Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
II. Nemzeti Köznevelési Konferencia
2013.01.21. hétfő

Idén 13. alkalommal rendezték meg az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást 2013. január 18-19. között a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. A kiállítás keretében, az első napon zajlott a II. Nemzeti Köznevelési Konferencia.

 

Balog Zoltán megnyitja a konferenciátBalog Zoltán köszöntötte elsőként a konferencia résztvevőit. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, változásokra azért van szükség, mert a köz- és a felsőoktatás egyaránt olyan helyzetbe került, ami a többség számára tovább nem tartható, akkor sem, ha az egyéni karrier szempontjából esetenként nem volt kedvezőtlen az eddigi gyakorlat.
Hangsúlyozta, hogy a köznevelés és a felsőoktatás változásainak célja a minőségi és versenyképes oktatás kialakítása.  Mint mondta, fontos a széleskörű egyetértés, de az eszközökről érdemes és kell is vitatkozni, mert így nagyobb az esélye a konszenzusnak.
A tárcavezető utalt arra, hogy csaknem minden területen, s nemcsak a családoknál, hanem az önkormányzatoknál és az intézményeknél is érzékelhető adósság(csapda) problémája, ami a helyzet tarthatatlanságához vezetett. Az iskolarendszer nehézségei között említette az iskolák közötti számottevő különbséget az ország különböző szegmenseiben felszereltség és infrastruktúra tekintetében, s az iskolai eredmények stagnálását is. Elmondta, hogy az országban a gyermekek 22 százaléka mélyszegénységbe születik, aláhúzva, hogy az iskolarendszernek képesnek kell lennie esélyt teremteni számukra, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ezt a szerepet tudja betölteni. Utalt arra is, hogy bizonyos változások szeptemberben lépnek majd életbe, s ezektől azt várják, hogy minél látványosabb és világosabb legyen, ez egy új rendszer.
Az államnak - jó gazdaként - felelősséget kell vállalnia az oktatásért is – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a változások célja a színvonal emelése, a pedagógusi életpálya kiszámíthatóságának megteremtése, az oktatási rendszer átláthatóságának és a pedagógusok megbecsültségének növelése.
A tartalmi megújulással kapcsolatban Balog Zoltán kitért a Nemzeti alaptantervre, mint a „nemzeti tudásminimumra”, jelezve, hogy szándékuk szerint olyan modern tudást szeretnének a diákoknak átadni, hogy helytálljanak a 21. században, s egyúttal a nemzeti identitásuk is megerősítést kapjon.

Hoffmann RózsaHoffmann Rózsa a köznevelési rendszer aktuális megújítási folyamatáról beszélt. Az oktatási államtitkár áttekintette az elmúlt években hozott új jogszabályokat (több mint 40 db), amelyek – mint mondta - az oktatásirányítás legfontosabb eszközei, kijelölik a kereteket. A köznevelési és a felsőoktatási törvény volt a két legkiemelkedőbb és legfontosabb szabályozó, ezeket egészítették ki a végrehajtási rendeletekkel, a Nemzeti alaptantervvel, kerettantervekkel, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló kormányrendelettel. Jelezte, hogy még néhány jogszabály a közeljövőben készül el, ilyen például a szakszolgálatokról szóló rendelkezés.
Az oktatáspolitikus célként fogalmazta meg az Alaptörvényben rögzített értékek megjelenését a mindennapokban, a megújulást, a nemzeti középosztály megerősödését és felemelkedését, valamint az ehhez szükséges versenyképességet is. Szólt a társadalmi elvárásoknak való megfelelés fontosságáról, példaként említve a NAT-ot, mely a 21. századi igényekre reflektál. Hangsúlyozta, hogy nem öncélú intézkedéseket hoztak, hanem összefüggéseiben próbálták átrendezni a két nagy területet, a köz- és a felsőoktatást, a felemelkedés érdekében, az igazságosság és egyenlőség jegyében, a gazdaságosság szándékával.
Hoffmann Rózsa összefoglalta a köznevelési rendszer átalakításának fontosabb állomásait, ezek között első helyen szerepelt, hogy nagyobb figyelem fordul a nevelésre, továbbá lényeges változás az állami fenntartásba vétel, az erkölcstan/hittan megjelenése, a mindennapos testnevelés, a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek bevezetése.
A köznevelési rendszer már folyamatban lévő kiemelt változásai között említette a pedagógiai intézetek és szakszolgálatok újjászervezését, valamint a tanfelügyelet szeptemberben esedékes bevezetését, jelezve, hogy megkezdődött a felkészülés az új, külső szakmai ellenőrzésre. Szólt a közösségi szolgálat elterjesztéséről, a pedagógus-életpályamodellről, az új tankönyvekről is, végül a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását említette.
Az államtitkár szólt a felsőoktatás átalakításának legfontosabb céljairól (nincsenek korlátozva a férőhelyek; állami ösztöndíjak és önköltség; hallgató szerződések; Diákhitel I-II.; felsőoktatási szakképzés; kétszakos, osztatlan pedagógusképzés), hangsúlyozva, hogy az átalakítás a minőség javításának szándékával történik.

