„Én egész népemet fogom/nem középiskolás fokon/taní-/ tani!” – üzente az utókornak és Horger Antalnak Születésnapomra című versében József Attila. Várhatóan a Fidesz lesz az ország és így az oktatás fura-ura, e párt felelőssége lesz tehát, hogy végre versenyképessé tegye a magyar oktatást. Bár vannak jelek, – például Pokorni Zoltán azt mondta, hogy a Fidesz oktatáspolitikája nagy vonalakban a Sólyom László által összehívott Bölcsek Tanácsa elképzelésein alapul –, hogyan képzelik ezt el, de túl sok konkrétum nem rajzolódik ki e téren Annyi biztos, hogy az alapjaitól újjá akarja majd építeni az oktatási rendszert a következő kormány. Ehhez a Bölcsek Tanácsa hosszú távú, konszenzuson alapuló oktatási stratégia kialakítását javasolja. Eddig is ez hiányzott, de majd meglátjuk.

Súlyos problémák

Nem meglepő, hogy az MSZP-t kivéve minden politikai erő leszögezi, hogy az oktatás minden egyes szintjén súlyosbodó problémákkal nézünk szembe. A szocialisták választási programja – amelyben a felsorolt eredmények leginkább az infrastruktúra-fejlesztésekkel, az uniós források felhasználásával kapcsolatosak – is elismeri ugyanakkor, hogy a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás minőségi átalakítására van szükség. Nem túl bőbeszédű ugyanakkor azzal kapcsolatban a szocialista dokumentum sem, hogy milyen intézkedéseket terveznének a helyzet javítása érdekében.

A Jobbik programja viszont világos: nagyjából a Kádár-kor iskoláját hoznák vissza (kötelező központi tananyagok, „poroszos nevelés”, 8 osztályos általános iskola, tanfelügyeleti rendszer, duális felsőoktatás, s a többi), annyi változással, hogy az internacionalizmust a nacionalizmus, a kommunizmust a keresztény ideológia váltaná. Az MDF a reformok kritikus tömegéről beszél e téren is, és – a néha könyörtelenül intézménybezárásokat, felsőoktatási tandíjat is jelentő – piaci szemlélet oldaláról változtatná meg az iskolarendszert. Az LMP szűkszavú oktatási programjában az esélyteremtést tűzte zászlajára, de jelezte, hogy a jeles szakemberekből álló Oktatási Kerekasztal elképzeléseit tartja magához közelállónak

A nyilvánosságra hozott programok színvonala, tartalma, felépítése nagyban különbözik egymástól (és tele vannak olyan nem nagyon értelmezhető szlogenekkel, mint az értékelvű vagy a tudásközpontú oktatás igénye), de van néhány olyan tematikus gócpont, amely mentén összevethetjük, mit tennének a pártok az oktatással.

Pedagógusbér, presztízs, erőszak

Jó iskola csak ott lehet, ahol kiváló, megbecsült, magas társadalmi státuszú pedagógusok nevelik-oktatják a gyerekeket. A pártok leginkább választási kampányban jönnek rá erre az alapigazságra, de hát nem kis szavazóerőt képviselnek a pedagógusok. Az ellenzék gyakran hangoztatta, hogy 2002-ben Medgyessy Péter az 50 százalékos differenciálatlan pedagógusbér-emeléssel nyert választást. A kivételesen be is tartott ígéret viszont – amellett hogy majdnem megroppantotta a gazdaságot –, semmilyen látható javulást nem hozott az oktatás színvonalában. Most a Bölcsek Tanácsa-elképzelések szerint rövid távon a felsőoktatás irigyelt elitjévé kellene válniuk már a pedagógusjelölteknek, és húszéves távlatban el kell érni, hogy a magyar iskolákban csak kiváló pedagógusok taníthassanak. A Szárny és teher azt nem írja le konkrétan, hogyan lehet ezt megvalósítani, de annyit kiemel, hogy differenciált béreket szeretne: a jó tanárok több fizetést vinnének haza. Az MSZP-program szeretné elérni, hogy a „pedagógus életpálya valódi szakmai karrier lehessen”, s ehhez a minőségi munkát preferáló bérezést ígér. Az MDF egyenesen úgy fogalmaz, hogy „az oktató személyzet javadalmazását, előmenetelét egyértelműen az elért eredmények függvényében kell megállapítani”. A LMP szintén megjegyzi, hogy a nehezebb feladatokat végző pedagógusok munkáját magasabb bérrel kell elismerni, ott is, ahol az önkormányzat erre saját erejéből nem képes. A Jobbik elsősorban a rendteremtés oldaláról közelíti meg a pedagógusok presztízsének visszaállítását, valamint a továbbképzési rendszert erősítené. Ez utóbbit egyébként minden párt fontosnak tartja.

Manapság a közoktatás egyik legfontosabb problémájának az iskolai erőszak terjedése látszik. A sajtó rendre beszámol valamilyen esetről, nem térhettek ki a pártok sem e kérdés elől. A legtöbb politikai erő a tanárok presztízsének, tekintélyének emelésében és a szintén pontosan nem körvonalazott értékelvű oktatásban látja a megoldást. (Több párt szorgalmazza az erkölcstan vagy hittan bevezetését.) A szocialisták elsősorban a pedagógiai megoldásokat támogatnák, végső esetben viszont a gyors jogi lépéseket is elképzelhetőnek tartják. Egyedül a Jobbik kínál konkrét – ám erősen vitatható – megoldásokat, például az eltanácsolást, a szigorú törvényi szankciókat, a javítóintézettel való fenyegetést és a kvázi testőrként is fellépő pedellus kötelező alkalmazását az iskolákban.

Értékelés, tanfelügyelet

Nagy port kavart az a fideszes politikustól származó kijelentés, hogy erősíteni kell a pedagógusok külső értékelését, és amelyik tanár ezen nem felel meg, azt el kell bocsátani. A 90-es évek elején eltörölt tanfelügyeleti rendszert vagy valami ahhoz hasonlót több párt is kívánatosnak tartana felállítani. A Szárny és teher oktatási fejezetének szerzője, Csermely Péter az fn.hu-nak korábban elmondta, hogy „nem olyan jellegű szakfelügyeletet szeretnénk visszaállítani természetesen, ami valami „középponti bizottság” utasítását viszi le és hajtatja végre a tanárokkal, hanem egy olyan hálózati rendszer kiépítését szorgalmazzuk, amely a nagy tekintélyű és tapasztalatú pedagógusokon alapulna, akik segítenék a kollégáikat, és terjesztenék a jó gyakorlatokat”. Ezt tekinthetjük tehát valószínűleg mérvadónak a Fidesz részéről is. És ebbe bizony belefér, hogy az értékelésen nem jól szereplő tanárokat akár el is lehetne bocsátani. A Jobbik hatósági jogkörrel felruházott tanfelügyelőket állítana csatasorba a pedagógusok értékelésére. Az MDF, a KDNP és az MSZP nem ír a külső értékelés mikéntjéről, az LMP-közeli Zöld Könyv pedig inkább az intézmények külső ellenőrzését szorgalmazza, mintsem a pedagógusokét.

Osztályzás, buktatás

A liberális oktatásirányítás sok vihart kavart intézkedése volt az osztályzás eltörlése (szöveges értékelés kötelező bevezetése), továbbá a buktatás szülői engedélyhez kötése az alsó tagozatban. Ezt a pedagógusok a szakmai szabadságuk megnyirbálásának tartották, a szülők sem értettek vele egyet. Így hát nem csoda, hogy ezt az amúgy szakmai kérdést politikai szintre emelte több párt is. A Fidesz biztosan eltörölné a szöveges értékelést és a buktatás szülői engedélyhez kötését. Ezt nemcsak a Szárny és teherből tudjuk, hanem Kósa Lajos alelnök jelentette be múlt héten. A Jobbik „a neoliberális oktatáspolitika vadhajtásaival szemben” szintén támogatja az osztályzást és az évismétlést. Az MSZP sem az eddigi eredmények, sem a változtatandó területek között nem említi ezt a kérdést, mint ahogy a többi párt sem deklarálta ezzel kapcsolatos szándékát.

Integráció, deszegregáció

Elvekben az utóbbi évek egyik legfontosabb törekvése volt a – szociális, mentális, fizikai szempontból – hátrányos helyzetű tanulók számára is esélyt teremteni az oktatásban. A szociális hátrányok iskolai konzerválásában (sőt azok növelésében) ugyanis negatív világelsők vagyunk. Az integrációs programok – bár kisebb sikereket kétségtelenül elértek –, nagyrészt hatástalanok maradtak, miközben sokszor a szakma és a közvélemény szemében is nagy ellenérzéseket keltettek. Mostanra kiderült, hogy noha minden kutatás szerint mindannyiunk érdeke lenne egy olyan iskolarendszer, amely „nem hagyna veszni” egy gyereket sem, a sokszor át nem gondolt deszegregációs programok és esetenként az álintegrációt megvalósító iskolák több kárt csinálnak e téren, mint hasznot.

Pokorni Zoltán egy ízben ugyan emlegette az egész napos iskola támogatását, s ezzel kapcsolatban annak esélyteremtési vonatkozásait, de a Fidesz e kényes témáról egyelőre nem beszél. Érdemes megint a Szárny és teher idevágó részeit megnézni. Ez úgy fogalmaz, hogy „nem a szegregáció elkerülésére van szükség, hanem intézményi integrációra”. Csermely Péter ezt így magyarázta az fn.hu-nak: ”…nem működik, hogy egy teljesen más kultúrából érkező gyereket csak úgy beültetünk egy másik közegbe, különösen akkor, ha ott jogos indulatok fogadják ezt az akciót. Ezt nem szabad erőltetni, különösen nem jogszabályi szinten, szankciókkal. Két dolgot lehet csinálni. Az eddigi kezdeményezéseket is tovább lehet folytatni, de csak a személyes hitelen alapuló meggyőzés útján. Vannak jó példák, jó és befogadó közegek az országban erre is. Az integráció fő iránya viszont szerintünk nem ez, hanem az iskolarendszer integrációja. Az, hogy a leszakadó iskolákat minden eszközzel, intenzíven segíteni kell”.

