Az újdonságok közé tartozik, hogy a szövegértés és matematika területén bevezetésre került az „évfolyamfüggetlen skála”. Mennyiben segíti ez az eredmények értékelését, milyen előnyökkel jár?

Balázsi Ildikó: Az évfolyamfüggetlen skála azt jelenti, hogy a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók eredményeit ugyanazon a skálán mérjük. Ezzel az eljárással a mérés évétől és az évfolyamtól függetlenül összehasonlíthatók a felmérésben elért eredmények.
Így már az is vizsgálható, hogy a 8. és 10. évfolyamos diákok eredménye mennyit javult két év alatt. És mivel a mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé tette a tanulók egyéni követését az adatvédelmi szabályok betartása mellett, a fejlődés mértéke tanulói szinten is vizsgálható.
Ezt a lehetőséget igyekeztünk is a lehető legjobban kihasználni, a tanulói jelentések és a telephelyi jelentések is új ábrákkal bővültek, amelyek a tanulók kétéves fejlődését mutatják be. Természetesen a már megszokott módon a tanulóra vagy telephelyre vonatkozó adatok mellett itt is minden esetben referencia-értékeket is feltüntetünk, a saját fejlődés mellett bemutatjuk az átlagos fejlődést is országosan és a valamilyen szempontból hasonló tanulók vagy telephelyekre vonatkozóan.

A képességskálák újradefiniálásával együtt új közös képességszintek (7-7 képességszint) kialakítása is megtörtént.  Hogyan, milyen módszerrel végezték el ezt a nagy körültekintést igénylő feladatot? Mi volt a kiindulási alap a szintek kialakításakor?

Balázsi Ildikó: A képességszintek eddig is részét képezték az elemzéseknek, de ahogyan az egyes évfolyamok skálái nem voltak összemérhetőek, a régi képességszintek sem ugyanazt takarták az egyes évfolyamokon. Az új skála mellett az új képességszintek is egységesek, az azonos szinten lévő tanulók azonos képességekkel rendelkeznek, függetlenül attól, hányadik évfolyamra járnak.
A képességszintek kialakításánál a felmérés feladatai jelentik a kiinduló pontot. A feladatokat nehézségük szerint csoportokba osztjuk, majd a tanulók arra a szintre kerülnek, amelynek feladatait legalább 50%-os arányban meg tudják oldani. A szinthez tartozó tanulók képességeinek leírásához a szint feladataiból indulunk ki, összegezzük, hogy milyen képességek kellenek ahhoz, hogy a tanuló a szint feladatait megoldja.
A képességszintek segítségével tehát a teszt eredménye alapján számított képességpontok mögé nézhetünk, megtudhatjuk, hogy milyen képességeket jelent az elért eredmény.

Mi indokolta a nemzetközi és a korábbi gyakorlattól eltérő új skálázásra való áttérést?

Balázsi Ildikó: Az új skála a nemzetközi mérések és a korábbi kompetenciamérés skáláihoz hasonlóan, ugyanolyan módszerekkel készül. Az egyetlen különbség az, hogy a három évfolyamra közösen alakítottuk ki azt, így a tanulók egyéni fejlődése vizsgálható. Hasonló, egységesen kialakított skálák a nemzetközi gyakorlatban is megtalálhatók, ez nem új eljárás.

Létezik-e hasonló kompetenciafejlődést mérő értékelési rendszer Magyarországon kívül?

Balázsi Ildikó: Tudtommal olyan, amely kompetenciamérés, nem pedig tantervi mérés, három évfolyamon is méri a tanulók teljesítményét, a fejlődés mértékét is visszajelzi és ilyen komplex, sokrétű jelentést ad tanulói, telephelyi, intézményi és fenntartói szinten is, nincs még egy. Európában legalábbis biztosan nincs.

Az intézmények jelszavas belépés után elérhetik saját adataikat, további adatokat rögzíthetnek és további elemzéseket is készíthetnek.
Milyen érdeklődést tapasztalnak a kompetenciamérés eredményeinek fenntartói és intézményi hasznosításával kapcsolatban?

Balázsi Ildikó: A visszajelzések azt mutatják, hogy most már elég jól ismerik és használják az intézmények elsősorban a jelentéseket, de a belépéses elemző rendszert is. A jelentéseket közzétevő oldal 2009. márciusi indulása óta több mint másfélmillió letöltés történt, ebben persze a tanulói és telephelyi jelentések is benne vannak. Emellett a FIT elemző szoftverbe mintegy 39 ezer belépést regisztráltunk.

