Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár sajtótájékoztató keretében ismertette az új felsőoktatási törvény nyomán az új struktúrába rendezett felsőoktatási képzés finanszírozását, mely szerint három formában – teljes-, illetve részösztöndíjjal és önköltséges módon – lehet részt venni a képzéseken.
A 2012/2013. tanév szeptemberében induló az alapképzésben 27 150-en tanulhatnak állami támogatással, s további 15 550 diák kaphat részösztöndíjat.
A felvételi tájékoztató kiegészítése tartalmazza az új hallgatói finanszírozási rend leírását, azaz az állami ösztöndíjjal, az állami részösztöndíjjal támogatott, valamint az önköltséges képzéseket. A dokumentumban megtalálható a hallgatói szerződés főbb elemei és intézményenként a 2012. szeptemberben induló önköltséges alap-, egységes, osztatlan és mesterképzések, továbbá felsőfokú szakképzések félévente fizetendő önköltség összegei.

A felvételi tájékoztató kiegészítése >>

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény számos olyan újdonságot tartalmaz, melyek konkretizálása most folyik. Ilyen volt többek között a hallgatói szerződések kérdése is – fogalmazott Hoffmann Rózsa a sajtótájékoztatón. Kiemelte: a hallgatói önkormányzatok is elfogadták a szöveget, tehát ismerik a benne foglaltakat.
A kormány pénteken jóváhagyta a felsőoktatási hallgatói szerződésekről szóló rendeletet, melynek értelmében a szerződést kötő hallgatóknak 20 év alatt kétszer annyi ideig kell dolgozniuk Magyarországon, mint amennyi ideig képzésük tartott – tájékoztatott Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.
A szerződéseket az Oktatási Hivatal köti majd az állami ösztöndíjban részesülő hallgatókkal – mondta, hangsúlyozva, hogy a szerződéskötés senkire nézve sem kötelező. Akinek nem felelnek meg a feltételek, azok áttérhetnek önköltséges képzési formára. A szerződés értelmében mindenkinek kétszer annyi időt kell dolgoznia Magyarországon, mint amennyi időt képzése igényelt. Ennek teljesítésére a képesítés megszerzésétől számítva 20 évi időintervallum áll a szerződő rendelkezésére – ismertette a részleteket Hoffmann Rózsa.

Az oktatásért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy azok, akik valamilyen okból nem teljesítik a szerződésben vállaltakat, képzésük díjának visszafizetésére kötelezhetők. Vannak azonban könnyítések, illetve kivételek. Azok a hallgatók, akik állami támogatásban részesülnek, de diplomát szerezni nem tudnak, képzésük összegének 50 százalékát kell visszafizetniük. Azok a nők, akik három gyermeket szülnek, mentesülnek a költségek visszatérítése alól. A fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek, illetve a külhoni hallgatók további könnyítésre jogosultak – mondta el.
Hoffmann Rózsa bejelentette, hogy egy másik rendeletben szabályozzák a jogász és gazdasági képzéseken ösztöndíjjal tanuló hallgatók visszafizetési kötelezettségeit. Mivel a támogatott létszámkeret felosztása során a természettudományokra, illetve az informatikai és műszaki területekre helyezték a hangsúlyt, a jogász vagy a gazdasági szakot elvégzők diákhitelét az állam visszatéríti abban az esetben, ha a hallgató a későbbiekben az államigazgatásban helyezkedik el.

Az új felsőoktatási törvény megalkotásával a kormány egy versenyképesebb felsőoktatási rendszer alapjait rakta le, egyben a felsőoktatás finanszírozásának teljes átszervezését, megújítását tűzte ki célul - közölte a Kormányszóvivői Iroda  az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írták: a kormány elkötelezett abban, hogy minden tehetséges és tanulni vágyó fiatal számára általánosan hozzáférhető, minőségi és fenntartható felsőoktatási rendszer alapjait teremtse meg.
A Kormányszóvivői Iroda közlése szerint a felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében a kabinet létrehozta a meglévő diákhitel-rendszer mellett a Diákhitel II. programot. Hozzátették: a döntés értelmében az állami részösztöndíjas és az önköltséges hallgatók a Diákhitel II. rendszeren keresztül teljes anyagi támogatást kapnak a tanulmányaik zavartalan elvégzéséhez. Az új hitelkonstrukció a diákok képzésének teljes önköltségét biztosítja - tartalmazza a közlemény.
"A kedvezményes kamattámogatású hitel révén mindenki számára lehetővé válik a  jövőben a felsőoktatásban való részvétel, így azok számára is, akik korábban saját forrás híján nem tudtak felsőfokú tanulmányokat folytatni" - fogalmaztak.
A Kormányszóvivői Iroda szerint a kormány tehát a Diákhitel I és a Diákhitel II. programok fenntartásával, illetve beindításával megteremti annak lehetőségét, hogy minden magyar fiatal a jövőben felsőoktatási képzésben részesülhessen, gyarapítva ezáltal is a magyar nemzet kulturális tőkéjét.

Forrás: NEFMI / MTI / Felvi.hu