Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Érettségi rendszer: bukás vagy pótvizsga
2010.01.15. péntek
érettségi-bukás

A több mint egy évtizeden keresztül kifejlesztett kétszintű érettségi rendszer bukásra áll. A főrektor visszaállítaná a régi szisztémát, a pártok a felvételihez kötelezően előírnák az emelt szintet. A megoldási javaslatokból viszont hiányzik az alapprobléma orvoslása, a fejkvótaalapú támogatás megváltoztatása.

A kétszintű érettségi sok vitát váltott ki már közvetlenül a bevezetése után is, mostanában a szakemberek, a politikai erők, az oktatók és hallgatók részéről is egyre több támadás éri a rendszert. A 2005-ös reform előtt több mint másfél évszázadig csaknem változatlan formában zajlott az érettségi, a korszerűsítése tehát nagyon is időszerű volt. A régi rendszer nem töltötte be sem a középiskolai tanulmányokat lezáró hiteles bizonyítvány, sem pedig a felsőoktatásba való belépéshez akkor még nagyon is szükséges szűrő funkciót. A 90-esévekben kezdődött meg a reform előkészítése, majd egy újabb évtized múlva, 2005-ben lépett életbe az új, egységes, kétszintű érettségi.

Már a bevezetésekor is elavult volt

Az érettségi reformja jelentős előrelépés volt az egységesség, a megbízhatóság irányába, ugyanakkor már a bevezetésekor is elavult volt. Nem csupán az érettségi történetének elmúlt 150 éve alatt változott sokat a magyar oktatás, hanem legalább ilyen léptékű változások zajlottak le az alatt a két évtized alatt is, ami a probléma felmerülésétől az érettségi bevezetéséig eltelt – szögezi le az Oktatási Kerekasztal által kiadott Zöld Könyv.
A két szint ötlete egy olyan korszakban született meg, amikor a felsőoktatásba való bejutásért még szoros verseny folyt. Akkor még ésszerű döntésnek tűnt, hogy a felvételi vizsgát váltsa ki az emelt szintű érettségi. Időközben azonban a felsőoktatás kapui tágra nyíltak, és a felsőoktatási intézmények — saját jól felfogott érdekükben — többnyire nem követelik meg a felvételhez az emelt szintet. Miért is tennék? A felsőoktatást a költségvetés zömmel úgynevezett normatívák szerint, vagyis fejkvóta alapon finanszírozza. Ez a felsőoktatási intézményeket a hallgatói létszám minden határon túli növelésében teszi érdekeltté. Nem érdekük tehát előírni az emelt szintű vizsgát. A felesleges mennyiségi bővítés mellesleg beprogramozta a minőség romlását.

Az elit szakokon kötelező

Azokon az elit szakokon meg lehet állítani a minőségromlást az emelt szint (plusz a több nyelvvizsgáért és egyebekért járó pluszpontok) megkövetelésével, ahova ma is sokszoros a túljelentkezés. Egyes bölcsészettudományi területen ma is kötelező az emelt szint. (Ennek elrendeléséről a Magyar Rektori Konferencia (MRK) Képzési területi bizottságai döntenek. Ezt megtehetnék bármely területen.) Idéntől az orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvosi képzéseknél is kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz.

A minőségi oktatás igényét tehát ellensúlyozza a fejkvótarendszer, amely a mennyiségre helyezi a hangsúlyt. A kétszintű érettségi rendszer sok sebből vérzik, amelyeket gyógyítani kell (erről lásd a Zöld Könyv idevágó fejezetét), de nem ez az alapprobléma. Mégis, úgy tűnik, csak az érettségi rendszer megváltoztatását sürgetik a döntéshozók.

A kétszintű legyen kétszintű

Az Országgyűlés nemrég elfogadta azt a szocialista indítványt, amely alapján a felsőoktatási intézményekbe való belépés feltétele - a kormány és a felsőoktatási intézmények által meghatározott tárgyakból - az emelt szintű érettségi lesz. Tatai-Tóth András, az MSZP oktatáspolitikusa expozéjában ugyan kifejtette, hogy a szabályozás visszatérést jelenthet a kétszintű érettségi eredeti koncepciójához, vagyis ahhoz, hogy a középszintű vizsga követelményei az általános műveltségi szinthez igazodnak, míg a felsőoktatási képzésbe való bekapcsolódáshoz emelt szintű érettségire van szükség. Ugyanakkor a szabály továbbra is az egyetemre bízza, hogy meghatározza, miből kell a jelentkezőnek emelt szinten maturálni. Tehát az is elképzelhető, hogy az egyetem úgy dönt, semmiből.

A Fidesz viszont kötelezővé tenné az emelt szintű vizsgát a felsőoktatásba való bejutáshoz legalább egy tárgyból, 2-4 év alatt be is akarják vezetni ezt a szabályozást. Ezt az MRK relatív többsége is támogatja, mert így mindenkire azonos követelmények vonatkoznának. Egyik iskola sem tudna kibújni a szabályok alól, így a hallgatókért folytatott verseny igazságos lenne.

Vissza a jövőbe

Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a most elfogadott szocialista javaslatról a Magyar Nemzetnek a napokban kifejtette, hogy a hallgatókért küzdő intézményi versenyben a többség továbbra sem írná elő az emelt szintű matúrát. Amíg az állam a hallgatói létszám alapján fizeti a normatív támogatást, az intézményeknek nem áll érdekükben a követelmények szigorítása – jelentette ki az elnök, majd hozzátette: erre az lenne a megoldás, hogy azok az intézmények, amelyeken az átlagosnál lényegesebben magasabb a bekerülési átlagpontszám, kiemelt támogatásban részesüljenek.

Szabó azonban még radikálisabb változtatást szeretne. Ismét bevezetné az egyszintű érettségit és visszaadná a felvételiztetés jogát az egyetemeknek. Azt javasolja, hogy térjünk vissza a 2005 előtti, másfél évszázados hagyományhoz. Kérdés: miért lenne érdeke az egyetemeknek eltanácsolni a rosszabb képességű jelentkezőket, ha ezzel ugyanúgy elveszne az aspiránsra jutó normatíva? Mi változna azzal, hogy a döntést az egyetem hozná meg, és nem az objektív, összehasonlítható, egységes vizsga?

 

Forrás: Balla István/FN

Rendezvénynaptár
<2017. december>
HKSzCsPSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu