Mi ebben a csoda? Erről a rendkívül ritka, fokozottan védett növényről évtizedeken
át úgy tudtuk, hogy kipusztult a Sóstói-erdőből. Bár 2003-ban a nyíregyházi munkatársai újra fölfedezték két túlélő példányát, virágzására az elmúlt 8 évben
sem volt példa. 2011 májusának első hetében azonban váratlanul szirmot bontott
az egyik példány.
A húszforintos érméről mindenki számára ismerős magyar nőszirom (Iris aphylla
subsp. hungarica) kizárólag a Kárpát-medencében előforduló, hazánkban csupán a
Nyírség néhány pontján és az Északi-középhegységben élő fokozottan védett növényfaj.
A Nyírségben a ligetes, tisztásokkal tarkított tölgyesek növénye. Éppen azé az
élőhelyé, amely a legnagyobb arányban szorult vissza az elmúlt 100 évben.

A a XX. század első felében még valóságos mezőket alkotott a mai erdei tornapálya
környékén. Elterjedésének nem kedvezett, hogy élőhelyének jelentős részén a lesüllyedt
talajvízszint miatt szárazságtűrőbb, illetve esztétikailag impozáns tájidegen
fafajokkal (pl. akác, vöröstölgy, feketedió) történt az erdőfelújítás, de nagyon
sok tövet a helyi lakosok ástak ki és vittek haza a kertekbe.
Ennek a különleges növénynek a már nem is remélt virágzása Nyíregyháza ősi erdejében
azt jelzi, hogy még van remény rá, hogy régi fényében éledjen újjá az erdő. Egyben
jelzi, hogy a Sóstói-erdő olyan jelentős és egyedi természeti érték, amely sokkal
komolyabb védelmet és törődést igényel. Ehhez azonban sok munkára, és új szemléletre
van szükség mind az erdőt gondozók, mind a látogatók részéről.
Az utóbbi években kibontakozó együttműködés a helyi erdészek és természetvédők
között ebbe az irányba mutat. A közelmúltban jelentős szemléletformáló és önkéntes
erdővédelmi tevékenység indult meg az E-misszió Egyesület „Erdőpásztor” programjának
keretében, és a Nyírerdő Zrt a Natura 2000 oltalom alatt álló állami erdőterületeken
olyan új típusú erdőművelési módokkal kísérletezik, melyek eredményeként megszűnhetnek
a nagy kiterjedésű tarvágások és csökkenhet a tájidegen fafajok aránya. Mindezek
a tevékenységek nem csak az erdő ritka, védett élőlényeinek kedveznek, de a kirándulókat
is sokkal barátságosabb, tisztább, természetesebb erdő fogadja.
Szimbolikus értéke van, hogy a magyar nőszirom éppen 2011-ben, az Erdők Nemzetközi
Évében borult virágba. Reméljük, hogy a megindult kedvező folyamatok eredményeként
unokáink is gyönyörködhetnek benne.
[Forrás: ]