A fővárosi fenntartású intézmények agressziókezeléssel foglalkozó III. nevelési értekezleteiről készült jegyzőkönyveinek összefoglalása

A feldolgozásig 64 intézmény küldte el a nevelési értekezletről készült jegyzőkönyvet az Agressziókezelési Munkacsoportnak, kevesebb iskolából juttatták el hozzánk, mint az első és második értekezletről készültet. A megtartott III. nevelési értekezlet időpontja iskolánként nagyon változó, decembertől április végéig terjedő időszakban történt. A táblázat mutatja az eloszlást.

1.      Időpontok

1.       táblázat. A III. nevelési értekezletek időpontjai

Hasonló szempontok szerint történt a feldolgozás, mint az első kettő elemzésénél. Megnéztük, hogy hányan, milyen összetételben vettek részt a nevelési értekezleten, hány napirendi pontot dolgoztak fel, mi volt a témája, honnan volt az előadó, milyen módszereket alkalmaztak, mi volt a nevelési értekezlet célja, megnéztük a hozzászólások számát, jellegét, az állásfoglalások, határozatok számát, jellegét és hogy kire vonatkoztak.

2.      Résztvevők

A statisztikai összesítőből látható, hogy a 64 intézményben hány pedagógus, diák-önkormányzati képviselő, szülő, és egyéb kategóriába sorolt más személy vett részt a III. nevelési értekezleten.

2.       táblázat. A III. nevelési értekezleten résztvevők száma

Ha összehasonlítjuk a három nevelési értekezleten résztvevők létszámadatait, láthatjuk, hogy a III. értekezleten vettek részt a legkevesebben, a legtöbben az elsőn voltak, de több mint 20 intézménnyel több adattal rendelkeztünk erről.

3.       táblázat. Az I., II. és III. Nevelési értekezleten résztvevők száma

3.      Napirendi pontok

Összesen 92 napirendi pontot dolgoztak fel az intézmények a III. nevelési értekezleten. Az iskolák majdnem kétharmada foglalkozott egy témával, egyharmadban volt kettő vagy több témakör. A táblázat mutatja az arányokat.

4.       táblázat. Napirendi pontok száma

Ha összehasonlítjuk az első három nevelési értekezlet napirendi pontjainak a számát, láthatjuk, hogy a III. értekezleten a legmagasabb az aránya az egy témát feldolgozó intézményeknek. Ennek oka, hogy főleg gyakorlat oldaláról közelítettek meg egy-egy témakört, konkrét megoldási lehetőségeket ismertek meg. Az elsőn az agresszió elméleti megközelítése mellett helyzetfelmérést, vagy a főváros által elfogadott intézkedési tervet ismerték meg. A második értekezletek felében volt egy téma, főleg konfliktus és agressziókezelés.

5.       táblázat. Az I.,  II. és III. nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása

4.      Napirendi pontok témája

A 92 napirendi pont téma szerinti megoszlása ismét nagyon változatos képet mutat. Megbeszéltek felmerülő konkrét agressziós eseteket és lehetséges megoldásukat, a tanulók illetve szülők körében végzett kérdőívek eredményeit elemezték, drámapedagógiai módszerekkel ismerkedtek, rendőrségi szakembertől hallottak fiatalkorúak sérelmére elkövetett cselekményekről, büntető és szabálysértési jellegű magatartások jogkövetkezményeiről, foglalkoztak fegyelmi eljárással, valamint a mediáció és jóvátétel a fegyelmi eljárásban, a resztoratív technika alkalmazásával az iskolai gyakorlatban, a káros szenvedélyek hatásával a fiatalkorúak agressziójára, a roma tanulók helyzetével, továbbképzési lehetőségekkel. A táblázat részletesebben mutatja, hogy milyen témákat, milyen arányban dolgoztak fel az intézmények.

6.       táblázat. napirendi pontok témája

A táblázatban felsorolt témákból jól látható, hogy az intézmények keresik a jó módszereket, eszközöket, amelyek hatékonyak lehetnek a kialakuló iskolai agresszivitás és konfliktushelyzetek megoldásában.

Összehasonlítva az első három nevelési értekezlet témáit, láthatjuk, hogy az elsőn főleg az agresszió kialakulásának, keletkezésének, okainak elméleti megközelítése, a másodikon inkább a megoldáskeresés útját helyezték előtérbe, a harmadikon a jó technikák megismerése és elsajátítása volt az elsődleges cél.  

Megnéztem azokat a témaköröket, amelyek mindhárom értekezleten előfordultak. Ezek az agresszió és konfliktuskezelés, esetmegbeszélés, tanulói, szülői, tanári kérdőívek eredményeinek értékelése, drámajáték. A többi témakör nagyon változó, az intézményekben jelen lévő problémás helyzetektől függően.