A szocialisták és az LMP programjának is a fókuszában van az integráció és az esélyteremtés kérdése. Az MSZP az eddigi programjait (Arany János, Útravaló Program satöbbi) vinné tovább, valamint fenntartaná az integrált neveléshez kapcsolódó pedagógusi bérpótlékot. Az MDF szintén az egész napos iskolában látná a probléma lehetséges megoldását. A Jobbik viszont radikális változást akar: „Az integrált oktatás mindenáron való erőltetése helyett a különböző képességű tanulók számára párhuzamos osztályokat biztosítunk, amelyeknek kritériumait szakértők határozzák meg. Így a normál osztályok mellett speciálisan segítő és a szocializációt segítő osztályok is működhetnének.”

Nemzeti alaptanterv (NAT), kerettanterv, központi tanterv

A tanterv-átalakítások az eddigi kormányváltások során mindig elkerülhetetlenek voltak. Még a Horn–kormány idején lépett életbe az iskoláknak nagy (sokak szerint túl nagy) szabadságot biztosító NAT, amit a Fidesz-kormány ugyan életben hagyott, de leszűkítette a lehetőségeket a kerettantervek bevezetésével. Jelenleg is ezek alapján kell működniük az iskoláknak. A Fidesz-közeli Szárny és teherben az áll, hogy át kell tekinteni a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek jelenlegi rendszerét. „Célszerű egy, a jelenleginél még általánosabb szabályozás kialakítása az értékelés során a legjobbnak minősített, és egy másik, a jelenleginél részletesebb szabályozás kidolgozása a több segítséget igénylő intézményeknek” – áll a dokumentumban.

A KDNP a kerettantervek mellett teszi le a voksát. Az MSZP, az MDF és az LMP nem tér ki az általánosságokon túl a tantervi változtatásokra. A Jobbik e téren is radikális változást akar: uniformizálná az iskolákat, eltörölné a NAT-ot és a kerettanterveket is, és egységes, mindenki számára kötelező tantervet hozna létre.

Iskolaszerkezet

Magyarországon sajátos, nagyon sokszínű iskolaszerkezet működik jelenleg. Már a rendszerváltás előtt megjelentek a 8+4 évfolyamos mellett a 6+6, és a 4+8 évfolyamos iskolák. Sokan a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokat tartják a hibásnak – a korai szelekció miatt – abban, hogy a diákok családi hátrányai konzerválódnak, sőt még nőnek is az oktatási rendszerben. Mások viszont a tehetséggondozás terepeiként tekintenek ezekre. A Bölcsek Tanácsa megtartaná a sokszínű rendszert, a szocialisták, az MDF, LMP nem nyilatkozik erről, de a Jobbiknak itt is határozott álláspontja van: meg kell szüntetni a 6 osztályos gimnáziumokat. A 8 osztályos még elmegy, úgy fogalmaz a program, hogy „igény szerint” meghagynák.

Érettségi, Bologna

A sok évtizede előkészített, mindenki által óhajtott kétszintű érettségi rendszer jelenlegi formájában egyik párt sem akarja fenntartani. A szocialisták és a Fidesz is egy vagy két emelt szintű matúrához kötné a bejutást a felsőoktatásba. Minden párt emelné a vizsga színvonalát. A Jobbik eltörölné a rendszert és visszaállítaná a régi érettségi-felvételit.

A felsőoktatásban is alapvető változások várhatók, bár erről sem mondott a Fidesz semmi konkrétumot eddig. A KDNP szerint a Bolognai Nyilatkozat elveit „oly módon, oly mértékben és olyan ütemezéssel kell a hazai felsőoktatás fejlesztésében figyelembe venni, amilyen mértékben azok hazánk érdekeit szolgálják”. A Jobbik egy az egyben eltörölné a bolognai rendszert és visszaállna a duális (főiskola-egyetem) képzésre. Az MDF a hallgatók értékítélete alapján versenyeztetné a felsőoktatási intézményeket. Bokros Lajos kijelentette, hogy a felsőoktatásba való bekapcsolódás nem alapvető jog, hanem a fiatalok egy kisebb hányadának nagybefektetése. És tandíjat szedne, amit a többi párt viszont elutasít.

Egyéb mazsolák

A programokból, és a Fidesz esetén az elszólásokból, bejelentésekből egyéb ígéreteket, javaslatokat lehet kimazsolázni. Ilyen például, hogy a Fidesz a 8 osztály elvégzéséhez kötné a jogosítvány megszerzését, a KDNP bevezetné a mindennapos testnevelést, hogy az MSZP ingyen nyelvoktatást ígér a 35 éven felülieknek, vagy hogy a Jobbik államosítaná a tankönyvkiadást, az MDF pedig meghatározná a minimum iskola és osztálylétszámokat. Ezeket azonban nemigen lehet bevenni egy ilyen összehasonlításba.

[Forrás: Balla István/FigyelőNet]