Előadását egy csíkszeredai diák vallomásával zárta Hoffmann Rózsa: „A jó tanár már az ajtóban, szavak nélkül kivívja magának a tiszteletet. Tartása van, megjelenése, és tekintélyt parancsoló kisugárzása.”

Marekné Pintér Aranka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnöke előadásában a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételének folyamatáról beszélt, a fenntartói rendszer kialakításával kapcsolatos tényeket, tapasztalatokat, terveket vázolta.
Utalt arra, hogy a köznevelési rendszer az állami fenntartás és az önkormányzati működtetés elve szerint alakult át, és működik 2013 januárjától. Hangsúlyozta, hogy az átalakítás célja az egységes szempontrendszer mentén történő oktatásirányítás megvalósulása. Az emberi erőforrások összpontosításában elsődleges szempont a minőségi oktatás, a fenntarthatóság, a hatékonyabb, átláthatóbb és tervezhetőbb köznevelési rendszer kialakítása, működtetése, továbbá az egyenlő esély biztosítása a tanulásra, tekintet nélkül a lakóhelyre, nemre, gazdasági helyzetre. Aláhúzta, hogy mindez csak átláthatóbb, tervezhetőbb köznevelési rendszer keretein belül valósítható meg, s a megvalósulás sikere a felkészült pedagógusokon és az infrastruktúrán, a megfelelő iskolaépületeken múlik.
Elmondta, hogy kettévált és megváltozott a a fenntartás és a működtetés fogalma is. Ebben az újfajta partnerségben a fenntartás egyrészt szakmai irányítást, támogatást, másrészt személyi feltételek biztosítását, míg a működtetés alapvetően a technikai feltételek garantálását jelenti. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  alapfeladata a munkáltatás, a szakmai irányítás, a működtetés. A központi hivatal vezetője az elnök. A KLIK központi irányító szerv, az elvi meghatározás egységét vallja. Munkáltatóként feladata a bérek finanszírozása, a pedagógusok kinevezése, a munkaviszony létesítése és megszüntetése, az oktatási intézményekben az osztály- és csoportlétszámok meghatározása, valamint az intézményvezetők kinevezésének (miniszteri feladat) előkészítése. A 198 tankerületből és a 19 megyeközponti tankerületből álló rendszer az egységes szempontrendszer szerinti oktatásirányítás helyi megvalósulásnak a sokszínűségét kell, hogy szavatolja, úgy, hogy a helyi erények, sokszínűségek, bevált jó gyakorlatok megmaradjanak.
A hivatal elnöke az intézményvezetők megnövekedett felelősségéről, feladatkörének átalakulásáról szólva elmondta, hogy az intézményvezetők feladata lesz a jogszerű és szakszerű működtetés, a pedagógiai program teljesítésének felügyelete, a szükséges dokumentumrendszer ki- és átdolgozása, valamint a pedagógiai–szakmai munka eredményességének megteremtése.
Az átadás-átvételi folyamatban az érintettek segítőkészségét, együttműködését, az oktatásügy fontossága iránti felelősségérzetet tapasztalta, ugyanakkor érzékelt egyfajta türelmetlenséget és a régi beidegződésekhez való ragaszkodást is.
A rendszer legnagyobb újdonsága, hogy elvált a működtetés a szakmai irányítástól. Ezért a partnerséget, ami csak az önkormányzatokkal karöltve valósítható meg, valamint a hálózati kooperációt, amely többek között az intézmények együttműködésében, a jó gyakorlatok átvételében nyilvánul meg, a további tervezés alappillérének tekinti a Hivatal.
A további tervekben fontos szerepet kap az eredményesség javítása, a szegregáció mérséklése, a kommunikációs együttműködési formák kialakítása, megerősítése, a nevelőmunka segítése, az iskola-közeli szakmai irányítás csakúgy, mint a hosszú távú fenntarthatóság, vagy a szinergiában megvalósuló tervezett fejlesztés. Hosszas és alapos tervezőmunka szükséges a pedagógus-létszámszükséglet, a szakos ellátottság, a továbbképzések, valamint az infrastrukturális fejlesztések terén is. Ezt segíti a megújuló, támogató és rugalmas adminisztrációs rendszer, a magasan képzett tanárok támogató és ellenőrző rendszerének kiépítése, a központi protokollok, eljárásrendek kidolgozása, valamint a képzés-átképzés-továbbképzés-értékelés-minősítés rendszerének átalakítása is.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár a készülőben lévő tanfelügyeleti rendszert ismertette. Elmondta, hogy a korábbi szakfelügyelettel szemben, amelyben elsősorban a szaktárgyi jelleg dominált, a tanfelügyelet komplex, a teljes pedagógiai tevékenységre kiterjedő vizsgálat, amely magába foglalja tantárgygondozást, a pedagógiai szakmai ellenőrzést és a pedagógusok egyéni minősítését. Hangsúlyozta, hogy a rendszer nem szankcionáló jellegű, a pedagógusok szakmai támogatást kapnak a pedagógiai szakmai szolgáltatóktól, hogy előzetesen felkészülhessenek a minősítésre, amelyet az Oktatási Hivatal valamint a kormányhivatalok végeznek. A pedagógusminősítés fontos eleme a foglalkozáslátogatás, az értékelés, az interjú és a portfolió; a dokumentáció ellenőrzése minimális, a közvetlen cél a pedagógus saját fejlesztési koncepciójának a kialakítása. Jelezte, hogy a szakmai minősítés nemcsak a pedagógusokra terjed ki, hanem az intézményekre és azok vezetőire is. Aláhúzta, hogy az intézményvezetők értékelése az intézményi célok megvalósításának tükrében történik, a háromtagú bizottság az elért eredményeket valamint a vezetési készségeket elemzi. Az intézményi vizsgálat célja pedig az iránymutatás a pedagógiai szakmai munka továbbfejlesztéséhez, a pedagógiai program megvalósításához.
Gloviczki Zoltán a nemzetközi tapasztalatokat is érintette, amelyek azt mutatják, hogy a tanfelügyelet komoly európai hagyományokkal rendelkezik. Mint mondta, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Skóciában, Wales-ben, Csehországban, Spanyolországban és a teljesség igénye nélkül sorolhatnánk a többi európai államot is, ahol a szakmai ellenőrzésnek több évszázados gyakorlata van.
Végül a helyettes államtitkár tájékoztatott, hogy a TÁMOP 3.1.8. projekt keretében kidolgozott kísérleti eljárás tesztelése 2013 márciusában indul ötvenkét, reprezentatívan kiválasztott intézményben. A végleges eljárásrend, valamint a képzők képzése 2013 júniusában kezdődik.

A család, az iskola és az erkölcs szerepe a nevelésben címmel tartott előadást Dr. Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja.
A dékán elsőként azt a kérdést tette fel, hogy egyáltalán „Van-e család?”. Igenlő választ adott, ám aláhúzta, hogy az a gyakorlatban egyre kevesebb és egyre instabilabb, amit statisztikai adatokkal is igazolt, pl. a házasságkötések számának (1960-2010. közötti) drasztikus csökkenését mutató grafikonnal.
Ezt követően az előadó a család feladatait vizsgálta, összegyűjtve azokat a funkciókat, amelyeket a család ellát: reprodukciós, pszichoszociális, irányítási és ellenőrzési, érzelmi, szocializációs, szellemi-kulturális, gondozó-ellátó.
„Kell-e erkölcsi nevelés?” – tette fel a második kérdést Botos Máté. Három indokkal támasztotta alá az igen választ: mert ez a szocializáció része, praktikus szempontból indokolt (bűnözés mértékének növekedése), s fontos identitási, pszichés szempontból.
A harmadik kérdés kapcsolódott ehhez: „Képes-e a közoktatás az erkölcsi nevelés biztosításár?” Válaszában azt fogalmazta meg az előadó, hogy a kötelező hit- és erkölcstan ezt elvileg és papírforma szerint biztosítja, azonban problémás lehet, hogy az oktatók megfelelnek-e a hitelesség elvárásának. Meglátása szerint elvi szinten nem sérül a világnézeti semlegesség, mert a hitoktatás opcionális.
Az intézményesített hit- és erkölcstan oktatásának kockázatai között említette, hogy összekeveredhetnek az állami és felekezeti hatáskörök, megkérdőjeleződhetnek az otthonról hozott szokások, normák, sérülhetnek az egyéni érdekek, s „ami kötelező, az nem kívánatos…”.
Hangsúlyozta, hogy napjaink fogyasztói társadalmának korában szülői és pedagógusi kötelesség fellépni az értékrend-infláció ellen és az értékrend relativizálásával szemben.

A konferencia délutáni programjában három előadás hangzott el.

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a köznevelésben zajló uniós fejlesztéseket foglalta össze. Ismertette a 2012 decemberéig elér eredményeket, ezek között említve a 19 pályázati kiírást 44,44 mrd Ft értékben, a szakképzési rendszer megújítását és a 137 ezer magánszemély képzésének megszervezését. A szakképzés és felnőttképzés területén a legfontosabb kihívások és feladatok közé sorolta az előadó az új pályázati konstrukciók megtervezését és megjelentetését mintegy 30mrd Ft értékben, a döntések és projektzárások felgyorsítását, valamint az átalakuló szakképzés támogatását. A helyettes államtitkár utalt arra, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban csökkenő támogatásokkal számolhatnak a tagállamok, Magyarország érdeke is a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználása.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója Kerettantervektől a helyi tantervekig címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a Nemzeti alaptanterv alapján megalkotott végleges kerettantervek (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet) december óta nyilvánosak, elérhetők az OFI honlapján is. Elmondta, hogy az új kerettantervi rendszer egyaránt tartalmaz új elemeket és a régi kerettantervből vett át elemeket. Jelezte, hogy megkezdődött a szakiskolai, nemzetiségi és SNI kerettanterv-csomagok kidolgozása is, továbbá készülnek szabadon választható kerettantervek, ilyen például a családi életre nevelés, a hon- és népismeret, a nemzeti lovaskultúra, a vitorlázás, a sakk-logika vagy a saktika. A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az OFI információs szolgálatot is működtet, az érdeklődők a kerettanterv@ofi.hu e-mail címre küldhetik el, illetve a 06-(30)-235-4550-es telefonszámon tehetik fel a kérdéseket az Intézet illetékes szakembereinek.

Kerékgyártó Sándor, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője az Educatio köznevelés támogatásában betöltött szerepét részletezte. Tájékoztatást adott az Educatio megvalósítás alatt álló köznevelési (TÁMOP, TIOP) projektjeiről, kitért a köz- és felsőoktatási információs rendszerekre (KIR, FIR) és szólt a felsőoktatási felvételi adatbázisról (Felvi). Bemutatta a Sulinet portál fontosabb funkcióit (tudásbázis, hírmagazin, közösségi oldal) és a központi adminisztrációs és szolgáltató rendszerek fejlesztését, megvalósítását (Iskolatáska, Fejlesztési Nyomkövető Felület – FNYT, hatáselemző rendszer).
Előadása végén a konferencia házigazdájaként megköszönte a résztvevők érdeklődését.

A konferencia összefoglalóját
Kákonyi Lucia,
Póta Mária,
Végh Györgyi
készítette

 

Rendezvénynaptár
<2014. október>
HKSzCsPSzV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Szavazás
Szükséges-e tanítani a gyermekeket a biztonságos internethasználatra?
Nem, mert az internet nem veszélyes.
Nem, a kortársaktól megtanulja a gyerek.
Igen, a szülők felelőssége.
Igen, az iskolában, informatikaórán.
Est.hu