Hoffmann Rózsa a sajtótájékoztató kezdetén kiemelte, hogy a negatív interpretációkkal ellentétben - a hét végéig hivatalban maradó felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár - Dux László már megbízatása kezdetekor jelezte távozási szándékát az új felsőoktatási törvény elfogadásakor. Az államtitkár a hét végén adja át hivatalát Kis Norbertnek. Hoffmann Rózsa megjegyezte, hogy Dux László közös megegyezéssel, barátságban hagyja el az államtitkárságot, és megy vissza tanítani korábbi munkahelyére.

A leköszönő helyettes államtitkár elmondta: megtisztelő és komoly szakmai kihívás volt, hogy a felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozásában, szövegezésében és - végső soron - a teljes folyamatban részt vehetett. Hangsúlyozta, hogy nemzetközi szinten is versenyképes, munka- és teljesítményalapú rendszert sikerült létrehozni. Dux László arról tájékoztatott, hogy a tavaszi félévtől ismét oktatói munkájára szeretne koncentrálni, ám - tette hozzá -, ha szükség van a szakértelmére, akkor a későbbiekben is számíthat segítségére az államtitkárság.

Kis Norbert 2012. január 28-tól váltja a felsőoktatási helyettesi államtitkári poszton Dux Lászlót. Kis Norbert, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előkészítéséért felelős miniszteri biztos volt, elmondta, hogy a felsőoktatásban élte az életét. Új megbízatásáról úgy nyilatkozott a negyvenéves jogász: „a felsőoktatásban éltem le az életemet, ismerem a problémáit, a hazai és nemzetközi kihívásokat.” Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy azok a célok, amiket meghatároztak és a felsőoktatás minőségének fejlesztése érdekében tettek, hamarosan megvalósulnak.
A hivatalát a hétvégén elfoglaló helyettes államtitkár előzetesen nagyon fontosnak tartotta, hogy a jövőben is szélesek maradjanak az egyetemek kapui.

***

A sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kérdésre válaszolva kiemelte: az összhallgatói létszám nem azonos az állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámmal. A közel ötvenezres állami keretszám felett "a határ a csillagos ég", azaz kapacitásuk függvényében bármennyi hallgatót felvehetnek az intézmények, illetve a 240 pontot el kell érnie annak, aki be akar kerülni a felsőoktatásba.
Hisszük, hogy sokan lesznek ilyenek, és a diplomások abszolút száma növekedni fog - hangsúlyozta.
Hozzátette: a jelentkezési határidő február 15., és az adatok feldolgozása után tudnak majd többet. 
 "Ideje volt, hogy a magyar felsőoktatás is átálljon egy olyan rendre, amelyben nagyobb szerepet vállalnak bizonyos képzésekben azok a hallgatók, akik úgy gondolják, hogy érdemes befektetni saját erőből is a felsőoktatásba" - fogalmazott Hoffmann Rózsa, aki a keretszámok jövőbeni trendjével kapcsolatban kitért arra is, hogy azokat évről évre kormányrendelet határozza meg, ezért korai lenne még nyilatkozni a 2013. évi számokról.
Az oktatási államtitkár szerint egy-egy szak megszűnése előfordulhat, annyira túlburjánzott és szerkezetében elaprózott a felsőoktatás, és indokolatlan, hogy egy-egy szakot húsz helyen is indítsanak. Ez még nem jelenti egy-egy kar, vagy egyetem megszűnését - mondta, megjegyezve: nem számít rektori lázadásra, és "nem is adunk rá okot, minden fontos kérdésben konzultálunk a rektorokkal, igyekszünk egyetértésre jutni".    
Mint mondta, a felsőoktatási intézmények átállnak olyan képzésekre, amelyekre a munkaerő-piac igényt formál.
Hoffmann Rózsa arra ugyanakkor nem számít, hogy jelentősen nőne a külföldre távozók száma, hiszen ott meg is kell élni.
Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár hozzátette: ez eddig is ismert jelenség volt, az unióban normálisnak számít a hallgatói mozgás. Ez nem azt jelenti, hogy utána nem térnének majd haza.
Hoffmann Rózsa a korábban, a tandíj ellen is szervezett szociális népszavazás eredményére és mostani változtatásokat firtató kérdésre azt válaszolta: a tandíj minden hallgatóra egységesen vonatkozott volna, és nem volt szó államilag támogatott ösztöndíjakról. Megjegyezte: idén a hallgatók egyharmada költségtérítéses képzésben tanul. Az önköltséges képzéshez is hozzájárul majd az állam, a Diákhitel-2 konstrukción keresztül.
A jogászképzés keretszámainak radikális csökkentését felvető kérdésre azt mondta, hogy "nehéz döntés volt, a kormány hozta meg", és százban határozták meg a teljes ösztöndíjjal, államilag támogatott keretszámot.
"Nem a vidék ellen irányult, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező ELTE, és az növekvő hagyományú Pázmány Péter Katolikus Egyetem javára szolgált a döntés" - mondta, hozzátéve: a többi intézményben önköltséges formában folyhat a jogászképzés, és azt gondolják meg is fog maradni.

Forrás: NEFMI / MTI