- Szellemi és erkölcsi energiákat egyaránt mozgósítani kell Magyarország, Európa
és a világ előtt álló kihívások megválaszolására – jelentette ki az MTA elnöke a Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság című könyv
bemutatóján. Az új kötet az első az általa kezdeményezett Köztestületi Stratégiai
Programok alapján készülő összegzések közül. Az Akadémia elnöke hangsúlyozta:
a nyolc stratégiai program elindításával az volt az egyik célja, hogy kivigye
a problémákról szóló vitákat, megbeszéléseket a tudományos kérdésekkel foglalkozó
intézmények falai közül. – A programokban felvetett problémák közül nem mindegyik
oldható meg a szaktudományokban megszokott precizitással – fogalmazott Pálinkás
József. Az MTA elnöke szerint ezért van szükség a vitára, a méltányos, előítélet
mentes társadalmi párbeszédre, a közös gondolkodásra. Pálinkás József szerint
különösen igaz ez olyan időszakban, amikor sokszor másoktól várjuk a megoldást
problémáinkra. Az akadémiai elnök kiemelte, hogy a stratégiai programokkal kapcsolatos
munkába bevonták a fiatal kutatókat is, akik a könyv első változatának elkészülte
után tartott eszmecserén aktívan vettek részt. – Ahhoz, hogy társadalmi párbeszéd
kezdődjön, a lehető legtöbb emberhez kell eljuttatni a könyvet – mondta Pálinkás
József, és bejelentette, hogy a kiadványt a legfontosabb döntéshozókhoz, az országgyűlési
képviselőkhöz is eljuttatják.
Komplex, átfogó kutatási programot sürgetetett a könyvben tárgyalt problémák
megoldására a kiadvány szerkesztője, akadémikus, az elnöke. A tudós szerint a klímaváltozás folyamata jól látható: egyre gyakoribbak
lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyekhez egyebek mellett mezőgazdasági,
vízgazdálkodási és egészségügyi szempontból is igazodni kell. – Fel kell készülni
a várható nehézségekre – hangsúlyozta Bozó László, aki úgy fogalmazott, hogy a
hőmérséklet változása csak egy betegségtünet. A Föld jégtakaróval borított területeinek
csökkenése, az óceánok szintjének változása, az éghajlat módosulásának a fajokra
gyakorolt hatása mind-mind kihívás elé állítja az emberiséget. Mint azt Bozó László
elmondta, a könyvben található tanulmányok sok ténnyel és ábrával mutatják be
nem csupán a problémákat, hanem a lehetséges válaszokat is.
A „Környezeti jövőkép” stratégiai program kidolgozásában Bozó László mellett
olyan neves tudósok vettek részt, mint akadémikus, klímakutató, Vári Anna, az munkatársa és Horváth Levente, a kutatója. Az általuk szerkesztett kötet nemcsak a lehetséges éghajlati forgatókönyveket,
a nemzetközi klímapolitikai együttműködések és a megújuló energiaforrások használatának
lehetőségeit vázolja, hanem utat mutat a változáshoz való alkalmazkodás módjait,
valamint a fenntartható fejlődés érdekében szükséges teendőket illetően is.
A kötet bemutatóján Láng István egy általa megfordított prognózisnak nevezett
kérdést tett fel. - Van-e garancia arra, hogy a jövőben mindig, mindenhol kedvező
időjárás lesz – kérdezte a kutatóprofesszor, aki szerint a válasz csak az lehet:
erre nincsen semmiféle garancia, tehát cselekedni kell, méghozzá azonnal. Láng
István kiemelte, hogy az Akadémia kezdeményezését a lehető legszélesebb körrel
kell megismertetni.
- Az elmúlt hetek magyarországi eseményei is bizonyítják: a rövid távú és profitorientált
településfejlesztések hatással vannak a természetre - hangsúlyozta Benkő Melinda urbanista. A Fiatal Kutatók Testületének tagja szerint sokkal tudatosabban és
a hosszú távú fenntarthatóság szem előtt tartásával kell a városokat, falvakat
alakítani. – Vegyük észre, hogy milyen értékeink vannak, hasznosítsuk újra azokat
és ne kebelezzünk be feltétlenül mindig új területeket – hangoztatta a munkatársa, aki részt vett a program városfejlesztés-városrehabilitáció fenntarthatósági
szempontjainak kidolgozásában.
A Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság című kötet egyik fontos megállapítása
szerint Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint
az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg
mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket
terheljük
A könyv több előrejelzést tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól:
eszerint a 2021 és 2040 között várható hőmérséklet módosulás az Alföldet sújtja
majd legerőteljesebben, és legnagyobb melegedéssel ősszel kell számolni.
A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. Az Alföld egyes térségeiben
akár 14 nappal is emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hőségriasztások időtartama,
ami jelentős egészségkárosító hatással jár. Az extrém magas hőmérsékletű napok
előfordulásának emelkedésével párhuzamosan lényegesen - akár 12-15 nappal -
csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet mutat.
A változás szembetűnő jele lesz az is, hogy a melegedés mellett a csapadékból
érzékelhetően kevesebb esik majd. Magyarországon a legszárazabb évszak a tél lesz,
de mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Az enyhébb
téli időjárás következményeképpen elszaporodhatnak a kártevők (pl. a hazai nyírfaerdőket
pusztító gyapjaslepkék).
Az időjárási szélsőségek komoly terheket rónak az egészségügyben dolgozókra és
a katasztrófavédelem munkatársaira is. Hőségriasztások idején növekszik a halálesetek,
valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma. A
tartósan meleg időjárás próbára teszi az emberi szervezetet, testi és lelki tüneteket
válthat ki, és a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek.
A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet az épített környezet fenntarthatóságára,
hiszen a természeti környezet változásai szoros összefüggést mutatnak a települések
gyökeres átalakulásával. A hagyományos városi terjeszkedés helyett például a már
rendelkezésre álló városi környezet hasznosítását szükséges előtérbe helyezni,
figyelemmel a beépítési sűrűségre, a zöldterületek elengedhetetlen fejlesztésére
és a környezettudatosabb építkezésre.
A program készítői általánosságban három válaszlehetőséget, három társadalmi
forgatókönyvet vázolnak a változásokra. Az oktatási és humántőke-központú a következő
10-15 év tennivalóit a humántőke radikális megújítása, a társadalom tanulóképességének
átalakítása köré rendezi. Az iparkamarai forgatókönyv a gazdaság logikáját helyezi
előtérbe. Eszerint a változások sebessége tovább növekszik, a kiszámíthatóság
nehézségei pedig a fejlett gazdaságok számára is problémát jelenthet. E forgatókönyv
szerint gyakoribbá válhatnak a nemzetközi súrlódások, a kormányok pedig legfeljebb
középtávú tervek készítésére lesznek képesek, mert a hosszú távú előrejelzések
folyamatos pontosításra szorulnak. A harmadik, a lassú növekedés forgatókönyve
elismeri a gazdasági növekedés fontosságát, azzal a kitétellel, hogy az nem járhat
a társadalmi feszültségek növekedésével.
A dokumentum szerint nem az egyes forgatókönyvek tiszta megjelenése, hanem azok
különböző elegyei várhatók.
A kötet szerzői egy új kidolgozását szorgalmazzák. A 2007-ben jóváhagyott kormányzati terv ugyanis nem
érvényesült a hazai gazdasági és társadalmi fejlesztési tervekben.
Emellett az utóbbi években megjelent, vagy felerősödött fontos irányzatok szükségessé
teszik egy olyan új Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalkotását, amely
számol például a gazdasági válság hatásával vagy az olajkészletek kimerülésének
beláthatóságával. A kötet szerkesztői úgy vélik, hogy egy új stratégiáról az Országgyűlési
határozzon és a határozat megfelelő garanciákat tartalmazzon arra, hogy a stratégia
kormányzati ciklusokon keresztül is érvényben maradjon, hiszen hosszú távú nemzeti
érdekeket fejez ki a természeti erőforrások, elsősorban a talaj, a víz, a levegő
és az ásványi nyersanyagok megőrzése, az alapvető emberi szükségletek biztosítása
és a kritikus infrastruktúra védelme érdekében.
A könyv teljes terjedelmében
Forrás:
