Balog Zoltán megnyitja a konferenciát(Forrás: )Balog Zoltán köszöntötte elsőként a konferencia résztvevőit. Az emberi erőforrások minisztere
elmondta, változásokra azért van szükség, mert a köz- és a felsőoktatás egyaránt
olyan helyzetbe került, ami a többség számára tovább nem tartható, akkor sem,
ha az egyéni karrier szempontjából esetenként nem volt kedvezőtlen az eddigi gyakorlat.
Hangsúlyozta, hogy a köznevelés és a felsőoktatás változásainak célja a minőségi
és versenyképes oktatás kialakítása. Mint mondta, fontos a széleskörű egyetértés,
de az eszközökről érdemes és kell is vitatkozni, mert így nagyobb az esélye a
konszenzusnak.
A tárcavezető utalt arra, hogy csaknem minden területen, s nemcsak a családoknál,
hanem az önkormányzatoknál és az intézményeknél is érzékelhető adósság(csapda)
problémája, ami a helyzet tarthatatlanságához vezetett. Az iskolarendszer nehézségei
között említette az iskolák közötti számottevő különbséget az ország különböző
szegmenseiben felszereltség és infrastruktúra tekintetében, s az iskolai eredmények
stagnálását is. Elmondta, hogy az országban a gyermekek 22 százaléka mélyszegénységbe
születik, aláhúzva, hogy az iskolarendszernek képesnek kell lennie esélyt teremteni
számukra, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ezt a szerepet tudja betölteni.
Utalt arra is, hogy bizonyos változások szeptemberben lépnek majd életbe, s ezektől
azt várják, hogy minél látványosabb és világosabb legyen, ez egy új rendszer.
Az államnak - jó gazdaként - felelősséget kell vállalnia az oktatásért is – mondta
a miniszter, hozzátéve, hogy a változások célja a színvonal emelése, a pedagógusi
életpálya kiszámíthatóságának megteremtése, az oktatási rendszer átláthatóságának
és a pedagógusok megbecsültségének növelése.
A tartalmi megújulással kapcsolatban Balog Zoltán kitért a Nemzeti alaptantervre,
mint a „nemzeti tudásminimumra”, jelezve, hogy szándékuk szerint olyan modern
tudást szeretnének a diákoknak átadni, hogy helytálljanak a 21. században, s egyúttal
a nemzeti identitásuk is megerősítést kapjon.
Hoffmann Rózsa(Forrás: )Hoffmann Rózsa a köznevelési rendszer aktuális megújítási folyamatáról beszélt. Az oktatási
államtitkár áttekintette az elmúlt években hozott új jogszabályokat (több mint
40 db), amelyek – mint mondta - az oktatásirányítás legfontosabb eszközei, kijelölik
a kereteket. A köznevelési és a felsőoktatási törvény volt a két legkiemelkedőbb
és legfontosabb szabályozó, ezeket egészítették ki a végrehajtási rendeletekkel,
a Nemzeti alaptantervvel, kerettantervekkel, a Klebelsberg Intézményfenntartó
Központról szóló kormányrendelettel. Jelezte, hogy még néhány jogszabály a közeljövőben
készül el, ilyen például a szakszolgálatokról szóló rendelkezés.
Az oktatáspolitikus célként fogalmazta meg az Alaptörvényben rögzített értékek
megjelenését a mindennapokban, a megújulást, a nemzeti középosztály megerősödését
és felemelkedését, valamint az ehhez szükséges versenyképességet is. Szólt a társadalmi
elvárásoknak való megfelelés fontosságáról, példaként említve a NAT-ot, mely a
21. századi igényekre reflektál. Hangsúlyozta, hogy nem öncélú intézkedéseket
hoztak, hanem összefüggéseiben próbálták átrendezni a két nagy területet, a köz-
és a felsőoktatást, a felemelkedés érdekében, az igazságosság és egyenlőség jegyében,
a gazdaságosság szándékával.
Hoffmann Rózsa összefoglalta a köznevelési rendszer átalakításának fontosabb
állomásait, ezek között első helyen szerepelt, hogy nagyobb figyelem fordul a
nevelésre, továbbá lényeges változás az állami fenntartásba vétel, az erkölcstan/hittan
megjelenése, a mindennapos testnevelés, a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek
bevezetése.