Az eddigi rendelkezés szerint (3/2002. OM rendelet) az Oktatási Hivatal egy iskola fenntartójának figyelmét intézkedési terv elkészítésének kezdeményezésére hívja fel, ha az adott évben elvégzett mérések eredményei alapján az iskola tanulói nem érték el (szövegértésből a tanulók legalább fele és matematikából legalább huszonöt százaléka) az előírt minimumot: a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet.
Az új képességszintek és skála, valamint értékelési lehetőségek ismeretében hogyan változik az intézkedési terv készítésének kötelezettsége?

Balázsi Ildikó: A szabályozás egyelőre nem változott, az új skála új képességszintjeire ez a kritérium ugyanúgy alkalmazható.

A követő mérés lehetőségének megteremtése érdekében 2008-tól tanulói mérési azonosító bevezetésére került sor, így (attól az évtől kezdődően) tanulói szinten nyomon követhetők a teljesítmények. A 2008. évi méréstől kezdődően az intézmények új tanulóik eredményeit is elérhetik a tanulói jelentések generálásával. A követéses visszajelzés a 2010. évi méréstől válik lehetővé: összevethetők, vizsgálhatók pl. a 2008. évi 6.-os és 2010. évi 8.-os, vagy a 2008. évi 8.-os és 2010. évi 10.-es eredmények.
Rendelkeznek-e visszajelzéssel arról, hogy milyen arányban tájékozódnak a tanulók és szüleik a tanulói egyéni teljesítményekről?

Balázsi Ildikó: A letöltések számából arra következtethetünk, hogy nagy az érdeklődés a tanulói eredmények iránt. A tanulói jelentéseknek több mint egyharmadát töltötték le legalább egy alkalommal az elmúlt két évben. Azt nem tudjuk persze megállapítani, hogy ki volt az, aki a jelentéseket letöltötte, de az azonosítókat csak a tanuló, a szülei és az iskolája ismeri. Az iskola pedig a FIT elemző szoftverbe belépve részletesebb adatokat is kaphat.

Öt évvel ezelőtt mind a hazai, mind a nemzetközi vizsgálatok azt mutatták, hogy a diákok jelentős hányadánál számottevő hiányosság tapasztalható az alapkompetenciák területén. Most mit mondanak a tények (a mérési eredmények)? 

Balázsi Ildikó: A nemzetközi vizsgálatok a szövegértés területén enyhe javulást mutatnak, mind a 2006-os PIRLS, mind a 2009-es PISA vizsgálat az átlageredmények és az alulteljesítő diákok szintjén javuló tendenciát mutat. A matematika és természettudomány területén ezzel szemben nem volt jelentős változás.
Az Országos kompetenciamérésben ilyen trendek nem állapíthatók meg. 2003-hoz képest inkább csak statisztikai ingadozásokról beszélhetünk. 2003 és 2008 között a 6. évfolyamos szövegértés eredmények javultak ugyan valamelyest, de az átlageredmény 2009-ben és 2010-ben ismét alacsonyabb lett, így élesen kirajzolódó trendekről ott sem beszélhetünk.

A PISA-felmérések alapján a lányoknak jobb a szövegértése, mint a fiúké, a fiúk viszont matematikából jobbak. Igazolják ezt a hazai kompetenciamérés adatai is?

Balázsi Ildikó: Igen, ez a jelenség mind a kompetenciamérés, mind a PISA eredményeiben jelentkezik. Érdekes egyébként, hogy a PIRLS és TIMSS nemzetközi mérések a szövegértés és matematika területén is kis különbségeket mutatnak a lányok és a fiúk eredményében Magyarországon a 4. évfolyamos tanulók esetében. Sőt, a TIMSS vizsgálatban a 8. évfolyamosoknál sincs a nemek között különbség matematikából, a TIMSS azonban nem alkalmazásképes tudást mér, hanem a tantervi tartalmaknak sokkal inkább megfelelő feladatokkal méri a tanulók matematika képességeit.

Ön szerint van-e hatása a PISA-méréseknek az Országos kompetenciamérés eredményeire?

