A kérelem tartalmazza a gyermekről, a tanulóról a vizsgálat előkészítéséhez, lefolytatásához szükséges előzetes információkat, továbbá a szülők tájékoztatását a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásával és szakvéleményével kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.

A szakértői vélemény iránti kérelem-nyomtatvány itt letölthető, és intézkedtünk arról is, hogy a korábban használt – „Szakértői javaslat iránti kérelem” megnevezésű – nyomtatvány előállítására (utánnyomására) is a módosult tartalomnak megfelelően kerüljön sor.

Tájékoztatás

a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményével kapcsolatos tudnivalókról, a szülőt megillető jogokról és a szülői kötelezettségekről

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében - a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján – történik a sajátos nevelési igény megállapítása, vagy kizárása.A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, a tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Sajátos nevelési igényűaz a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapjántesti, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzd. [1]

-   A sajátos nevelési igény fennállásának vagy fenn nem állásának vizsgálata a szülő kezdeményezésére, illetve a szülő egyetértésével indul. (Ez alól kivételt jelent a jegyzői eljárás, amikor a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásának megindítása megtörténhet a nélkül is, hogy ahhoz előzetesen a szülő hozzájárulását, egyetértését adta volna.) A közoktatás működését meghatározó jogszabályok szülői jogokról és kötelezettségekről rendelkeznek. A szülő fogalma azonban nemcsak a gyermek „vér szerinti” szülőjét, szüleit foglalja magában, hanem az örökbefogadó szülőt és a gyermek gyámját is. Minden olyan esetben ezért, amikor a szülőt megillető jogokról, illetve kötelezettségekről van szó, illetve a szülői tájékoztatásról, eljárásba való bevonásról, nyilatkozattételről stb. rendelkeznek a jogszabályok, azon érteni kell a vér szerinti szülőt, az örökbefogadó szülőt és a gyámot is.

-    A szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásának megindítását szolgáló - előzetes információkat tartalmazó - kérelem elkészítésében a szülő kérésére az óvoda, és az iskola köteles közreműködni.

-   A szakértői vizsgálat akkor kezdhető meg, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülők jelen vannak. A közös szülői felügyeletet a bíróság szüntetheti csak meg.           Ha a szakértői vizsgálat megkezdésekor az egyik szülő nincs jelen, a másik szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy jogosult-e a távol lévő szülő képviseletére. A szakértői vizsgálat során a szülő végig jelen lehet a nélkül, hogy zavarná a vizsgálatot. A jelenlét mellett a szülő köteles közreműködni a vizsgálatban.

-   A szakértői véleményben foglaltak „végrehajtására” csak akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a szülő – miután megismerte, megértette a gyermekével kapcsolatosan feltárt tényeket, megállapításokat – egyetért. A szülő az egyetértéséről, vagy egyet nem értéséről nyilatkozhat a vizsgálatot követő tájékoztatást követően, de ezt később - a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül – is megteheti.

-   A szülő közvetlenül is kezdeményezheti a jegyzőnél a szakértői véleményben foglaltak felülvizsgálatát.

-   Amennyiben a szülő tíz munkanapon belül nem tesz nyilatkozatot, és a jegyzői eljárást sem indítja meg, a szakértői véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges egyetértését megadottnak kell tekinteni. A szakértői és rehabilitációs bizottság ekkor a szakértői véleményt megküldi a végrehajtásban érdekelteknek.

-    Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, a szakértői és rehabilitációs bizottság köteles tájékoztatni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A jegyző közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. A jegyző az eljárása megindításáról értesíti a szakértői és rehabilitációs bizottságot. A jegyző határozata egy példányát megküldi a szülőnek, az érintett nevelési-oktatási intézménynek, a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. A jegyző határozata ellen a szülő fellebbezést nyújthat be, a benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban szakértőként az Oktatási Hivatal jár el.

-   A szakértői véleményt a végrehajtása megkezdését követő első nevelési év, tanév eltelte után hivatalból felül kell vizsgálni. Ezt az eljárást minden szolgáltatás esetén alkalmazni kell, függetlenül a gyermek életkorától. 

A szülőnek is jogában áll felülvizsgálati eljárást kezdeményezni a szakértői és rehabilitációs bizottságnál. A szülő az első hivatalból történő felülvizsgálattól számított egy év eltelte után kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás lefolytatását A szakértői és rehabilitációs bizottság pedig köteles a szülő kérelmére lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig még több mint hat hónap hátravan.

[Forrás: NEFMI]