A köznevelési rendszer már folyamatban lévő kiemelt változásai között említette
a pedagógiai intézetek és szakszolgálatok újjászervezését, valamint a tanfelügyelet
szeptemberben esedékes bevezetését, jelezve, hogy megkezdődött a felkészülés az
új, külső szakmai ellenőrzésre. Szólt a közösségi szolgálat elterjesztéséről,
a pedagógus-életpályamodellről, az új tankönyvekről is, végül a Nemzeti Pedagógus
Kar létrehozását említette.
Az államtitkár szólt a felsőoktatás átalakításának legfontosabb céljairól (nincsenek
korlátozva a férőhelyek; állami ösztöndíjak és önköltség; hallgató szerződések;
Diákhitel I-II.; felsőoktatási szakképzés; kétszakos, osztatlan pedagógusképzés),
hangsúlyozva, hogy az átalakítás a minőség javításának szándékával történik.
Előadását egy csíkszeredai diák vallomásával zárta Hoffmann Rózsa: „A jó tanár már az ajtóban, szavak nélkül kivívja magának a tiszteletet. Tartása
van, megjelenése, és tekintélyt parancsoló kisugárzása.”
Marekné Pintér Aranka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnöke előadásában a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételének
folyamatáról beszélt, a fenntartói rendszer kialakításával kapcsolatos tényeket,
tapasztalatokat, terveket vázolta.
Utalt arra, hogy a köznevelési rendszer az állami fenntartás és az önkormányzati
működtetés elve szerint alakult át, és működik 2013 januárjától. Hangsúlyozta,
hogy az átalakítás célja az egységes szempontrendszer mentén történő oktatásirányítás
megvalósulása. Az emberi erőforrások összpontosításában elsődleges szempont a
minőségi oktatás, a fenntarthatóság, a hatékonyabb, átláthatóbb és tervezhetőbb
köznevelési rendszer kialakítása, működtetése, továbbá az egyenlő esély biztosítása
a tanulásra, tekintet nélkül a lakóhelyre, nemre, gazdasági helyzetre. Aláhúzta,
hogy mindez csak átláthatóbb, tervezhetőbb köznevelési rendszer keretein belül
valósítható meg, s a megvalósulás sikere a felkészült pedagógusokon és az infrastruktúrán,
a megfelelő iskolaépületeken múlik.
Elmondta, hogy kettévált és megváltozott a a fenntartás és a működtetés fogalma is. Ebben az újfajta partnerségben a fenntartás egyrészt szakmai irányítást,
támogatást, másrészt személyi feltételek biztosítását, míg a működtetés alapvetően
a technikai feltételek garantálását jelenti. A Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ alapfeladata a munkáltatás, a szakmai irányítás, a működtetés. A központi
hivatal vezetője az elnök. A KLIK központi irányító szerv, az elvi meghatározás
egységét vallja. Munkáltatóként feladata a bérek finanszírozása, a pedagógusok
kinevezése, a munkaviszony létesítése és megszüntetése, az oktatási intézményekben
az osztály- és csoportlétszámok meghatározása, valamint az intézményvezetők kinevezésének
(miniszteri feladat) előkészítése. A 198 tankerületből és a 19 megyeközponti tankerületből
álló rendszer az egységes szempontrendszer szerinti oktatásirányítás helyi megvalósulásnak
a sokszínűségét kell, hogy szavatolja, úgy, hogy a helyi erények, sokszínűségek,
bevált jó gyakorlatok megmaradjanak.
A hivatal elnöke az intézményvezetők megnövekedett felelősségéről, feladatkörének
átalakulásáról szólva elmondta, hogy az intézményvezetők feladata lesz a jogszerű
és szakszerű működtetés, a pedagógiai program teljesítésének felügyelete, a szükséges
dokumentumrendszer ki- és átdolgozása, valamint a pedagógiai–szakmai munka eredményességének
megteremtése.
Az átadás-átvételi folyamatban az érintettek segítőkészségét, együttműködését,
az oktatásügy fontossága iránti felelősségérzetet tapasztalta, ugyanakkor érzékelt
egyfajta türelmetlenséget és a régi beidegződésekhez való ragaszkodást is.
