Iskolai zaklatás: hatalmas pszichológiai teher
2013. február 25. hétfő 13:43
Iskolai zakklatás

Azzal már régóta tisztában vannak a kutatók, hogy az iskolai zaklatás pszichológiai terhet rakhat az áldozatokra és az elkövetőkre egyaránt, ám az korántsem volt egyértelmű, hogy a negatív hatások meddig kísérik az érintettek életét. Egészen eddig.

Az iskolai zaklatás áldozatainak és elkövetőinek esetében is magasabb az évekkel későbbi depresszió, szorongás és pánikbetegség kockázata – derült ki egy amerikai tanulmányból. A kutatók régóta tisztában voltak azzal, hogy az iskolai bántalmazás pszichológiai terhet rakhat az áldozatokra és az elkövetőkre egyaránt, ám az korántsem volt egyértelmű, hogy a negatív hatások meddig kísérik az érintettek életét. A JAMA Psychiatry című folyóiratban közölt tanulmány eredményei azonban most azt mutatják, hogy az iskolai visszaélésekkel összefüggő depresszió és szorongás legalább az érintettek húszas éveinek közepéig kitart. A helyzet azoknál a legsúlyosabb, akik áldozatok és elkövetők is voltak egyben.

Hosszú távú következményekkel jár az iskolai zaklatás

A durhami Duke Egyetem egészségügyi központjának munkatársaként dolgozó William Copelandnek és kollégáinak a tanulmánya 1420 fiatal bevonásával készült, akik Észak-Karolina nyugati részében éltek. A kutatók véletlenszerű időpontokban kérdeztek meg a résztvevőket 9 és 16 éves koruk között az iskolai bántalmazással kapcsolatos tapasztalataikról, majd egészen 26 éves korukig követték figyelemmel őket, közben folyamatosan kiértékelve pszichiátriai rendellenességeiket.

A gyerekek valamivel több mint negyede számolt be arról, hogy legalább egyszer iskolai bántalmazás áldozata volt – ezt szüleik is megerősítették –, és szinte minden tizedik résztvevő ismerte el, hogy zaklatta diáktársait. A családon belüli nehézségek figyelembevételét követően a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a zaklatás semmilyen formáját nem ismerő fiatal felnőttekhez képest a korábbi áldozatoknál magasabb volt a kockázata egy sor pszichiátriai problémának.

Szorongás, öngyilkos gondolatok

Az iskolai visszaélésektől távol maradt fiatalok hat százaléka küzdött szorongásos rendellenességgel, míg a korábbi áldozatoknál ez az arány 24 százalék, az áldozati és elkövetői kategóriába egyaránt tartozóknál pedig 32 százalék volt. A gyerekként áldozati és elkövetői szerepről is beszámoló fiataloknál diagnosztizáltak a legnagyobb eséllyel pánikbetegséget vagy depressziót fiatal felnőtt korukban, és szintén esetükben volt a legmagasabb valószínűsége az öngyilkos gondolatoknak.

A diáktársaikat zaklató, ám áldozattá nem váló fiataloknál négyszer magasabb volt a kockázata az antiszociális személyiségzavar kialakulásának, amelyet az empátia hiánya és a másokkal való rossz bánásmód jellemez. Copelandék szerint a gyermekkori pszichiátriai rendellenességek és a gyerekek családon belüli problémái a zaklatáshoz kötődtek, de nem adtak teljes magyarázatot a jövőbeli problémákra. A felnőttkori rendellenességek egy része a jelek szerint közvetlenül magából a zaklatásból fakadt.

Forrás: MNO

Rendezvénynaptár

2020. február
HKSzCsPSzV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829
Kategoriak: