A fővárosi fenntartású intézmények első három nevelési értekezleteinek jegyzőkönyveiből készült összegzés

Eddig három nevelési értekezletet tartott meg az intézmények többsége, és küldték el a jegyzőkönyvet. A tanév elején minta jegyzőkönyvvel segítettük az iskolákat és ezzel a feldolgozást is próbáltuk megkönnyíteni. A helyzetfelméréshez egy intézményi kérdőívet is készítettünk, amelyet elküldtünk felhasználásra, az iskolák többsége kitöltötte, elvégezte az elemzését, és ennek alapján dolgozták ki a saját tervüket az agressziókezelésére és határozták meg a négy nevelési értekezlet témáját.

Kidolgoztunk egy szempontrendszert, aminek alapján végeztük el a feldolgozást és elemzést. Megnéztük, hogy hányan, milyen összetételben vettek részt a nevelési értekezleteken, hány napirendi pontot dolgoztak fel, mi volt a témája, honnan volt az előadó, milyen módszereket alkalmaztak, mi volt a nevelési értekezletek célja, megnéztem a hozzászólások számát, jellegét, az állásfoglalások, határozatok számát jellegét és hogy kire vonatkoznak.

Az I. nevelési értekezlet megtartásáról készült jegyzőkönyvet 99, a feldolgozásig 87 intézmény küldte el. Az intézmények többsége (87% - 76 iskola) októberben, néhányan (10% - 9 iskola) novemberben, és (2% - 2 iskola) decemberben tartotta meg ezt az értekezletet.

Az iskolák 87%-ka az értekezlet megtartása után, 12% pedig kicsit később küldte el a jegyzőkönyvet.

A II. nevelési értekezlet jegyzőkönyvét 84, a feldolgozásig 67 intézmény küldte el az Agressziókezelési Munkacsoportunknak, kevesebb iskolából juttatták el hozzánk, mint az első értekezletről készültet. 56 intézmény (84%) időben, 11 intézmény (16%) késve, levélben való kérés után küldte el. A megtartott II. nevelési értekezlet időpontja iskolánként nagyon változó, novembertől márciusig terjedő időszakban történt.

A III. nevelési értekezlet jegyzőkönyvét 72, a feldolgozásig 64 intézmény küldte el, kevesebb iskolából juttatták el hozzánk, mint az első és második értekezletről készültet. A megtartott III. nevelési értekezlet időpontja iskolánként nagyon változó, decembertől április végéig terjedő időszakban történt.

1.        Résztvevők

Az adatokból kiderül, hogy az intézmények pedagógusai nagy létszámban vettek részt az értekezleteken, meghívták a diákok és szülők képviselőit is.

Ha összehasonlítjuk a három nevelési értekezleten résztvevők létszámadatait, láthatjuk, hogy a III. értekezleten vettek részt a legkevesebben, a legtöbben az elsőn voltak, arról több mint 20 intézménnyel több adattal rendelkeztünk.

1.       táblázat. Az I., II. és III. nevelési értekezleten résztvevők száma

2.        Napirendi pontok

Az elsőn 152, a másodikon 120, a harmadikon 92 napirendi pont volt, amelynek a megoszlása a következő:

2.       táblázat. Az I., II. és III. nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása

Ha összehasonlítjuk az első három nevelési értekezlet napirendi pontjainak a számát, láthatjuk, hogy a III. értekezleten a legmagasabb az aránya az egy témát feldolgozó intézményeknek. Ennek oka, hogy főleg gyakorlat oldaláról közelítettek meg egy-egy témakört, konkrét megoldási lehetőségeket ismertek meg. Az elsőn az agresszió elméleti megközelítése mellett helyzetfelmérést, vagy a főváros által elfogadott intézkedési tervet ismerték meg. A második értekezletek felében volt egy téma, főleg konfliktus és agressziókezelés.

3.        Napirendi pontok témája

Az I. nevelési értekezleten az intézmények többségében nagyon alaposan foglalkoztak az agresszió fogalmával, keletkezésével, fajtáival, kezelésével, stb. Elég sok helyen ismertették a Fővárosi Önkormányzat által elfogadott Intézkedési tervben megfogalmazott feladatokat, és fontosnak tartották az intézményi helyzetértékelés elvégzését is. Kiemelt jelentősége volt még a konfliktuskezelésnek és esetmegbeszélésnek is, ami azt mutatja, hogy az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati oldalról történő közelítés, a megoldáskeresés is egyaránt jelen volt az 1. nevelési értekezleteken.

A táblázat részletesebben bemutatja, hogy milyen témákat, milyen arányban dolgoztak fel az intézmények.

3. táblázat. Napirendi pontok témája az I. nevelési értekezleten

A II. nevelési értekezleten a 120 napirendi pont téma szerinti megoszlása nagyon változatos volt. Sok intézményben foglalkoztak konfliktuskezeléssel, az iskolai agresszió kezelésével. Több iskola konkrét eseteket dolgozott fel, a tanulók vagy szülők, illetve pedagógusok körében végzett kérdőívek eredményeit elemezte, drámajáték fontosságát hangsúlyozták, a rendőrség szerepéről, helyéről és feladatairól hallgatták meg rendőrségi szakember beszámolóját az ifjúsági agresszió kezelésében.

A táblázat részletesebben mutatja, hogy milyen témákat, milyen arányban dolgoztak fel az intézmények.

4.       táblázat. Napirendi pontok témája a II. nevelési értekezleten

A táblázatban felsorolt témákból jól látható, hogy az intézmények keresik az agresszív viselkedés okait, azok megoldási lehetőségeit, és nagyon sok oldalról megközelítve próbálják a megoldási lehetőségeket megtalálni, amelyek hatékonyak lehetnek.

A III. nevelési értekezleten a 92 napirendi pont téma szerinti megoszlása ismét nagyon változatos képet mutat. Megbeszéltek felmerülő konkrét agressziós eseteket és lehetséges megoldásukat, a tanulók illetve szülők körében végzett kérdőívek eredményeit elemezték, drámapedagógiai módszerekkel ismerkedtek, rendőrségi szakembertől hallottak fiatalkorúak sérelmére elkövetett cselekményekről, büntető és szabálysértési jellegű magatartások jogkövetkezményeiről, foglalkoztak fegyelmi eljárással, valamint a mediáció és jóvátétel a fegyelmi eljárásban, a resztoratív technika alkalmazásával az iskolai gyakorlatban, a káros szenvedélyek hatásával a fiatalkorúak agressziójára, a roma tanulók helyzetével, továbbképzési lehetőségekkel. A táblázat részletesebben mutatja, hogy milyen témákat, milyen arányban dolgoztak fel az intézmények.

5.       táblázat. Napirendi pontok témája a III. nevelési értekezleten

A táblázatban felsorolt témákból jól látható, hogy az intézmények keresik a jó módszereket, eszközöket, amelyek hatékonyak lehetnek a kialakuló iskolai agresszivitás és konfliktushelyzetek megoldásában.

Összehasonlítva az első három nevelési értekezlet témáit, láthatjuk, hogy az elsőn főleg az agresszió kialakulásának, keletkezésének, okainak elméleti megközelítése, a másodikon inkább a megoldáskeresés útját helyezték előtérbe, a harmadikon a jó technikák megismerése és elsajátítása volt az elsődleges cél. 

Megnéztem azokat a témaköröket, amelyek mindhárom értekezleten előfordultak. Ezek az agresszió és konfliktuskezelés, esetmegbeszélés, tanulói, szülői, tanári kérdőívek eredményeinek értékelése, drámajáték. A többi témakör nagyon változó, az intézményekben jelen lévő problémás helyzetektől függően.

A táblázat mutatja a három nevelési értekezleten szereplő azonos témaköröket.

6.       táblázat. Az I.,  II., III. nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása

4.        Előadók

Az I. nevelési értekezleten az intézmények többségében belső, azaz az iskola vezetője, helyettese, vagy az iskolai pszichológus, vagy valamely pedagógusa volt az előadó. Néhány intézménybe a Mérei Intézet munkatársait hívták, volt néhány iskola, ahová külső előadót hívtak meg, pl.: pszichológust, rendőrségi szakembert, oktatáskutatót, civil szervezet képviselőit.

