Hoffmann Rózsa azt mondta, mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább
240 pontot.
Az új felsőoktatási törvényben meghatározott három finanszírozási formáról kifejtette:
mintegy 34 ezer hallgatónak - "értelemszerűen a legjobbaknak", legnagyobb arányban
a műszaki, természettudományi és informatikai szakokon - száz százalékban fizeti
majd az állam a tanulmányi költségét, 15.550 hallgató esetében pedig a képzési
költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Mint fogalmazott: a kabinet "ezáltal
bővíteni tudja azoknak a képzéseknek a körét, amely vélhetőleg a gazdaság motorjai
lesznek". A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat,
nekik elindul a diákhitel 2., amely "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az
érintett hallgatók tanulmányait - ismertette. Megjegyezte, megmarad a diákhitel
1. is, amelyet mindenki igénybe vehet.
A fizetendő költségekről Hoffmann Rózsa azt mondta, a kormány határösszegeket
közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek ezen határokon belül fixálhatják
a saját intézményük vonatkozásában a képzések költségeit. Az összegek nem sokban
térnek el azoktól, amelyeket eddig a felsőoktatási intézmények a költségtérítéses
hallgatóiktól kértek - fűzte hozzá. A 2012. szeptember 1-jétől induló szakok képzési
költségei körülbelül két héten belül dőlnek el, erről a felvételi tájékoztató
internetes változatában tájékozódhatnak az érintettek.
Az így megállapított képzési költségek a felsőoktatásba újonnan belépőkre vonatkoznak,
a már hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat.
A hallgatókkal kötendő szerződést firtató kérdésre az államtitkár azt mondta:
azok a hallgatók számíthatnak ilyen szerződésre, akiknek képzését az állam fogja
fedezni. Hozzátette, ez az idén induló évfolyamra már érvényes lesz.
Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva közölte: egyelőre nincs tapasztalat arról,
hogy az államilag finanszírozott keretszám szűkítése hogyan érintheti az egyes
felsőoktatási intézményeket. Mint mondta, ha megtörténik, hogy egy-egy szakot
nem sikerül feltölteni, abban az esetben az egyes intézményeknek maguknak kell
megtalálniuk a racionalizálási utakat. Hozzátette, a költségtérítést vállaló hallgatók
száma ugyanakkor az elmúlt időszakban is évről évre emelkedett.
A sajtótájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: a magyar felsőoktatás lehetőségeit a demográfiai
helyzet, a gazdasági és társadalmi igények összessége alapján kell meghatározni.
A keretszámok meghatározásakor a kabinet célja az volt, hogy egy korszerű, versenyképes,
tudásalapú felsőoktatás jöjjön létre, amely valós nemzetgazdasági és munkaerő-piaci
szempontokat vesz figyelembe - tette hozzá.
***
HÁTTÉR:
Az állam 2012-ben összesen 33 ezer 927 a felsőoktatásba belépő új hallgatónak,
köztük felsőfokú szakképzésre, alapképzésre valamint egységes, osztatlan képzésre
felvett diáknak biztosít ingyenes képzést. A kormány szerdai döntéséről szóló
tájékoztató szerint 15 ezer 550 hallgató kaphat részleges, 50 százalékos támogatást
a képzési költséghez.
2011 szeptemberében teljes összegű állami támogatással alapképzésben, osztatlan
és felsőfokú szakképzésben 53 ezer 450 elsőéves hallgató kezdhette el tanulmányát,
míg mesterképzésre 19 ezer 600 hallgató léphetett be.
Idén felsőfokú szakképzéséhez 3500 diák kaphat teljes támogatást, az ide jelentkezők
számára részleges támogatást nem biztosít az állam - derül ki a csütörtöki kormányszóvivői
tájékoztatón kiosztott, a felsőoktatásba felvehetők létszámára vonatkozó dokumentumból.
