Magyarország számára stratégia kérdés az energiabiztonság. Ennek egyik lehetséges módja a megújuló energiák részarányának növelése. A téma a tudósokat és a döntéshozókat is foglalkoztatja. Mindezt jól mutatja, hogy egyszerre két, egymással párhuzamosan rendezett tanácskozáson is arról tanácskoztak a szakemberek, illetve a politikusok, hogy milyen technológiákat érdemes támogatni és ehhez milyen pénzügyi hátteret lehet biztosítani.

Az egyik konferenciát az MTA Energiastratégiai Munkabizottsága és Energetikai Bizottsága közösen szervezte. Az akadémiai rendezvényen az eseményt megnyitó főtitkár az mta.hu-nak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kiemelt figyelmet szentel az energiaforrások, valamint az energiafelhasználás jövőjének. Emlékeztetett arra, hogy elnök kezdeményezésére 2008-ban fogadta el az MTA elnöksége azokat a köztestületi stratégiai programokat, amelyek közül az egyik Magyarország hosszú távú energiastratégiájáról szól. - A program megvalósításának egyik állomása a mostani konferencia – mondta a főtitkár, aki a megújuló energia felhasználásával kapcsolatban a helyi környezeti adottságoknak megfelelő megoldások alkalmazását nevezte követendőnek.

- El kell fogadnunk, hogy ingyen energia nem létezik, ezért a megújuló energia-hasznosítás támogatása nem lehet céltalan adomány. Egy technológiának kizárólag akkor indokolt támogatást adni, ha a belőle nyerhető haszon nem a termelőnél jelenik meg. A szélerőművek esetén olyan járulékos nyereségekre, mint például a munkahelyteremtés, vagy a külkereskedelmi mérleg javítása nem lehet számítani. Érdemi hatást csupán környezetvédelmi szempontból tapasztalhatunk, de azt is nehéz mérni – hangsúlyozta Gács Iván, a egyetemi docense, a szélerőművekről tartott előadásában. A szakember kiemelte, hogy a szélenergia hasznosítását sokszor a széndioxid kibocsátás csökkentésének szükségességével magyarázzák, de ez utóbbi környezeti hatásairól folyamatosan vitáznak a szakemberek. Gács Iván szerint a széndioxid kvóta az egyetlen faktor, amely esetén a kibocsátás és a költségek közötti kapcsolat euróban is kifejezhető. A BME oktatójának a gazdasági válság előtti 20 eurós kvótával elvégzett számításai alapján a szélenergia a gazdaságban legfeljebb 7,5 Euró kW/h többletet termel. – Ehhez képest a megvalósuló a 12-14 kW/h-ás támogatás eltúlzott – fejtette ki a szakember.

- A hazai megújuló-energiaforrások a magyar energia-felhasználás 5-6 százalékát adják, ebből azonban a biomassza részesedése körülbelül 90 százalék – nyilatkozta az mta.hu-nak Dinya László a gyöngyösi tudományos rektor-helyettese. Az egyetemi tanár a biomasszáról szólva úgy fogalmazott, hogy az tulajdonképpen nem is megújuló, hanem megújítható energiaforrás, hiszen a szél, vagy a nap adottság, míg a biomasszát elő kell állítani.
A különböző megújuló-energiaforrások támogatásával kapcsolatban Dinya László azt hangsúlyozta, hogy támogatni csak azt szabad, ami nemzetgazdasági szempontból fontos, de támogatás híján veszélybe kerülne. - A támogatás azonban eszköz, nem cél – figyelmeztetett Dinya László, aki szerint először a célokat kell meghatározni a tudománynak és a politikának. Mint mondta, a két fél együttműködéséből jöhet létre egy olyan fenntartható energiafelhasználási stratégia, amelynek révén erősíthető Magyarország energiaellátási biztonsága, miközben az energiafüggőség a lehető legkisebb mértékre csökken. – Ezt a feladatot azonban fenntartható módon kell megoldani, az energetikai és gazdasági szempontok mellett a társadalmi és ökológiai hatások figyelembe vételével - emelte ki Dinya László.

