A gyermekvédelmi törvény szerint meg kell szervezni azon gyermek nappali felügyeletét,
nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését, akinek szülei munkájuk, egészségi
helyzetük vagy egyéb okok miatt a napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
Ez a nyári hónapokban megszervezhető bölcsődében, nyári napközis otthonban vagy
napközis táborban, valamint óvodában, iskolai napköziben. A szülői szervezetek
szerint, ez azt jelenti, hogy ha akár egy szülő is igényli a gyermeke napközbeni
ellátását, akkor az iskolának vagy óvodának meg kell azt szervezni.
A közalkalmazotti törvény ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy pedagógusok szabadságát
– amely a normál szabadság mellett 25 nap pótszabadságot is tartalmaz, igaz ebből
15 nappal az igazgató rendelkezhet – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a
június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Az iskolában a téli
és a tavaszi szünet munkanapjai, illetve a nyári vakáció idején is bizonyos napok
tanítás nélküli munkanapoknak számítanak. A közalkalmazotti törvény abból indul
ki, hogy megbénulna az oktatási rendszer, ha tanév közben adnák ki a pedagógusok
szabadságát.
A fenntartóknak kell megoldani
Abban mindenki egyetért, hogy gyermek nem maradhat felügyelet nélkül, de ha a
pedagógusok jól megérdemelt pihenésüket töltik, akkor felmerül a kérdés, ki vigyáz
a vakáció ideje alatt a gyerekekre.
Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman az fn.hu-nak kijelentette: a fenntartó kötelessége
hogy megszervezze a gyerekek napközbeni ellátását. Ez nem azt jelenti, hogy minden
gyerek abban az iskolában, óvodában töltheti a nyári napokat, ahová egyébként
jár, hanem azt, hogy a fenntartó az igények felmérése után kijelöl egy (vagy az
igények szerint akár több) intézményt, ahol gondoskodnak a gyerekek napközbeni
felügyeletéről. A szükséges pedagógusok, óvodapedagógusok, dadusok felkérése szintén
az iskolafenntartó dolga. Az oktatási jogok biztosa ugyanakkor hozzátette, hogy
a legtöbb helyen meg tudják oldani a „nyári szünet-problémát”. Kisebb településeken
lehetne ez esetleg gond, de a kisfalukban általában nincs igény a gyermekfelügyeletre,
megoldják azt intézményen kívül.
A nyári szünet időzített bomba
Több nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy azok a gyerekek, akiknek nincs nyáron
szervezett programjuk, nem mennek táborokba – s így naphosszat csavarognak az
utcán, könyvet nem vesznek a kezükbe – a következő tanév elején bizonyíthatóan
jóval gyengébbek lesznek olvasásból és különösen matematikából. Mint azt az fn.hu-n
is többször megírtuk, a hazai és nemzetközi tanulói teljesítménymérési adatok
azt mutatják, hogy a magyar iskolákra nagymértékű szelektivitás jellemző, s emiatt
nem teljesítenek jól a hátránykiegyenlítés, felzárkóztatás terén. A nyári szünet
hatásáról viszont egyelőre nincsenek adataink.
Lannert Judit oktatáskutató ugyanakkor azt feltételezi, hogy az egyenlőtlenségek
nyáron is újratermelődnek. A hosszú nyári szünet valószínűleg nálunk is a jobb
módúaknak kedvez (akiknek ugyan szintén okoz anyagi és szervezési nehézségeket
a nyár megszervezése, de mégis csak megoldják valahogy a nyarat, és ezáltal gyermekeik
az iskolán kívül is sokat fejlődnek), ellentétben a szegényebb vagy hátrányosabb
helyzetű családokkal.
A szakember ezért úgy véli, hogy a nyári szünet hosszát és tartalmát érdemes
lenne átgondolni. (A magyar nyári szünet egyébként a hosszabbak közé tartozik
a maga 11-12 hetével. Vannak helyek, ahol még ennél is hosszabb, például a balti
vagy déli országokban 13 hét, de Európában többnyire inkább a rövidebb, 6-9 hétig
tartó nyári szünet a jellemző.)
Lannert szerint érdemes lenne a nyári szünetekre nevelés szempontjából nagyobb
súlyt fektetni. Lehetővé kellene tenni, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is
hasznosan töltsék a nyarat. E probléma azoknak sem érdektelen, akik jó iskolába
járatják a gyerekeiket és hasznosan meg tudják szervezni a nyarat. Ugyanis ha
hagyjuk leszakadni hátrányos helyzetű kortársaikat, időzített bombákkal tesszük
saját gyermekeink jövőjét is nehezebbé.
Kulcsos gyerekek
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete évek óta figyelmeztet arra, hogy több
százezer "kulcsos gyermek" cselleng az utcákon a nyári szünetben, mert szüleik
dolgoznak, és nincsenek olyan rokonaik, akik vigyázni tudnának rájuk.
Ezért növekszik a gyermekbalesetek és -bűncselekmények száma - vélik -, s azt
is hozzáteszik, hogy sok gyermek ráadásul éhezik is - fűzték hozzá.
[Forrás: Balla István/FN]