Az intézmények több mint a felében a II. nevelési értekezleten is belső munkatársak voltak elsősorban az előadók, külső személyt, főleg pszichológust, rendőrt, jogászt, orvost hívtak meg, néhány iskolába Intézetünk munkatársait kérték fel előadás tartására.

A III. nevelési értekezleten is az intézmények kicsit több mint a felében belső munkatársat bíztak meg előadói feladattal. Jelentős mértékben nőtt a külső személyt, főleg pszichológust, rendőrt, civil szervezet képviselőjét felkérő intézmények aránya, néhány iskolába Intézetünk munkatársait kérték fel előadás tartására.

Ha összehasonlítjuk a három nevelési értekezleten előadók arányát, láthatjuk, hogy fokozatosan nőtt a kívülről hívott szakemberek száma a belső munkatársak számához viszonyítva. Ez is azt mutatja, hogy az intézmények vezetői egyre többen látják szükségét annak, hogy olyan szakembereket hívjanak meg, akik az agresszió és konfliktuskezelésben jól alkalmazható módszereket és technikákat megismertetik, segítik a pedagógusok eszköztárának bővülését.

7.       táblázat. Az I., II., III. nevelési értekezletek előadóinak összehasonlítása

5.        Módszerek

Az I. nevelési értekezleten az intézmények többségében mivel az agresszió témakörét alaposan körüljárták, előadás volt, de kisebb mértékben vita és beszélgetés, és más módszer is előfordult.

A II. nevelési értekezleten is még az előadás volt nagyobb számban a 120 témából 69, de a beszélgetés és vita száma is jelentős volt, 36, valamint az egyéb módszerek száma sem elhanyagolható, 15.

A III. nevelési értekezleten a beszélgetés, vita volt nagyobb számban, a 92 témából 55, amely 60% jelent, az előadás mértéke jelentősen csökkent.

Ha összehasonlítjuk a három értekezleteken használt módszereket, akkor láthatjuk, hogy az előadások száma fokozatosan csökkent, a beszélgetés, vita aránya jelentős mértékben megnövekedett. Ez is azt mutatja, hogy az elméleti ismeretek átadásától a módszerek megismerése, elsajátítása került előtérbe.

8.       táblázat. Az I.,  II., III. nevelési értekezleten előforduló módszerek összehasonlítása

6.        A Nevelési értekezlet célja

Az I. nevelési értekezleten az intézményekben elsősorban az elméleti információszerzésen volt a hangsúly, de a módszertani anyagok és a helyzetfelmérés is szerepet kapott.

A II. és III. értekezletek célja elsősorban módszertani ismeretszerzés volt, jóval magasabb arányban, mint az elméleti információ-szerzés.

Ha összehasonlítjuk a három nevelési értekezlet céljainak típusmegoszlását, láthatjuk a jelentős mértékű változást a módszertani ismeretek irányába.

9.       táblázat. Az I.,  II., III. nevelési értekezlet céljainak összehasonlítása

7.        Hozzászólások

Az I. nevelési értekezleten összesen 261 hozzászólás volt, a részt vevő pedagógusok 8%-a szólt hozzá az elhangzottakhoz. 72 intézményben (83%) volt, 15-ben (17%) nem hangzott el hozzászólás.

Az intézmények többségében 3, 2, vagy1 hozzászólás volt.

A táblázat mutatja a hozzászólások számának alakulását.

10. táblázat. A hozzászólások száma az I. nevelési értekezleten

A II. nevelési értekezleten összesen 140 hozzászólás hangzott el a feldolgozott témákhoz. A résztvevő pedagógusok 5%-a mondott véleményt, vagy egészítette ki az elhangzottakat, vagy kérdezett, saját tapasztalatait osztotta meg a kollégákkal. Többségében 2, 3, 1 hozzászólás volt, de előfordult, hogy 21-en mondtak véleményt. 37 intézményben (53%) volt, 30-ban (47%) pedig nem volt hozzászólás.