A rendszer legnagyobb újdonsága, hogy elvált a működtetés a szakmai irányítástól.
Ezért a partnerséget, ami csak az önkormányzatokkal karöltve valósítható meg,
valamint a hálózati kooperációt, amely többek között az intézmények együttműködésében,
a jó gyakorlatok átvételében nyilvánul meg, a további tervezés alappillérének
tekinti a Hivatal.
A további tervekben fontos szerepet kap az eredményesség javítása, a szegregáció
mérséklése, a kommunikációs együttműködési formák kialakítása, megerősítése, a
nevelőmunka segítése, az iskola-közeli szakmai irányítás csakúgy, mint a hosszú
távú fenntarthatóság, vagy a szinergiában megvalósuló tervezett fejlesztés. Hosszas
és alapos tervezőmunka szükséges a pedagógus-létszámszükséglet, a szakos ellátottság,
a továbbképzések, valamint az infrastrukturális fejlesztések terén is. Ezt segíti
a megújuló, támogató és rugalmas adminisztrációs rendszer, a magasan képzett tanárok
támogató és ellenőrző rendszerének kiépítése, a központi protokollok, eljárásrendek
kidolgozása, valamint a képzés-átképzés-továbbképzés-értékelés-minősítés rendszerének
átalakítása is.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár a készülőben lévő tanfelügyeleti
rendszert ismertette. Elmondta, hogy a korábbi szakfelügyelettel szemben, amelyben
elsősorban a szaktárgyi jelleg dominált, a tanfelügyelet komplex, a teljes pedagógiai
tevékenységre kiterjedő vizsgálat, amely magába foglalja tantárgygondozást, a
pedagógiai szakmai ellenőrzést és a pedagógusok egyéni minősítését. Hangsúlyozta,
hogy a rendszer nem szankcionáló jellegű, a pedagógusok szakmai támogatást kapnak
a pedagógiai szakmai szolgáltatóktól, hogy előzetesen felkészülhessenek a minősítésre,
amelyet az Oktatási Hivatal valamint a kormányhivatalok végeznek. A pedagógusminősítés
fontos eleme a foglalkozáslátogatás, az értékelés, az interjú és a portfolió;
a dokumentáció ellenőrzése minimális, a közvetlen cél a pedagógus saját fejlesztési
koncepciójának a kialakítása. Jelezte, hogy a szakmai minősítés nemcsak a pedagógusokra
terjed ki, hanem az intézményekre és azok vezetőire is. Aláhúzta, hogy az intézményvezetők
értékelése az intézményi célok megvalósításának tükrében történik, a háromtagú
bizottság az elért eredményeket valamint a vezetési készségeket elemzi. Az intézményi
vizsgálat célja pedig az iránymutatás a pedagógiai szakmai munka továbbfejlesztéséhez,
a pedagógiai program megvalósításához.
Gloviczki Zoltán a nemzetközi tapasztalatokat is érintette, amelyek azt mutatják,
hogy a tanfelügyelet komoly európai hagyományokkal rendelkezik. Mint mondta, Németországban,
Hollandiában, Svédországban, Skóciában, Wales-ben, Csehországban, Spanyolországban
és a teljesség igénye nélkül sorolhatnánk a többi európai államot is, ahol a szakmai
ellenőrzésnek több évszázados gyakorlata van.
Végül a helyettes államtitkár tájékoztatott, hogy a TÁMOP 3.1.8. projekt keretében
kidolgozott kísérleti eljárás tesztelése 2013 márciusában indul ötvenkét, reprezentatívan
kiválasztott intézményben. A végleges eljárásrend, valamint a képzők képzése 2013
júniusában kezdődik.
A család, az iskola és az erkölcs szerepe a nevelésben címmel tartott előadást
Dr. Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja.
A dékán elsőként azt a kérdést tette fel, hogy egyáltalán „Van-e család?”. Igenlő
választ adott, ám aláhúzta, hogy az a gyakorlatban egyre kevesebb és egyre instabilabb,
amit statisztikai adatokkal is igazolt, pl. a házasságkötések számának (1960-2010.
közötti) drasztikus csökkenését mutató grafikonnal.
Ezt követően az előadó a család feladatait vizsgálta, összegyűjtve azokat a funkciókat,
amelyeket a család ellát: reprodukciós, pszichoszociális, irányítási és ellenőrzési,
érzelmi, szocializációs, szellemi-kulturális, gondozó-ellátó.
