- Gyengébbek a magyar diákok digitális szövegértési képességei, mint a nyomtatottszöveg-értésük, ennek okai pedig egyebek mellett a családi háttérben és az internethez való hozzáférésben keresendők - mondta Gloviczki Zoltán a sajtótájékoztatón.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az eddig jellemző eszközközpontú informatikai fejlesztéseket az informatikai tudás fejlesztésének kell felváltania, és elsősorban a pedagógusok digitális íráskészségének fejlesztése fontos.
Utalt arra is, hogy a korábbi eredmények szerint Magyarország az utolsók között szerepel a szélessávú internethozzáférés vonatkozásában, ami nyilvánvalóan kapcsolatba hozható a mostani eredménnyel. 

Balázsi Ildikó osztályvezető elmondta, hogy a PISA 2009 digitális szövegértés mérése számítógépes, internetes környezetben zajlott, s az információkeresést, szövegfeldolgozást, szövegértést vizsgálták.
A feladatok internetes környezetben előforduló élethelyzetekben jelentek meg, tehát nem a papíralapú szövegértési tesztek egyszerű átültetése történt a számítógép képernyőjére. A diákok 45 percig dolgozhattak.
A mérésben megjelenő feladat volt pl. a webböngészés, a diákoknak egy keresőoldalon kapott találatok alapján kellett kérdésekre válaszolniuk, s a cikkek fő gondolatait meghatározniuk, az oldalak között szükséges volt a lépkedés, e-maileket kellett írniuk és olvasniuk, fórumot, blogot használtak.
Az osztályvezető beszámolt arról is, hogy az érintett OECD-országok átlagpontszáma 499 volt a digitális és írott szövegértés esetében, ennél a magyar eredmény jóval gyengébb volt, 468 pont, szemben az írott szövegeknél mért 494 átlagpontszámmal.  
A 16 OECD-országban végzett felmérés eredménye alapján Magyarország a 12-14. helyen áll a digitális szövegértést tekintve, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Ausztriával hasonló helyen.
Balázsi Ildikó ismertette a képességi szintek skála teljesítményeloszlását is: a magyar diákok 73%-a érte el a minimális (2.) szintet, tehát a magyar tanulók több mint negyede nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá tennék őket a digitális környezetben való önálló eligazodásra, információszerzésre és -feldolgozásra. Más OECD országokban a tanulók 83%-a teljesítette a minimális szintet. Kiemelkedő teljesítményt a magyar diákok 5%-a ért el, a más országokban mért 8%-kal szemben.

Balázsi Ildikó utalt a gyengébb digitális szövegértési eredmény lehetséges főbb okaira, melyek között szerepel, hogy a hazai iskolák között átlagosan nagyobbak a különbségek, mint az OECD-országokban. A családi háttér erősebben befolyásolja a tanulók eredményét a többi vizsgált országhoz képest, Magyarországon a jobb szociális háttérrel rendelkező fiatalok pedig nem feltétlenül az iskolának köszönhetik eredményüket, hanem az otthoni, magánéletben megszerzett gyakorlatnak. Megjegyezte, hogy a PISA papíralapú tesztjei esetében is szoros kapcsolat állapítható meg az eredményekkel, a digitális szövegértés esetében azonban ennél is nagyobb a hatása.

***

Magyarország 1996 óta tagja az OECD-nek. Az oktatási ágazatot tekintve eddig három témában (szövegértés, matematikai kompetenciák, természettudományos tudás) háromévente publikáltak adatokat. A digitális szövegértést most először, kísérleti jelleggel mérték, 16 OECD-ország és 3 partnerország kb. 1800 15 éves tanulója vett részt benne.