A FigyelőNet birtokába jutott dokumentum szerint a tanárképzést elitképzéssé változtatnák, a pályakezdő tanárok esetében bevezetnék
a próbaidőt, a folyamatos külső ellenőrzést, amely akár negatív szankciókkal is
járhat, és a több szakaszból álló pályaívhez tartozó, teljesítményhez kötődő bérezést.
Ennek alapján a 4-10 éve tanító pedagógus bére a korosztálya diplomás átlagbérének
megfelelő nagyságú lenne (tehát a szakszervezetek követeléseivel egyező mértékű:
ma nagyjából ez 300-330 ezer forint), továbbá egy vagy két alkalommal a pedagógusok
fizetett, iskolán kívüli alkotó munkára, továbbképzésre fordítható fél évet kaphatnának.
A dokumentum alapján a diákoknak öt órával többet kellene tölteniük az iskolában:
ennek egy része a középtávon bevezetendő mindennapos testnevelés pluszóráiból
adódik, 2-3 óra pedig egyéb nevelési feladatra fordítandó.
A tervezet szerint az iskolai működés költségeit 90-10%-os arányban osztanák
el az állam és a fenntartó között (ez jelenleg 50-50%-os arányt mutat), az iskolák
finanszírozása a tanulói létszámtól, a csoportszámtól és a feladatoktól együttesen
függene.
A tankötelezettség továbbra is 18 éves korig tartana, de 16 éves kor után fegyelmi
úton kitehető lenne az intézményből az a diák, aki nem tudja betartani egy adott
közösség normáit. Ilyenkor a gondviselő kötelessége lenne elhelyezni a gyereket.
Támogatnák az egész napos iskolákat és a jó iskolai gyakorlatok terjesztését,
valamint a tanórán kívüli nevelési tevékenységek erősítését: ennek érdekében központi
pályázati lehetőségeket indítanának a szegényebb gyerekek számára - írja a birtokába
jutott dokumentumra hivatkozva a FigyelőNet.
A lap információi szerint az oktatási államtitkár döntő többségben az egyházi
iskolákhoz kötődő szakembereket kért fel az új közoktatási és felsőoktatási törvények
kidolgozására. Hoffmann Rózsa ezt az MTV Ma reggel című műsorának szeptember 7-i adásában cáfolta. Az államtitkár úgy nyilatkozott: az új köz- és felsőoktatási törvény
stratégiáját megalapozó anyagok kimunkálására a legkülönbözőbb, szakmai tekintéllyel
és múlttal rendelkező szakemberek jelentkezését fogadták el; a munkacsoportokban
többféle szakember dolgozott, köztük értelemszerűen egyházi iskolák szakértői
is. Amit kidolgoztak, az tulajdonképpen "nulladik változata" annak, amit csinálni
akarnak.
Az Oktatásért Felelős Államtitkárság a lap által nyilvánosságra került dokumentumok
tartalmával és kidolgozási módjával kapcsolatban közleményben reagált:
"A nyár folyamán oktatási szakemberek önkéntes felajánlását elfogadva megindult
az új közoktatási és felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozása. Célunk,
hogy a nemzet jövőjét meghatározó oktatás alapdokumentumai a lehető legszélesebb
szakmai és társadalmi támogatást élvezzék. A mai napon több internetes portálon
megjelent jegyzetszerű anyag nem a kidolgozás alatt álló törvényjavaslat, nem
is annak kivonata. A munkafolyamat javában tart, a végső vitairat október közepén
készül el, melyet ígéretünkhöz híven közreadunk" - írja a NEFMI Oktatásért Felelős
Államtitkárság.
Hogy pontosan milyen javaslatok kerülnek tehát be a hivatalos változatba, az
kiderül október közepén - az oktatási államtitkár nyilatkozata szerint -, és ekkor
megkezdődhet az érdemi vita a közoktatási és a felsőoktatási törvény koncepciójáról
és konkrét elemeiről.