Balázsi Ildikó: A PISA mérések természetesen hatással vannak a kompetenciamérésekre, a kompetenciamérés módszertanában sok, a PISA tapasztalatain alapuló elem van, az OKM tartalmának kialakításában például a PISA tartalmi kereteit is figyelembe vettük a korábbi hasonló magyar kezdeményezések, például a 90-es években végzett Monitor mérések tartalmi keretei mellett. Ugyanakkor a kompetenciamérések eredményeit közvetlenül nem valószínű, hogy a PISA vizsgálatok befolyásolnák – legfeljebb a PISA ihlette oktatáspolitikai intézkedéseken keresztül lehetne hatása a PISA-nak az eredményekre. A PISA ugyanis egy minta-alapú mérés, amit 200 véletlenszerűen kiválasztott intézmény tanulói írnak meg, a feladatok pedig néhány példaként közzétett kivételtől eltekintve a felmérés után is titkosak maradnak. Az eredményeket bemutató kötetek elsődleges címzettjei pedig az oktatáspolitikusok, akik az eredmények és az eredmények mellett megjelenő számtalan rendszerleíró változó alapján meghatározhatják azokat a pontokat, ahol az oktatási rendszer problémákkal küzd, ahol beavatkozás szükségek. Fordítva sokkal inkább valószínű, a kompetenciamérések léte hatással lehet a PISA eredményekre, pusztán azzal, hogy évről évre minden iskola szembesül a kompetenciamérések tartalmával, feladataival, kompetencia-központú szemléletével, és így az alkalmazásképes tudás fontossága, a szövegértés és matematikai eszköztudás fejlesztésének fontossága meghonosodik a pedagógiai szemléletben. A 2000 és 2009 közötti szövegértés eredmények javulása a PISA mérésben részben talán, sok egyéb tényező mellett, ennek is köszönhető.

A fővárosi eredmények milyen jellegzetességet mutatnak?

Balázsi Ildikó: A fővárosi diákok átlageredményei a kompetenciamérésben mindhárom évfolyamon és mindkét mérési területen jobbak, mint a városok és községek tanulóinak eredménye, ez összhangban van azzal, hogy a tanulók szocio-ökonómiai háttere is átlagosan jobb Budapesten, mint az országban általában. A különbségek nem annak az eredményeként jönnek létre, hogy a fővárosi intézmények valamiképpen jobbak lennének, mint a vidékiek, hanem annak következtében, hogy jobb a tanulók családi háttere.
Az új fejlődésmutatók segítségével az is jól látható, hogy a 6. és 8. évfolyam közötti átlagos fejlődés hasonló mind a négy (főváros, megyeszékhely, város és község) településtípuson. A budapesti tanulók szövegértése és matematikai eszköztudása tehát hasonló mértékben fejlődik 6. és 8. évfolyam között, mint vidéki társaiké, a 6. évfolyamon már meglévő, és a családi háttérrel magyarázható különbségek változatlanul megmaradnak, nem nőnek és nem is csökkennek a 8. évfolyam végére. A mérés eredményei egyébként is azt mutatják, hogy a 6. és 8., valamint a 8. és 10. évfolyamok közötti képességfejlődés és a szocio-ökonómiai mutatók között már nincs erős összefüggés, tehát a családi háttér és a szövegértési és matematikai képességek közötti erős kapcsolat 6. évfolyamra már teljesen kialakul, azt követően pedig a különbségek nagyjából változatlanok maradnak 10. évfolyam végéig.

Az idei Országos kompetenciamérés 2011. május 25-én lesz. Mire hívná fel a mérésben részt vevők figyelmét?

Balázsi Ildikó: A tesztek írása előtt leginkább azt az üzenetet hangsúlyoznám, hogy a mérés legfontosabb címzettjei és haszonélvezői az intézmények, valamint a szülők és tanulók, akik a jelentések segítségével objektív képet kaphatnak a szövegértés és matematika eredményekről, a hozzájuk hasonló intézmények és diákok eredményeihez viszonyítva saját adataikat.
Ezért az intézmények részéről érdemes a mérést a lehető legkomolyabban megszervezni, az útmutatóban leírtaknak megfelelően, és minden tanulónak komolyan és felelősséggel látnia neki a feladatok megoldásának. Az eredmények hitelessége ugyanis a tanulók, a szülők és az iskola alapvető és közös érdeke.

Köszönjük a tájékoztatást!

[Végh Györgyi]