, hogy a III. nevelési értekezletről minden iskola elküldi csoportunknak a jegyzőkönyvet és minél hamarabb elkészülhetünk azoknak az elemzésével is.

 

Novák Mária
pedagógiai szakértő