Az alapképzéshez - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre felvehető hallgatókon kívül
- 26 ezer 990 diák részesülhet teljes támogatásban. Legtöbb, összesen 8000 hallgató
a műszaki képzés területére vehető fel teljes állami támogatással, természettudományi
képzésre pedig 4000. Informatikai tanulmányaihoz alapképzésben 3600 diák kaphat
teljes támogatást, orvosi és egészségtudományi képzéshez pedig 2800. Bölcsészként
2700 diák kezdheti meg tanulmányait szeptembertől állami támogatással, pedagógusképzésre
1600 hallgató vehető így fel az országban, agrárképzésre 1300.
Az egységes, osztatlan képzések közül orvosképzésre 1800 hallgató vehető fel
teljes állami támogatással, jogász szakra 100, műszaki képzésre 200, művészeti
képzésre 160.
Részleges támogatást 100 agrárképzésre felvett hallgató kaphat, 4600 informatikai
tanulmányokat kezdő, 7600 valamilyen műszaki képzésre jelentkezett, 100-an az
orvos- és egészségtudományokra felvettek közül, és 3150-en a természettudományi
szakra felvételt nyertek közül.
kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a közigazgatási képzésre 450, rendészeti
képzésre 477, katonai képzésre pedig 90 hallgató tanulmányát támogatja teljes
összegben az alapképzésen. Közigazgatási, rendészeti és katonai mesterképzéshez
összesen 500 hallgató kap tejes támogatást.
Mesterképzésre szeptembertől 19600 diák vehető fel állami támogatással.
Doktori képzéshez 1300 fő kaphat állami támogatást. Ezen belül hittudományokra,
bölcsészettudományokra, társadalomtudományokra 430-an vehetők fel, míg az agrártudományok,
a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudomány és a és a művészetek
területére 870 fő vehető fel.
A sajtótájékoztatón kiosztották az egyes képzési területek iránymutató képzési
költségkereteit tartalmazó dokumentumot is.
Az osztatlan, fizetős orvos- és fogorvosképzés ára 1 millió 900 ezer és 2 millió
700 ezer forint között mozog, a gyógyszerészeti képzés pedig minimum másfél millió
forint lehet évente, hallgatónként. Az összeghatárokon belül a pontos értékről
minden esetben az egyes intézmények maguk dönthetnek.
A tájékoztatás szerint az agrárterületen az alapképzésben 350 ezertől 500 ezer
forintig, mesterképzésben 610 ezertől 800 ezerig terjedhet a költség évente hallgatónként.
Az állatorvosok osztatlan képzése azonban minimum kétmillió forint lenne évente.
A bölcsészettudományi alapképzésben - amely az óvodapedagógus- és tanítóképzés
mellett a legolcsóbb lenne - 230 ezer és 400 ezer forint között határozták meg
a képzési költséget, a pszichológia szak kivételével, ahol legkevesebb 450 ezer,
legfeljebb pedig 600 ezer forintot lehet kérni. Bölcsészettudományi mesterképzésben
450 ezer és 600 ezer forint között mozoghat a tarifa, ám a pszichológiai tanulmányok
itt is drágábbak, és akár 800 ezer forintba is kerülhet egy év. A tanárok mesterképzése
600-800 ezer forint lesz.
A gazdaságtudományok területén alapképzésben 300 és 700 ezer, mesterképzésben
450 és 800 ezer forint között mozog majd a költség a tervek szerint.
A jogi-igazgatási képzésben alapszinten 240 és 400 ezer, mesterszinten 450 és
650 ezer forint közötti összeget lehet elkérni. Az osztatlan jogászképzés ára
300-700 ezer forint.
A műszaki tudományok tarifája alapképzésben 350 és 650 ezer, mesterképzésben
610 és 800 ezer forint között mozoghat.
A művészeti képzés alapképzésben minimum 600 ezret, maximum 1 millió 600 ezret,
mesterképzésben pedig legalább 700 ezret, legfeljebb pedig 1 millió 900 ezer forintot
kell majd fizetniük az érintett hallgatóknak.
Forrás: MTI