11. táblázat. A hozzászólások száma az I. nevelési értekezleten

A III. nevelési értekezleten összesen 120 hozzászólás hangzott el a feldolgozott témákhoz. Többségében 2, 3, 1 hozzászólás volt, 40 intézményben (63%) igen, 24-ben (37%) pedig nem nyilvánítottak véleményt a jelen lévők.

12.    táblázat.  A hozzászólások száma a III. nevelési értekezleten

Mivel a III. nevelési értekezleten a feldolgozott témák is sokrétűek voltak, így a hozzászólások témája is nagyon változatos volt. Elhangzottak kérdések: pl.: Mennyire hatásos a resztoratív technika? Mit tegyen a diák, ha többen megtámadják? Iskolában történő bűncselekmény esetén az iskola tesz-e feljelentést? Mi a következménye, ha 15-16 évesnél kábítószer gyanús dolgot találnak? Magatartási probléma miatt ki lehet-e zárni diákot? Az agresszió befolyásolható-e törvényi szabályozással?

Tapasztalataikat is megosztották egymással a pedagógusok: a szabályok be nem tartása egyre jellemzőbb, a diákok egy-egy esetnél nincsenek tisztában tettük következményeivel, a tanulók különböző kultúrákból jönnek, keresik a helyüket, sok a médiából áradó erőszak, kevesebb a fiatalkorú bűnözés ott, ahol nincs zsúfoltság, sokszor hiányzik az önkontroll, az osztályfőnök és az egy osztályban tanító pedagógusok közösségének van jelentős szerepe, fontos a közös cél megtalálása, az egyéni foglalkozás, az empátia, az agresszió elleni normák elfogadása, sportolási lehetőség biztosítása. A szülők nélkül nem lehet a problémákat megoldani.

Feladatokat is megfogalmaztak, amelyekre a következő időszakban jobban kell figyelniük: működőképes szabályokat kell kialakítani a diákok bevonásával, egységes fegyelmezési elveket kell alkalmazni, a konfliktusok konstruktív megoldására kell törekedni, a büntetés mértéke arányos legyen, a tanulóknak meg kell tudni védeni magukat, következetes nevelői magatartást kell alkalmazni, az élménypedagógia eszközeinek beépítése a kollégium életébe.

Javaslatokat fogalmaztak meg: szervezzenek konfliktuskezelési tréninget csoportokban, kortárssegítők képzését, hívjanak meg külső facilitátort, mediátort, alternatív és külföldön alkalmazott módszereket ismerjenek meg.

A hozzászólások jellege szerint megkülönböztettünk megoldás-centrikus belsőt, amely a tanárra, diákra vonatkozott, megoldás-centrikus külsőt, amely a továbbképzéseket, tréningeket, a jelzőrendszert jelentette, valamint a családra, társadalomra, oktatási rendszerre hárítót.

Az I. és a II. nevelési értekezleten az intézmények nagy többsége szerint a jelenlévő és keletkező problémákat iskolán belül a pedagógusoknak a tanulókkal együtt kell megoldani, bevonva a szülőket is amennyire ez lehetséges. A harmadikon növekedett a külső megoldások aránya.

Ha összehasonlítjuk a három értekezlet százalékos eredményeit, láthatjuk, hogy fokozatosan nőtt a külső megoldáskeresés százaléka, a harmadik értekezletnél duplája lett az elsőnek.

A táblázat mutatja a hozzászólások jellegének alakulását.

13.    táblázat. Az I.,  II., III. nevelési értekezleteken elhangzott hozzászólások jellegének összehasonlítása

8.        Állásfoglalás, határozat

Összesen 105 állásfoglalást, határozatot hoztak az első nevelési értekezleten 49 intézményben amely az iskolák 56%-a, 38-ban nem hoztak határozatot, amely 44%-a az iskoláknak.

A II. nevelési értekezleten összesen 58 határozatot hoztak 28 intézményben, amely az iskolák 41%-a, 39 intézményben, amely 59%,  nem fogalmaztak meg állásfoglalást.

A III. nevelési értekezleten összesen 37 határozatot hoztak 19 intézményben, amely az iskolák 30%-a, 45 intézményben, amely 70%,  nem fogalmaztak meg állásfoglalást.

Összehasonlítva a három nevelési értekezleten hozott állásfoglalások arányát, azt tapasztaljuk, hogy az elsőn magasabb volt azoknak az intézmények a száma, amelyek megfogalmaztak állásfoglalást, a másodikon és a harmadikon pedig azoknak az aránya volt magasabb, ahol nem hoztak határozatot.

Az I. nevelési értekezleten az állásfoglalások, határozatok témája nagyon sokrétű, több területre kiterjedő. Az intézmények maguk számára fogalmaztak meg feladatokat, kiemelt figyelmet érdemlő területeket. Fontos feladatként határozták meg a pedagógusok továbbképzését, konfliktuskezelési tréningen való részvételét, a szülők tájékoztatását és segítségük kérését, a családi háttér vizsgálatát, a tanulók agresszióhoz való viszonyulásának felmérését, a jó tanár-diák viszony kialakítását, osztályfőnöki órán az agresszió témakörről való beszélgetést, a 9. évfolyamos tanulókra való nagyobb odafigyelést, iskolai szabadidős programok szervezését, a prevenció fontosságát, esetmegbeszélések tartását, a problémás diákokkal való egyéni törődést, módszertani segédanyagok készítését, szakemberek meghívását a következő nevelési értekezletekre, intézményi intézkedési terv készítését, elfogadását.

A II. nevelési értekezleten ezeket az állásfoglalásokat fogalmazták meg: gyakorlati képzésre, konfliktuskezelési tréningre lenne szükség, prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, szabadidős programokat hatékonyan kell szervezni, a tantestület megtörtént eseteket gyűjtsön össze és azokat dolgozzák fel pszichológus segítségével,  az egyéni bánásmódra, a diákokkal történő beszélgetésre jobban oda kell figyelni, osztályfőnöki órán foglalkozni kell az agresszió témájával, kortárssegítő tréningeket kell szervezni, a kommunikációs készség fejlesztésére, a tanulók személyiségfejlődésére jobban oda kell figyelni, a Házirend következetes betartatása fontos feladata legyen a pedagógusoknak.

A III. nevelési értekezleteken fogalmazták meg ezeket az állásfoglalásokat: az agresszió megelőzése a cél, a média eltúlozza az iskolai agressziót, a szabályok együttes megfogalmazása fontos, a szülőket alaposan tájékoztatni kell és együttműködni velük, a megismert technikákat alkalmazni fogják a napi gyakorlatban, az antiszociális tanulókat ki kell szűrni, a tantestületi egységet erősíteni kell, az egy osztályban tanítók tartsanak rendszeres megbeszéléseket, fontos a személyes példamutatás,  jó lenne, ha iskolapszichológus segítené a diákok és pedagógusok lelki egészségmegőrzését.

Megnéztük, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire vonatkoztak. A táblázat mutatja, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire milyen arányban vonatkoznak, összehasonlítva a három értekezlet eredményeivel.

A táblázat adataiból láthatjuk, hogy az első két értekezleten hozott határozatok aránya nem változott, amelyek a pedagógusra, diákra vonatkoznak, viszont a családra és a környezetre vonatkozóakban történt néhány százalékos elmozdulás. A harmadik értekezlet állásfoglalásai alapján néhány százalékkal nőtt a pedagógusra és a környezetre, viszont, jelentős mértékben csökkent a diákokra vonatkozó határozatok aránya.

14.    táblázat. Az I., II.,III. nevelési értekezleten hozott állásfoglalások arányainak összehasonlítása

Összegezve a fővárosi fenntartású intézmények agresszióval foglalkozó I. nevelési értekezletről készült jegyzőkönyveinek információt, azt tapasztaljuk, hogy a vezetők kiemelt feladatként kezelték a nevelési értekezletek megszervezését és levezetését. Az előadók értékes és az agresszió témakörben nagyon hasznos ismereteket, információkat gyűjtöttek össze és osztottak meg a kollégáikkal, ezt igazolják a jegyzőkönyvekkel együtt beküldött prezentációk kinyomtatott vagy a CD-re mentett változata is. Meghatározták az intézményükben lévő agresszió mértékét, és feladatokat fogalmaztak meg maguk számára az agresszív cselekedetek csökkentésére, megelőzésére.

