Az elemzés megállapítja, hogy az országos kompetenciamérés minden tanulóra kiterjedően vizsgálja a matematikai eszköztudás és a szövegértés fejlettségét, a 2009/2010. tanévi mérés során a fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények tízedik évfolyamos tanulóinak 10%-áról ennek ellenére nem áll rendelkezésre objektív mérési eredmény.
A fővárosi átlag csekély mértékben, ám mégis szignifikánsan elmaradt az országos átlagtól mindkét mért területen. A fenntartó az eredmények alapján a középmezőnyben található, szövegértés területén közel ugyanannyi a nála jobban és a nála gyengébben teljesítő iskolákat működtető fenntartók aránya, matematikai eszköztudás vonatkozásában több a nála gyengébben teljesítő iskolákat fenntartók aránya.
A fővárosi intézményekben az egyes képzéstípusok szerinti bontásban is nagy képességkülönbségekkel rendelkező tanulók fejlesztése zajlik. Az új, közös, évfolyamfüggetlen skála 4., a további önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek meglétét igazoló szintjét nem éri el matematikából a szakiskolások négyötöde és a szakközépiskolások közel fele, de a gimnazisták egyötöde sem. Szövegértés területén jóval kisebb mértékű a lemaradók aránya, ám ezzel együtt sem rendelkezik a további önálló ismeretszerzéshez szükséges képességekkel és ismeretekkel a szakiskolások kétharmada, a szakközépiskolások jó egyötöde, a gimnazistáknak azonban csupán kevesebb, mint egytizede. Az ezen mutatókkal jellemezhető tanulók előtt az első szakma megszerzése utáni tovább- vagy átképződés, illetve a továbbtanulás — hatékony beavatkozás, célirányos fejlesztés nélkül — bezárul.
A 2009/2010. tanévi mérés során nyílt először lehetőség arra, hogy a mérési azonosítóval ugyanannak a tanulónak a 2007/2008. tanévi 8. évfolyamos mérési eredményét összekapcsolhassuk a 10. évfolyamossal. Fővárosi szinten már csak a tizedikesek közel háromnegyedére áll rendelkezésére az adat, s ebből csak a telephelyek közel háromötödére lehetett eredményt számítani. A fővárosi tanulók matematikai eszköztudása nem változott számottevően, szövegértése — a szakiskolásokat leszámítva — viszont fejlődött. Matematikából a kétévnyi fejlesztés nyertesei a legjobb képességűek, miközben a legalacsonyabb eredményekkel rendelkezők aránya nőtt. A szövegértés-fejlesztés egyedül a szakiskolásoknál nem bizonyult hatékonynak, a 6 évfolyamos gimnazistáktól eltekintve mindenütt a képességek magasabb kategóriák felé mozdulását eredményezte.
A matematikai eszköztudás elemeinek vizsgálata során a kombinatorikus gondolkodás fejlődésének, és a számolási készség bizonytalanodásának a jele látszik. A szövegértés-mérés eredményei kimutatták, hogy a szövegen belüli logikai, tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése és a szöveg globális értelmezése igényli a tanulók fele esetében az azonnali beavatkozást a fejlesztés sikeressége érdekében.

Az elemzés és a melléklete letölthető.