7.       táblázat. Az I.,  II., III. nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása

5.      Előadók

Az intézmények kicsit több mint a felében a III. nevelési értekezleten is belső munkatársat bíztak meg előadói feladattal. Jelentős mértékben nőtt a külső személyt, főleg pszichológust, rendőrt, civil szervezet képviselőjét felkérő intézmények aránya, néhány iskolába Intézetünk munkatársait kérték fel előadás tartására.

8.       táblázat. A nevelési értekezletek előadói

Ha összehasonlítjuk a három nevelési értekezleten előadók arányát, láthatjuk, hogy fokozatosan nőtt a kívülről hívott szakemberek száma a belső munkatársak számához viszonyítva. Ez is azt mutatja, hogy az intézmények vezetői egyre többen látják szükségét annak, hogy olyan szakembereket hívjanak meg, akik az agresszió és konfliktuskezelésben jól alkalmazható módszereket és technikákat megismertetik, segítik a pedagógusok eszköztárának bővülését.

9.       táblázat. Az I., II., III. nevelési értekezletek előadóinak összehasonlítása

6.      Módszerek

A III. nevelési értekezleten a beszélgetés, vita volt nagyobb számban, a 92 témából 55, amely 60% -ot jelent, az előadás mértéke jelentősen csökkent.

10.    táblázat. A nevelési értekezleten előforduló módszerek

Ha összehasonlítjuk a három értekezleteken használt módszereket, akkor láthatjuk, hogy az előadások száma fokozatosan csökkent, a beszélgetés, vita aránya jelentős mértékben megnövekedett. Ez is azt mutatja, hogy az elméleti ismeretek átadásától a módszerek megismerése, elsajátítása került előtérbe.

11.    táblázat. Az I.,  II., III. nevelési értekezleten előforduló módszerek összehasonlítása

7.      A Nevelési értekezlet célja

A III. értekezletek célja elsősorban módszertani ismeretszerzés volt, jóval magasabb arányban, mint az elméleti információ-szerzés. A táblázat jól mutatja az arányokat.

12.    táblázat. A nevelési értekezletek célja

Ha összehasonlítjuk a három nevelési értekezlet céljainak típusmegoszlását, láthatjuk a jelentős mértékű változást a módszertani ismeretek irányába.

13.    táblázat. Az I.,  II., III. nevelési értekezlet céljainak összehasonlítása

8.      Hozzászólások

Összesen 120 hozzászólás hangzott el a feldolgozott témákhoz. Többségében 2, 3, 1 hozzászólás volt, 40 intézményben (63%) igen, 24-ben (37%) pedig nem nyilvánítottak véleményt a jelen lévők.

14.    táblázat. A hozzászólások száma

Mivel a feldolgozott témák is sokrétűek voltak, így a hozzászólások témája is nagyon változatos képet mutatott. Elhangzottak kérdések: pl.: Mennyire hatásos a resztoratív technika? Mit tegyen a diák, ha többen megtámadják? Iskolában történő bűncselekmény esetén az iskola tesz-e feljelentést? Mi a következménye, ha 15-16 évesnél kábítószer gyanús dolgot találnak? Magatartási probléma miatt ki lehet-e zárni diákot? Az agresszió befolyásolható-e törvényi szabályozással? Tapasztalataikat is megosztották egymással a pedagógusok: a szabályok be nem tartása egyre jellemzőbb, a diákok egy-egy esetnél nincsenek tisztában tettük következményeivel, a tanulók különböző kultúrákból jönnek, keresik a helyüket, sok a médiából áradó erőszak, kevesebb a fiatalkorú bűnözés ott, ahol nincs zsúfoltság, sokszor hiányzik az önkontroll, az osztályfőnök és az egy osztályban tanító pedagógusok közösségének van jelentős szerepe, fontos a közös cél megtalálása, az egyéni foglalkozás, az empátia, az agresszió elleni normák elfogadása, sportolási lehetőség biztosítása. A szülők nélkül nem lehet a problémákat megoldani. Feladatokat is megfogalmaztak, amelyekre a következő időszakban jobban kell figyelniük: működőképes szabályokat kell kialakítani a diákok bevonásával, egységes fegyelmezési elveket kell alkalmazni, a konfliktusok konstruktív megoldására kell törekedni, a büntetés mértéke arányos legyen, a tanulóknak meg kell tudni védeni magukat, következetes nevelői magatartást kell alkalmazni, az élménypedagógia eszközeinek beépítése a kollégium életébe. Javaslatokat fogalmaztak meg: szervezzenek konfliktuskezelési tréninget csoportokban, kortárssegítők képzését, hívjanak meg külső facilitátort, mediátort, alternatív és külföldön alkalmazott módszereket ismerjenek meg.

A hozzászólások jellege szerint megkülönböztettünk megoldás-centrikus belsőt, amely a tanárra, diákra vonatkozott, megoldás-centrikus külsőt, amely a továbbképzéseket, tréningeket, a jelzőrendszert jelentette, valamint a családra, társadalomra, oktatási rendszerre hárítót. A hozzászólások többsége szerint (bár kicsit csökkenő mértékben) a jelenlévő és keletkező problémákat iskolán belül a pedagógusoknak a tanulókkal együtt kell megoldani, bevonva a szülőket is amennyire ez lehetséges, de növekedett a külső megoldások aránya.  Ha összehasonlítjuk a három értekezlet százalékos eredményeit, láthatjuk, hogy fokozatosan nőtt a külső megoldáskeresés százaléka, a harmadik értekezletnél duplája lett az elsőnek.

A táblázat mutatja a hozzászólások jellegének alakulását.

15.    táblázat. Az I.,  II., III. nevelési értekezleteken elhangzott hozzászólások jellegének összehasonlítása

9.      Állásfoglalás, határozat

Összesen 37 határozatot hoztak 19 intézményben, amely az iskolák 30%-a, 45 intézményben, amely 70%,  nem fogalmaztak meg állásfoglalást.

Összehasonlítva a három nevelési értekezleten hozott állásfoglalások arányát, azt tapasztaljuk, hogy az elsőn magasabb volt azoknak az intézmények a száma, amelyek megfogalmaztak állásfoglalást, a másodikon és a harmadikon pedig azoknak az aránya volt magasabb, ahol nem hoztak határozatot.

Több intézményben fogalmazták meg ezeket az állásfoglalásokat: az agresszió megelőzése a cél, a média eltúlozza az iskolai agressziót, a szabályok együttes megfogalmazása fontos, a szülőket alaposan tájékoztatni kell és együttműködni velük, a megismert technikákat alkalmazni fogják a napi gyakorlatban, az antiszociális tanulókat ki kell szűrni, a tantestületi egységet erősíteni kell, az egy osztályban tanítók tartsanak rendszeres megbeszéléseket, fontos a személyes példamutatás,  jó lenne, ha iskolapszichológus segítené a diákok és pedagógusok lelki egészségmegőrzését. Megnéztük, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire vonatkoztak. A táblázat mutatja, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire milyen arányban vonatkoznak, összehasonlítva a három értekezlet eredményeivel.

A táblázat adataiból láthatjuk, hogy az első két értekezleten hozott határozatok aránya nem változott, amelyek a pedagógusra, diákra vonatkoznak, viszont a családra és a környezetre vonatkozóakban történt néhány százalékos elmozdulás. A harmadik értekezlet állásfoglalásai alapján néhány százalékkal nőtt a pedagógusra és a környezetre, viszont, jelentős mértékben csökkent a diákokra vonatkozó határozatok aránya.

 

16.    táblázat. Az I., II.,III. nevelési értekezleten hozott állásfoglalások arányainak összehasonlítása

Összegezve az intézmények agresszióval foglalkozó harmadik nevelési értekezletéről készült jegyzőkönyvek információit azt mondhatjuk el, hogy az iskolák többségében az agresszió és konfliktuskezelés módszereinek, eszközeinek megismerésére, gyakorlatban történő alkalmazására helyezték a hangsúlyt. Fontosnak tartják az intézmények vezetői és pedagógusai, hogy olyan technikákat sajátítsanak el, amelyek használatával könnyebben megoldhatók a kialakuló konfliktusok, megelőzhetőek a súlyosabb esetek. Ismerni szeretnék a fiatalkorúakra vonatkozó jogi és büntetési szabályozást. A pedagógusok érzik, hogy mennyire fontos a szerepük a példamutatás, a tolerancia, a konszenzuskeresés által. Ez olvasható ki a hozzászólásokból és a megfogalmazott határozatokból is. Szeretnék, ha a szülőkkel való együttműködés élőbb kapcsolattá válna, hogy a családi háttér megismerésével a diákok cselekedeteinek és viselkedéseik hátterében lévő kiváltó okokat jobban megismerhessék és segítsék őket.

Sajnos még kevesebb intézmény küldte el a harmadik nevelési értekezletről készült jegyzőkönyvet, mint az elsőről és a másodikról, de nem várhattunk tovább a feldolgozással, mert beszámolót kellett készítenünk a fenntartó számára. Így nem teljes a képünk a fővárosi fenntartású intézményekben tett lépésekről az agressziókezelés területén. Reméljük, hogy a IV. nevelési értekezletről minden iskola elküldi csoportunknak a jegyzőkönyvet és minél hamarabb elkészülhetünk azok elemzésével is.

 

Novák Mária
pedagógiai szakértő