Összegezve az intézmények agresszióval foglalkozó II. nevelési értekezletéről készült jegyzőkönyvek információit, azt mondhatjuk el, hogy az iskolák többségében az agressziókezelés gyakorlati oldalról történő megközelítésére helyezték a hangsúlyt. Nagyon változatos témákat dolgoztak fel, az intézményükben létező helyzetre hívták fel a kollégák figyelmét, és a megoldási lehetőségek megkeresésére törekedtek. Egyre több intézmény külső szakember segítségét kérve igyekszik a kollégákat megismertetni és segíteni megtanulni az agresszió és  konfliktuskezelés eszközeit, módszereit. Ebben intézetünk is támogatja az iskolákat, felajánlottuk a lehetőséget, hogy civil szervezetek képviselőit hívhatják meg előadónak a nevelési értekezletre, ahol elmondják, megismertetik az általuk használt technikákat, módszereket, amelyek eredményesen alkalmazhatók a napi gyakorlatban.

Összegezve az intézmények agresszióval foglalkozó III. nevelési értekezletéről készült jegyzőkönyvek információit azt mondhatjuk el, hogy az iskolák többségében az agresszió és konfliktuskezelés módszereinek, eszközeinek megismerésére, gyakorlatban történő alkalmazására helyezték a hangsúlyt. Fontosnak tartják az intézmények vezetői és pedagógusai, hogy olyan technikákat sajátítsanak el, amelyek használatával könnyebben megoldhatók a kialakuló konfliktusok, megelőzhetőek a súlyosabb esetek. Ismerni szeretnék a fiatalkorúakra vonatkozó jogi és büntetési szabályozást. A pedagógusok érzik, hogy mennyire fontos a szerepük a példamutatás, a tolerancia, a konszenzuskeresés által. Ez olvasható ki a hozzászólásokból és a megfogalmazott határozatokból is. Szeretnék, ha a szülőkkel való együttműködés élőbb kapcsolattá válna, hogy a családi háttér megismerésével a diákok cselekedeteinek és viselkedéseik hátterében lévő kiváltó okokat jobban megismerhessék és segítsék őket. Intézetünk továbbra is támogatja az iskolákat a felajánlott lehetőséggel, hogy civil szervezetek képviselőit hívhatják meg előadónak a negyedik nevelési értekezletre, ahol elmondják, megismertetik az általuk használt technikákat, módszereket, amelyek eredményesen alkalmazhatók a napi gyakorlatban. Eddig 30 intézmény kérte a második félévben civil szervezet segítségét.

A tanév elején az intézmények kicsit lázadoztak a fenntartó által elrendelt négy nevelési értekezlet megtartása ellen. Úgy érezték, még több terhet rónak rájuk, de a helyzetfelmérés után, olyan stratégiát dolgozhattak ki, amely saját intézményükben a legcélravezetőbb a kialakuló konfliktusok csökkentéséhez. Az agresszió jelenléte a szakiskolákban a legnagyobb mértékű, ezekben az iskolákban kell a pedagógusoknak gyakrabban ilyen helyzeteket megoldaniuk.

Fontos, hogy különböző technikákat, módszereket ismerjenek meg, sajátítsanak el, amelyek használatával könnyebben megoldhatók a kialakuló konfliktusok. Ezért is lenne jó a következő tanévben folytatni a programot, és iskolai tréningeken elsajátítani a jól alkalmazható technikákat.

Figyelnünk kell a felmerülő kérésekre, esetmegbeszélésekre kell lehetőséget teremtenünk, de módszertani anyagokat is adnunk kell, amelyek szintén segíthetik a problémák megoldását. Fontos lenne, hogy azok az intézmények, amelyek igénylik szakemberek segítségét, amikor szükséges, küldjük a jól képzett, felkészült kollégákat.

Nagyon sok feladat vár ránk a következő tanévben, a civil szervezettekkel kialakított jó kapcsolatokkal a feladatok megoldásában együttműködve segíthetjük a fővárosi fenntartású intézmények pedagógusait és diákjait a konfliktuskezelési és megelőzési technikák elsajátításában.

 

 

 

Készítette: Novák Mária
pedagógiai szakértő