- Magyarország számára a hőszivattyús hőtermelés stratégiai jelentőségű lehet, mert nem csupán a felhasznált energia szerkezete változik meg, de pozitív gazdasági hatásokkal is számolhatunk – nyilatkozta az mta.hu-nak Büki Gergely, az MTA doktora, nyugalmazott egyetemi tanár. A professzor a geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy a villamos energia előállítására a rossz hatásfok miatt nem érdemes vállalkozni. A termálvizekből nyerhető közvetlen hőtermelés ugyan nagyon jó módszer, de a rendelkezésre álló szűkös források miatt ez sem jelenthet széles körben alkalmazható megoldást. Büky Gergely felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az elmúlt 15 évben világviszonylatban 14,7 szeresére nőtt az üzembe helyezett hőszivattyúk száma. Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt kivonó és azt magasabb hőmérsékleten leadó, ott hasznosító berendezés tehát rendkívül népszerű és mindenhol rohamosan terjed, hiszen az ilyen eszközök akár a levegőt is energiaforrásként tudják használni. – Ezért állami intézményi feladatokra van szükség, a hőszivattyús megoldások hazai terjesztése érdekében – hangsúlyozta a professzor. Büki Gergely a feladatok között említette például a szakember képzés erősítését, valamint a stratégia alkotáshoz szükséges vizsgálatok elvégzését. Az energetikai szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon csak forgalmaznak, de nem gyártanak hőszivattyúkat, pedig a hazai vállalkozók számára a termelés feltételeinek megteremtése segítséget jelenthetne, ezzel pedig akár a munkahelyeket is lehetne teremteni.

- Nem erő művi méretekben kell gondolkodni a napenergia hasznosításánál – hangsúlyozta előadásában Farkas István az MTA doktora, egyetemi tanár, a Fizika és Folyamatirányítási Tanszékének vezetője.
Tájékoztatása szerint bár stratégia már egy évtizeddel ezelőtt készült, a várt központi intézkedések elmaradtak, így a napenergia hasznosítása terén továbbra is sok tennivaló van. A professzor szerint az egyik ilyen feladat annak vizsgálata, hogy milyen potenciális felhasználói körrel lehet számolni a napenergia hazai hasznosítása terén. Farkas István kiemelte, hogy a napenergia hasznosításának robbanásszerű elterjedése attól az időponttól várható, amikor az egyre jobb hatásfokú napkollektorok csökkenő ára eléri azt a szintet, ami már tömegek számára teszi vonzóvá az ilyen típusú berendezéseket. Farkas István a piaci folyamatokat jellemezve kiemelte, hogy öt évvel ezelőtt még 5 euróból lehetett átlagosan előállítani egy Watt energiát napenergia felhasználásával, ma pedig ugyanezt 3 euróból lehet megoldani. - Kínából importált berendezéssel pedig akár az 1 eurós előállítási ár is lehetséges – tette hozzá a professzor.

A legfőbb feladat, hogy a szélenergia esetén bemutatott metodika alapján a szakértők elemezzék minden alternatív energiaforrás jövőbeli megtérülési esélyeit – mondta az mta.hu-nak Aszódi Attila a tanszékvezetője.
- Mindenki számára világos, hogy elhibázott stratégia minden megújuló energiaforrást azonos mértékben támogatni. Nem hatékony, és nem is ésszerű, hiszen Magyarország csak bizonyos területeken rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek kifizetődővé teszik az alternatív energiaforrások használatát - hangsúlyozta Aszódi Attila. A szakember szerint ebből az következik, hogy Magyarországnak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amelyben legfeljebb kettő, vagy három terület kap kiemelt támogatást.
Hasonlóan lényeges tanulságnak nevezte, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását lokális méretekben kell elképzelni. - 50 megawattos biomassza erőművet építeni hiba, és aki ilyet tervez, az szembemegy a szakma és a tudomány eredményeivel. A biomasszát a lehető legrövidebb úton kell eljuttatni a felhasználási területre, ami egy nagy központi erőmű esetén nyilvánvalóan nem megoldható – tette hozzá Aszódi Attila.

A kormány 2020-ig a megújuló energia részarányát a jelenlegi 6 százalékról 13 százalékra akarja emelni – jelentette be Olajos Péter, a energia- és klímapolitikai helyettes államtitkára azon az energiaügyi konzultáción, amelyet a kabinet rendezett a témáról. A politikus hozzátette, hogy a kormány az Európai Uniónak benyújtandó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Tervről széles körű konzultációt indít, amelybe bevonja a szakembereket, az önkormányzatok-, valamint a civil szféra képviselőit is.

Forrás: