Magyar oldalak > Mi kérdeztünk...
|
Nagy az érdeklődés a tanulói eredmények iránt
Interjú Balázsi Ildikóval
2011. április 11. hétfő 15:00
![]() A Országos kompetenciamérés honlapjáról 2011. február 28-tól letölthetők a 2010. évi Országos kompetenciamérés Fenntartói, Intézményi és Telephelyi jelentések
(FIT-jelentések), valamint az egyéni jelentések.
Az Országos kompetenciamérés újszerű vonásairól és eredményeiről kérdeztük Balázsi Ildikót, az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztályának vezetőjét.
Az újdonságok közé tartozik, hogy a szövegértés és matematika területén bevezetésre került az „évfolyamfüggetlen skála”. Mennyiben segíti ez az eredmények értékelését, milyen előnyökkel jár?
A képességskálák újradefiniálásával együtt új közös képességszintek (7-7 képességszint) kialakítása is megtörtént. Hogyan, milyen módszerrel végezték el ezt a nagy körültekintést igénylő feladatot? Mi volt a kiindulási alap a szintek kialakításakor?
Balázsi Ildikó: A képességszintek eddig is részét képezték az elemzéseknek, de ahogyan az egyes
évfolyamok skálái nem voltak összemérhetőek, a régi képességszintek sem ugyanazt
takarták az egyes évfolyamokon. Az új skála mellett az új képességszintek is egységesek,
az azonos szinten lévő tanulók azonos képességekkel rendelkeznek, függetlenül
attól, hányadik évfolyamra járnak.
Mi indokolta a nemzetközi és a korábbi gyakorlattól eltérő új skálázásra való áttérést? Balázsi Ildikó: Az új skála a nemzetközi mérések és a korábbi kompetenciamérés skáláihoz hasonlóan, ugyanolyan módszerekkel készül. Az egyetlen különbség az, hogy a három évfolyamra közösen alakítottuk ki azt, így a tanulók egyéni fejlődése vizsgálható. Hasonló, egységesen kialakított skálák a nemzetközi gyakorlatban is megtalálhatók, ez nem új eljárás. Létezik-e hasonló kompetenciafejlődést mérő értékelési rendszer Magyarországon kívül? Balázsi Ildikó: Tudtommal olyan, amely kompetenciamérés, nem pedig tantervi mérés, három évfolyamon is méri a tanulók teljesítményét, a fejlődés mértékét is visszajelzi és ilyen komplex, sokrétű jelentést ad tanulói, telephelyi, intézményi és fenntartói szinten is, nincs még egy. Európában legalábbis biztosan nincs.
Az intézmények jelszavas belépés után elérhetik saját adataikat, további adatokat
rögzíthetnek és további elemzéseket is készíthetnek.
Balázsi Ildikó: A visszajelzések azt mutatják, hogy most már elég jól ismerik és használják az intézmények elsősorban a jelentéseket, de a belépéses elemző rendszert is. A jelentéseket közzétevő oldal 2009. márciusi indulása óta több mint másfélmillió letöltés történt, ebben persze a tanulói és telephelyi jelentések is benne vannak. Emellett a FIT elemző szoftverbe mintegy 39 ezer belépést regisztráltunk.
Az eddigi rendelkezés szerint (3/2002. OM rendelet) az Oktatási Hivatal egy iskola
fenntartójának figyelmét intézkedési terv elkészítésének kezdeményezésére hívja
fel, ha az adott évben elvégzett mérések eredményei alapján az iskola tanulói
nem érték el (szövegértésből a tanulók legalább fele és matematikából legalább
huszonöt százaléka) az előírt minimumot: a felmért évfolyamokra meghatározott
1. képességszintet.
Balázsi Ildikó: A szabályozás egyelőre nem változott, az új skála új képességszintjeire ez a kritérium ugyanúgy alkalmazható.
A követő mérés lehetőségének megteremtése érdekében 2008-tól tanulói mérési azonosító bevezetésére került sor, így (attól az évtől kezdődően) tanulói szinten nyomon
követhetők a teljesítmények. A 2008. évi méréstől kezdődően az intézmények új
tanulóik eredményeit is elérhetik a tanulói jelentések generálásával. A követéses
visszajelzés a 2010. évi méréstől válik lehetővé: összevethetők, vizsgálhatók
pl. a 2008. évi 6.-os és 2010. évi 8.-os, vagy a 2008. évi 8.-os és 2010. évi
10.-es eredmények.
Balázsi Ildikó: A letöltések számából arra következtethetünk, hogy nagy az érdeklődés a tanulói eredmények iránt. A tanulói jelentéseknek több mint egyharmadát töltötték le legalább egy alkalommal az elmúlt két évben. Azt nem tudjuk persze megállapítani, hogy ki volt az, aki a jelentéseket letöltötte, de az azonosítókat csak a tanuló, a szülei és az iskolája ismeri. Az iskola pedig a FIT elemző szoftverbe belépve részletesebb adatokat is kaphat. Öt évvel ezelőtt mind a hazai, mind a nemzetközi vizsgálatok azt mutatták, hogy a diákok jelentős hányadánál számottevő hiányosság tapasztalható az alapkompetenciák területén. Most mit mondanak a tények (a mérési eredmények)?
![]() A PISA-felmérések alapján a lányoknak jobb a szövegértése, mint a fiúké, a fiúk viszont matematikából jobbak. Igazolják ezt a hazai kompetenciamérés adatai is? Balázsi Ildikó: Igen, ez a jelenség mind a kompetenciamérés, mind a PISA eredményeiben jelentkezik. Érdekes egyébként, hogy a PIRLS és TIMSS nemzetközi mérések a szövegértés és matematika területén is kis különbségeket mutatnak a lányok és a fiúk eredményében Magyarországon a 4. évfolyamos tanulók esetében. Sőt, a TIMSS vizsgálatban a 8. évfolyamosoknál sincs a nemek között különbség matematikából, a TIMSS azonban nem alkalmazásképes tudást mér, hanem a tantervi tartalmaknak sokkal inkább megfelelő feladatokkal méri a tanulók matematika képességeit. Ön szerint van-e hatása a PISA-méréseknek az Országos kompetenciamérés eredményeire? Balázsi Ildikó: A PISA mérések természetesen hatással vannak a kompetenciamérésekre, a kompetenciamérés módszertanában sok, a PISA tapasztalatain alapuló elem van, az OKM tartalmának kialakításában például a PISA tartalmi kereteit is figyelembe vettük a korábbi hasonló magyar kezdeményezések, például a 90-es években végzett Monitor mérések tartalmi keretei mellett. Ugyanakkor a kompetenciamérések eredményeit közvetlenül nem valószínű, hogy a PISA vizsgálatok befolyásolnák – legfeljebb a PISA ihlette oktatáspolitikai intézkedéseken keresztül lehetne hatása a PISA-nak az eredményekre. A PISA ugyanis egy minta-alapú mérés, amit 200 véletlenszerűen kiválasztott intézmény tanulói írnak meg, a feladatok pedig néhány példaként közzétett kivételtől eltekintve a felmérés után is titkosak maradnak. Az eredményeket bemutató kötetek elsődleges címzettjei pedig az oktatáspolitikusok, akik az eredmények és az eredmények mellett megjelenő számtalan rendszerleíró változó alapján meghatározhatják azokat a pontokat, ahol az oktatási rendszer problémákkal küzd, ahol beavatkozás szükségek. Fordítva sokkal inkább valószínű, a kompetenciamérések léte hatással lehet a PISA eredményekre, pusztán azzal, hogy évről évre minden iskola szembesül a kompetenciamérések tartalmával, feladataival, kompetencia-központú szemléletével, és így az alkalmazásképes tudás fontossága, a szövegértés és matematikai eszköztudás fejlesztésének fontossága meghonosodik a pedagógiai szemléletben. A 2000 és 2009 közötti szövegértés eredmények javulása a PISA mérésben részben talán, sok egyéb tényező mellett, ennek is köszönhető. A fővárosi eredmények milyen jellegzetességet mutatnak?
Balázsi Ildikó: A fővárosi diákok átlageredményei a kompetenciamérésben mindhárom évfolyamon
és mindkét mérési területen jobbak, mint a városok és községek tanulóinak eredménye,
ez összhangban van azzal, hogy a tanulók szocio-ökonómiai háttere is átlagosan
jobb Budapesten, mint az országban általában. A különbségek nem annak az eredményeként
jönnek létre, hogy a fővárosi intézmények valamiképpen jobbak lennének, mint a
vidékiek, hanem annak következtében, hogy jobb a tanulók családi háttere.
Az idei Országos kompetenciamérés 2011. május 25-én lesz. Mire hívná fel a mérésben részt vevők figyelmét?
Balázsi Ildikó: A tesztek írása előtt leginkább azt az üzenetet hangsúlyoznám, hogy a mérés
legfontosabb címzettjei és haszonélvezői az intézmények, valamint a szülők és
tanulók, akik a jelentések segítségével objektív képet kaphatnak a szövegértés
és matematika eredményekről, a hozzájuk hasonló intézmények és diákok eredményeihez
viszonyítva saját adataikat.
Köszönjük a tájékoztatást! [Végh Györgyi]
Kapcsolódó anyagok |
|
|