A Nemzeti alaptanterv (NAT) a hazai tartalmi szabályozás alapdokumentuma. A nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény kimondja, hogy ,,az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti
átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó
műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés
körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására."
Az új NAT vitaanyagának nyilvánossá tétele alkalmából sajtótájékoztató keretében
mutatta be a dokumentumot Kaposi József, az OFI főigazgatója, valamint Horváth Zsuzsanna és Aczél Petra, a NAT Bizottság tagjai.
Kaposi József elmondta, hogy négy területén történt lényeges módosulás a jelenleg
érvényben lévő dokumentumhoz képest:
-
a NAT küldetésének, feladatának újradefiniálása, a nevelés és a közös értékek
hangsúlyozása;
-
a kiemelt fejlesztési területek-nevelési célok újrafogalmazása, kiegészítése,
figyelemmel a diákok változó motivációira, tanulási szokásaira, érzelmi igényeire;
-
a tíz műveltségterület kiegészítése közműveltségi tartalmakkal három képzési
szinten (1-4. évfolyam; 5-8. évfolyam; 9-12. évfolyam);
-
a kerettanterv feladatának rögzítése.
Az új alaptanterv egyik fontos összetevője, hogy a nevelés és az erkölcsi értékek
hangsúlyozása mellett kiegészült az egyes műveltségterületek közműveltségi elemeivel.
A megjelenő közműveltségi tartalmak a klasszikus három iskolaszakasz szerint rendeződnek:
1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12. évfolyam. A NAT módosítása összefügg a 2011.
decemer 20-án elfogadott, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szövegével. A
2012. szeptember 1-jétől hatályos törvény alapján a NAT - a tervek szerint - 2013.
szeptember 1-jétől lép életbe, felmenő rendszerben, az 1., 5. és 9. évfolyamon
tanulók számára.
A főigazgató azt is hangsúlyozta, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény azon alapelvével, hogy az oktatás-nevelés rendszere a közszolgálat szellemiségére
épüljön, szemben a korábbi piaci alapú szolgáltatás koncepcióval. A kiemelt fejlesztési
területek-nevelési célok keretében az eddigi alaptantervekben is meglévő kiemelt
fejlesztési területek új, a társadalmi elvárások által megfogalmazott tartalmakkal
bővültek, illetve a meglévők kiegészültek, mégpedig a következőkkel:
-
Az erkölcsi nevelés,
-
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés,
-
Állampolgárságra, demokráciára nevelés,
-
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése,
-
A testi és lelki egészségre nevelés,
-
A családi életre nevelés,
-
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség,
-
Fenntarthatóság, környezettudatosság,
-
Pályaorientáció,
-
Gazdasági és pénzügyi nevelés,
-
Médiatudatosságra nevelés,
-
A tanulás tanítása.
Kaposi József kitért arra, hogy a NAT alapján már készítik az új kerettanterveket,
amelyek tantárgyra és évfolyamokra lebontva határozzák meg a követelményeket.
Várhatóan ezek még az idén elkészülnek, s ezt követően történik majd meg az iskolák
helyi tantervének átalakítása.
A Nemzeti alaptanterv teljes szövegtervezete egyben is letölthető az OFI honlapjáról
is, illetve egyes fejezetei külön-külön is letölthetők.
|
A szövegtervezet 2012. február 6. és március 2. között lesz elérhető az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjának elektronikus felületén, amely lehetőséget ad arra, hogy a NAT Bevezetőjéről és tíz műveltségterületéről
bárki elküldje véleményét, állásfoglalását.
|
Forrás: OFI / budapestedu.hu
