Az Országgyűlés honlapján közzétett új köznevelési törvénytervezet többek között tartalmazza, hogy a tankötelezettség 16 éves korig tart, a tanév
végén legalább hatvannapos nyári szünetet kell biztosítani, valamint a javaslatban
tanulmányozhatók a pedagóguséletpálya-modellben elérhető fokozatok is. A modell
- a tervezet szerint - már 2013. szeptember 1-jén életbe léphetne.
A Réthelyi Miklós által jegyzett 104 oldalas dokumentum rögzíti, hogy a köznevelés közszolgálat,
az alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, valamint ingyenes és
mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása
az érettségi megszerzéséig és az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar
állam közszolgálati feladata.
A javaslat alapján a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a
harmadik évét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában
óvodai foglalkozáson vesz részt. A változás 2014 szeptemberétől lépne életbe.
Az óvodavezető a szülő kérelmére és a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét
szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel
alól, ha a gyermek képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete, családi körülményei
ezt indokolják. Az óvodába járás kötelezettsége 5 éves korig családi napköziben
is teljesíthető lenne. A tankötelezettség hatéves kortól 16 éves korig tartana,
a sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége pedig meghosszabbítható lenne
legfeljebb huszonharmadik életévének betöltéséig. A tankötelezettség felső határa
leszállításának legfőbb indoka, hogy a kötött iskolai rendszertől, a közismereti
oktatástól elforduló, motiválatlan tanuló mielőbb átléphessen a munka világába
- olvasható.
Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és
a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítaná, hogy a tanuló számára
a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátást
első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulóknak,
ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítania az államnak.
A tanuló tudásának értékelésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), gyenge (2),
elégtelen (1) osztályzat adható, az eddigi elégségest váltja fel a gyenge minősítés.
Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti
az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette. Az osztálylétszámok minimumát és maximumát
is tartalmazza a javaslat, ez óvodában 13 és 25, alsó és felső tagozaton 14 és
27, gimnáziumban és szakközépiskolában 26 és 34, szakiskolában 16 és 28, a Híd
program osztályaiban 8 és 15, a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályokban
7 és 13 lehet.
Az anyag szerint a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan -
szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell
biztosítani.
A javaslat rögzíti az egyes iskolatípusokat, működésük feltételeit. A köznevelési
intézményrendszer alapvetően nem változik a korábbi törvényi rendelkezésekben
foglaltakhoz képest. Az indítvány tartalmazza a szülők, a pedagógusok kötelességét
és jogait, a pedagógiai szolgáltatásokat, programokat, és részletesen kitér a
köznevelési Híd programokra is, amelyek segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú
nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz,
valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.
Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban
olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak,
továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az
intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.
A dokumentum szerint az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban megszervezi
a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, amelyből legfeljebb heti két
óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott
oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörrel,
vagy versenyszerű sporttal kiváltható.
Új elemként a jövőben az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi
szolgálat elvégzésének igazolása lenne.
Érettségi vizsgát a tanulóknak öt tantárgyból kellene tenniük, ezek a következők:
magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv - a nemzetiségi
nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom - és egy kötelezően
választandó vizsgatárgy, valamint a szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának
megfelelő szakmai vizsgatárgyból. A javaslat kitér arra, hogy az iskolák a magyarországi
és a külhoni magyar fiatalok kapcsolatainak kialakításáról és erősítéséről, valamint
a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési
határozat alapján a kilenc-tizenegyedik évfolyamok valamelyikén határon túli kirándulásokat
szerveznek.
A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus
heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által a törvényben
meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében
a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes
munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása
rendelhető el.
A pedagógusok a gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár
fokozatokat érheti el, a javaslat melléklete tartalmazza az egyes fizetési kategóriákat
is.
--- --- ---
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
törvényjavaslatot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be. Az Örszággyűlés honlapján szintén közzétett dokumentum
szerint a szakképzési hozzájárulás (bruttó) összege továbbra is az egészségbiztosítási
és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz.
A javaslatból az is kiderül, hogy nem változik jelentősen a szakképzési hozzájárulás
fizetésére kötelezettek köre.
A javaslat szerint a szakképzési hozzájárulás a szakképzési törvény, illetve
a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tanuló, hallgató gyakorlati képzésének
megszervezésével, vagy kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezetett
szakképzési hozzájárulás számlára befizetéssel teljesíthető.
A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a gyakorlati képzés szervezését tanulószerződés
vagy együttműködési megállapodás keretében lehet szervezni a szakképzésről szóló
törvényben foglaltaknak megfelelően, továbbá a hallgatók esetében a felsőoktatási
intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a gyakorlati
képzés végrehajtását.
A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek közül azok, akik gyakorlati képzést
szerveznek, különböző mértékben csökkenhetik befizetési kötelezettségüket: a javaslat
szerint 2012-ben évente fejenként 440.000 forintban meghatározott alapnormatíva
alapján, ezt követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott
alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati
képzési normatívák szerint számított összeggel.
A javaslat szerint a hozzájárulásra kötelezettek maguk állapítják meg és elektronikus
úton vallják be a szakképzési hozzájárulás alapját, éves bruttó fizetési kötelezettségüket,
a csökkentő tételek összegét. A szakképzési hozzájárulást a tárgyévet követő év
február 25-ig kell befizetniük az adóhatóságnak.
A hozzájárulásra kötelezett az év első tizenegy hónapjára vonatkozóan havonta
szakképzési hozzájárulási előleget fizetne a javaslat szerint.
A képzés, valamint a képzési rendszer fejlesztése támogatásának részleteit is
tartalmazza a javaslat, beleértve az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének
összetételét.
A javaslat szerint a kormány döntése alapján, kérelemre képzési célú támogatás
nyújtható a legalább 50 munkavállalónak munkahelyet teremtő, Magyarország területén
székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság számára.
Kérelemre támogatás nyújtható nagyvállalatoknak tanműhely létesítéséhez is, a
tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló
beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási
jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez
- olvasható a javaslatban.
A törvényjavaslat meghatározza az alaprész pénzeszközeiből nyújtható támogatások
eddig nem szabályozott lehetőségeit is.
2013-tól a decentralizált keret egyik 50 százaléka a gyakorlati képzés tárgyi
feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházási célok, míg a másik fele az iskolai
tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetési költségeire, valamint a szakképzés
korszerűsítéséhez szükséges tananyag– és taneszköz–fejlesztés, továbbá az elméleti,
gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált
továbbképzésének támogatására használható fel.
Forrás: MTI/parlament.hu
