Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár szerint a felzárkóztató programra azért van szükség, mert a hátrányos helyzetű gyerekek oktatási integrációja csak akkor lehet sikeres, ha még az első osztály előtt a rászoruló gyerekeket átmenetileg, felkészült szakemberek segítségével, speciális felzárkóztató oktatással szegregálják. Ha ugyanis egy gyermek hatévesen már eleve hátrányokkal ül be az iskolapadba, képtelen lesz felzárkózni a többiekhez. 

A tervek szerint az iskolai előkészítő osztályoknak köszönhetően az iskolás korba lépett, de súlyos viselkedésproblémákkal vagy az alapvető ismeretek hiányával küzdő gyerekek egyenlő esélyekkel kezdhetik meg tanulmányaikat az első osztályban, miután a nulladik évfolyamon ledolgozták hátrányaikat. Gloviczki Zoltán azt is hozzátette: szigorítanak az iskolaérettséget mérő vizsgálatokon is, hogy kiszűrjék, kik azok, akik csak egy-egy területen szorulnak felzárkóztatásra. A helyettes államtitkár szerint - noha a szegregálás negatív dolog - az oktatás területén bizonyos esetekben szükség lehet átmeneti jellegű elkülönítésre annak érdekében, hogy az így felzárkóztatott gyerekek később sikeresen tudjanak együtt tanulni, haladni társaikkal.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának közleménye szerint a sajtóban nulladik évfolyamként emlegetett előkészítő indítását a felzárkóztatás egyik lehetséges eszközeként tartják számon, de nem készülnek kötelező bevezetésére. Mivel a hátrányos helyzetből adódó problémák igen sokfélék lehetnek, az adott települést ismerő iskolavezetők, pedagógusok, vagyis szakemberek tudják eldönteni, hogy melyik módszer alkalmazása segíti leginkább a hátrányok felszámolását.