„Kell-e erkölcsi nevelés?” – tette fel a második kérdést Botos Máté. Három indokkal
támasztotta alá az igen választ: mert ez a szocializáció része, praktikus szempontból
indokolt (bűnözés mértékének növekedése), s fontos identitási, pszichés szempontból.
A harmadik kérdés kapcsolódott ehhez: „Képes-e a közoktatás az erkölcsi nevelés
biztosításár?” Válaszában azt fogalmazta meg az előadó, hogy a kötelező hit- és
erkölcstan ezt elvileg és papírforma szerint biztosítja, azonban problémás lehet,
hogy az oktatók megfelelnek-e a hitelesség elvárásának. Meglátása szerint elvi
szinten nem sérül a világnézeti semlegesség, mert a hitoktatás opcionális.
Az intézményesített hit- és erkölcstan oktatásának kockázatai között említette,
hogy összekeveredhetnek az állami és felekezeti hatáskörök, megkérdőjeleződhetnek
az otthonról hozott szokások, normák, sérülhetnek az egyéni érdekek, s „ami kötelező,
az nem kívánatos…”.
Hangsúlyozta, hogy napjaink fogyasztói társadalmának korában szülői és pedagógusi
kötelesség fellépni az értékrend-infláció ellen és az értékrend relativizálásával
szemben.
A konferencia délutáni programjában három előadás hangzott el.
Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a köznevelésben zajló
uniós fejlesztéseket foglalta össze. Ismertette a 2012 decemberéig elér eredményeket,
ezek között említve a 19 pályázati kiírást 44,44 mrd Ft értékben, a szakképzési
rendszer megújítását és a 137 ezer magánszemély képzésének megszervezését. A szakképzés
és felnőttképzés területén a legfontosabb kihívások és feladatok közé sorolta
az előadó az új pályázati konstrukciók megtervezését és megjelentetését mintegy
30mrd Ft értékben, a döntések és projektzárások felgyorsítását, valamint az átalakuló
szakképzés támogatását. A helyettes államtitkár utalt arra, hogy a 2014-2020-as
uniós költségvetési időszakban csökkenő támogatásokkal számolhatnak a tagállamok,
Magyarország érdeke is a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználása.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója Kerettantervektől a helyi tantervekig címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a Nemzeti alaptanterv alapján megalkotott végleges kerettantervek
(51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet) december óta nyilvánosak, elérhetők az OFI honlapján is. Elmondta, hogy az új kerettantervi rendszer egyaránt tartalmaz új elemeket
és a régi kerettantervből vett át elemeket. Jelezte, hogy megkezdődött a szakiskolai,
nemzetiségi és SNI kerettanterv-csomagok kidolgozása is, továbbá készülnek szabadon
választható kerettantervek, ilyen például a családi életre nevelés, a hon- és
népismeret, a nemzeti lovaskultúra, a vitorlázás, a sakk-logika vagy a saktika.
A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az OFI információs szolgálatot is
működtet, az érdeklődők a kerettanterv@ofi.hu e-mail címre küldhetik el, illetve a 06-(30)-235-4550-es telefonszámon tehetik
fel a kérdéseket az Intézet illetékes szakembereinek.
Kerékgyártó Sándor, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője az Educatio köznevelés támogatásában betöltött szerepét részletezte.
Tájékoztatást adott az Educatio megvalósítás alatt álló köznevelési (TÁMOP, TIOP)
projektjeiről, kitért a köz- és felsőoktatási információs rendszerekre (KIR, FIR)
és szólt a felsőoktatási felvételi adatbázisról (Felvi). Bemutatta a Sulinet portál fontosabb funkcióit (tudásbázis, hírmagazin, közösségi oldal) és a központi
adminisztrációs és szolgáltató rendszerek fejlesztését, megvalósítását (Iskolatáska,
Fejlesztési Nyomkövető Felület – FNYT, hatáselemző rendszer).
Előadása végén a konferencia házigazdájaként megköszönte a résztvevők érdeklődését.
A konferencia összefoglalóját
Kákonyi Lucia,
Póta Mária,
Végh Györgyi
készítette
