Jelen tervezet arra tesz kísérletet, hogy

• a történelmi forrásokat tegye meg törzsanyaggá;

• történelmi animációkkal vonja be a tanulókat a történelmi korszakok tanulmányozásába;

• teljes prezentáció formájában, hang, kép és játékos megközelítés segítségével egy-egy történelmi korszakot jól behatárolhatóan, átláthatóan jelenítsen meg, és egységes, maradandó képet kell, hogy alakítson ki a tanulókban a korszakról.

•  mindezt a napilap, az „újság”, a „Korlapok” digitális technikával készült és multimédiás változatban is létrehozott keretben.

A „Korlapok” eredeti forrásokat egyedi, figyelemfelkeltő címek alatt közlő korabeli „újság”, mely a tanulókat aktívan bevonja a múlt tanulmányozásába.

• A "Korlapok" nem vállalkozhat arra, hogy nagyobb terjedelmű "folyóiratokat" állítson össze, hiszen cél az érdeklődés fenntartása és a változatosság - röviden. Természetesen az egy-egy számban közölt források mellett továbbiakat is fel kell használnia a tanárnak (ebben nyújt segítséget a tankönyv). Így az egyes számok, "napilapok" 4- 8- 12- 16-20 A4-es oldalból állnak (kb. 50 ezer - 70 ezer - 90 ezer - 100 ezer karakter).

• A "Korlapok" koncepciója szerint egy - egy történelmi korszak oktatása (egy-egy "újság" felhasználásával) 6- 9-12 óra, amiből 1-2 (3-4) óra mindig egy általános művelődéstörténeti áttekintés (művészettörténet, életmód, tudomány- és technikatörténet, eszmetörténet).

• A feldolgozandó anyag mennyisége (és nehézsége) folyamatosan növekszik a 14-15 éves korosztálytól a 18 évesig. Kevés, de alapos feldolgozást igénylő szövegekről van szó, melyek igyekeznek megragadni a "változást" a történelem minden területén.

• Ahol csak a terjedelem engedi, az egyetemes és a magyar történelem közös "újságba" került, máshol külön számok képviselik a magyar történelem egyes szakaszait. A XIV-XV. századi történelem indokolja ezt: Magyarország lényegesen több szállal kapcsolódik a "világtörténelem" fő irányvonalaihoz (az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond, reneszánsz). Összekapcsoltuk a XVIII. századi magyar és egyetemes történelmet is (a felvilágosodás kora). Igyekeztünk Magyarország történetének tárgyalásakor mindig kapcsolatokat keresni Kelet- Európa történetével, ezen régió sajátos fejlődésével.

• A "Korlapok" célja, hogy szakítson a hagyományos ókor-középkor-újkor korszakolással, és inkább művelődéstörténeti korszakokban gondolkodjon (pl. reneszánsz, felvilágosodás).

• Lényeges, hogy az egyes "folyóiratok" nincsenek egybekötve, hanem valódi újság érzetét keltve, nagyobb kedvet kelthetnek a tanulmányozásra.

• A forráselemzésekhez  tanári kézikönyv is készül.

• Az "újság" különlegessége az ún. "exkluzív riport", egy-egy történelmi személyiség megszólaltatása kötetlenebbül, mindazonáltal szigorúan ragaszkodva a hitelességhez (a riportalany válaszai eredeti idézetek).
  Tapasztalataim szerint az ilyesfajta (játékos) megközelítés sokkal jobban elősegíti, hogy a tanulók azonosuljanak egy- egy történelmi személyiség gondolataival, és hogy hús- vér embereként gondoljanak rájuk. 

• Állandó rovatokat alkotnak a mindennapi életről, az étkezésről, a lakhelyekről, a technikai találmányokről, a tudományos felfedezésekről, az oktatásról szóló cikkek.

Az egész tervezet 30 tematikus számot foglal magába (átlagosan  350 oldal szemelvény).

A "Korlapok" koncepció csak akkor igazán eredményes, ha az "újságok" nyomda-technikailag külön kötve jelennek meg. Az aktuális számokat a diákok csak egy-egy anyagrészhez kapják meg a tanártól, így körülbelül 3 hetente-havonta "újdonságot" jelent számukra a lap. A tanév végén természetesen a diákok hozzájutnak az összes napilaphoz.

Digitális technika alkalmazása a történelemórákon

A projekthez a Microsoft Power Point alkalmazást választottuk. Elsősorban azért, mert a pedagógusok számára könnyen elérhető, nem kíván komoly informatikai jártasságot, a prezentációk Microsoft-os környezetben lejátszhatók, gazdagíthatók.

Az „újság” diavetítés keretében, külön akciógombokkal kezelhető felületté válik, ahol a források tanulmányozása folyik, korabeli hanganyag és képanyag kombinációjában. Emellett rövid animációkat is beépíthetünk a „számba” A téma felvezetése egyfajta hangulati, kortörténeti környezet megteremtésével kezdődik, a korhoz illő zene és jellegzetes szín- és formavilág bemutatásával. Ezek után az egyes diákon újra találkozhatunk egy-egy „újságcikkel”, melyet közös forráselemzésként végezhet el a pedagógus.

Az animációk elkészítése is PPT formátumban készült. Az animációk (pl. viking utak) egyaránt felhasználhatók az általános iskolában és a középiskolában.  Az animációk elsősorban az atlasz, a térképen való tájékozódás készségét fejlesztik. A tervezett animációk 1-2 diából állnak és egy-egy anyagrész fednek le. Az animációk elsősorban történelmi folyamatok, területi változások, háborús hadmozdulatok, kulturális, vallási, gazdasági jellegzetességek bemutatására alkalmasak.

Vit Olivér
Katona József SZKI, Budapest
vito@katonaj-bp.sulinet.hu