Partnereink
Diákhitel
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Petrik TISZK
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Számítógép az enyhe értelmi fogyatékos kisiskolások olvasástanulásában
2009.12.06. vasárnap

Egy olyan szoftvert szeretnék bemutatni, mely bővíti az olvasástanítás során használt eszközök tárházát. Lehetőséget ad a gyógypedagógusnak, hogy egyénre szabottan megteremtse az enyhe értelmi fogyatékos gyermek számára azokat a differenciált lépcsőfokokat, melyeken fel tud lépdelni az „olvasástudás várába”.

Az információs kommunikációs technológiák (IKT) ismerete nélkülözhetetlen az enyhe értelmi fogyatékos gyermek számára, tudomásul kell vennünk, hogy a számítógép a mindennapjaink része, az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze, kimeríthetetlen lehetőségeket ad számunkra, megbízható társ a tanulásban, gyakorlásban: fáradhatatlan, türelmes, igazságos, sosem téved…

A számítógép előtt ülő gyermekeknek beszűkül a mozgástere, a sok ülés tartásproblémákat okoz; a számítógép képernyője rontja a szemet, fokozza az agresszivitást, függőség alakulhat ki, személytelen…


Ilyen gondolatok kavarognak bennünk pro és kontra. Én is így voltam ezzel, mikor három évvel ezelőtt megszületett az olvasást gyakoroltató szoftver gondolata.

Ha a pedagógus tudatosan választ szoftvert és azt jól alkalmazza - megfelelő helyen, megfelelő időben és időtartamban -, akkor a gyermek olyan többletet kap a számítógépes gyakorlás során, mely a későbbi tanulásra, ismeretszerzésre is motiválóan hat.
Az elkészült „Olvass velem!” szoftver szervesen illeszkedik a Meixner-féle Játékház tankönyvcsaládhoz, az olvasás tanítása során színesíti a gyakorlást, motiválja és önállóságra, önellenőrzésre szoktatja az első, második osztályos nebulókat. A „vödrös” feladatlapokhoz hasonló elven működik, de egyszerűbb a használata, és variábilisabb.


Három éve használjuk iskolánkban, az egyéni- és kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon 10-15 perces időtartamban. A szavak közös hangoztatása és szótagolása után a gyermekek önállóan választja ki és teszi a képek alá a szótagokat. A tavalyi évben az első osztályban a tanórákba is beépítettem a gyakorlás változatosabbá tételére. A gyerekek könnyen elsajátították a használatát. A számítástechnika teremben mind a nyolc tanuló külön gépen, önállóan dolgozott.

Általában heti egy alkalommal 20-30 percet gyakoroltunk. A tanulók nagyon várták ezeket az alkalmakat. Sikerélményhez jutottak a megfelelő nehézségű feladatok megoldásával. Örültek a program által osztott piros pontoknak, de folyamatosan igényelték tőlem is a szóbeli megerősítést és dicséretet is. Közben észrevétlenül elsajátították az egérhasználatot, fejlődött finommozgásuk, bővült szókincsük. Egyéni fejlesztések során jó gyakorlási lehetőség olyan idősebb tanulóknál is, akik olvasási és szótagolási nehézségekkel küzdenek.

Az „Olvass velem” szoftver fő tulajdonságai, melyek alkalmassá teszik arra, hogy hatékony eszköz legyen a gyakorlásra az enyhe értelmi fogyatékos tanulók olvasástanítása során:

1) Szótagkirakó olvasás

Az egyszerű, felismerhető képekhez társuló szó hangoztatása, majd szótagonkénti kirakása, mint olvasásgyakorlási módszer, túlmutat az olvasási készség fejlesztésén. Előkészíti az önálló, tehát nem pusztán formamásoló, íráshoz szükséges akusztikus analízist és szintézist.
Ha hallás után rakja ki a szót, akkor a tollbamondáshoz szükséges készségek fejlődnek. Ha önállóan képes kimondani, akkor az. öndiktálásra készíthetjük elő. Ekkor a beszédmotoros reprodukció is a gyermek feladata. 
 2) Barátságos felület
A képernyőn megjelenő felületek egyszerűek, áttekinthetők, mégis barátságosak és vidámak. A túl sok vizuális inger nem célszerű, mert tanulóink figyelem-, és koncentráció problémákkal küzdenek. Felesleges felvenni a versenyt az akció-játékok képi világával. Kisgyermekkorban a színeknek különösen fontos megkülönböztető szerepük van. A program egyes funkciói jól elkülönülő egyszínű háttéren jelennek meg. A főoldal égkék. A gyakoroltató funkció és ennek beállításai zöld háttéren találhatók. A zöld szín nyugtatja a szemet, nem tereli el a figyelmet. A színeket a téri tájékozódás megkönnyítésére, fejlesztésére is használjuk.
A piros szín mindig a bal oldalt, a szív felőli oldalt jelenti. Lényeges, hogy minden feladatot balról jobbra haladva oldjon meg a gyermek. Így rögzül az olvasáshoz is szükséges helyes irány. A jobb oldalt kék színnel szoktuk jelölni, ez a piros mellett másodikként megjelenő, tőle jól megkülönböztethető alapszín. A sárga a nap színe, a térben a fent-et jelzi számukra, a zöld pedig a fű színe, ez a lent a térben.
Ezeket a színeket már kezdettől fogva konzekvensen használjuk térben, majd a teret síkra leképezve az asztalon, a papíron is. Ennek a számítógép képernyőjén is így kell megjelennie, bár itt a sík nem ugyanolyan állású. Ezért a gyermek által használt kezelőgombok követik ezt a logikát a programban.

3) Emberi hang
A gyermek koránál fogva írásos instrukciókat nem tud követni. Kezdetben szükséges, hogy ha igényli, a feladat szóbeli instrukcióit többször is meghallgathassa.
A képek, bár egyszerűek, sohasem lehetnek egyértelműek, itt is szükség lehet, hogy emberi hangon kiejtve hallja az adott szót. Sokszor előfordul, hogy nem is ismeri az egyszerűnek tűnő szót, vagy csak a passzív szókincsében van jelen, halotta már, de jelentés nem tapad hozzá. A képek gyermekhangon „szólalnak meg”. Segítve ezzel a felismerést és az aktív szókincs bővülését.

4) Egérhasználat
Egérrel, a „Drag and Drop” („húzd és vidd”) technikával dolgozik a gyermek. A Meixner módszer nem tanítja a nagybetűket a kisbetűkkel együtt. A nagybetűk tanítása a második osztályban fejeződik csak be. Vagyis, ha ennél előbb akarjuk a programot használni, semmiképp nem jöhet szóba a billentyűzet. Egyébként is elrettentő, a betűkkel még éppen csak barátkozó gyermek számára a sok betű és egyéb fura jel halmaza a billentyűzeten. Szívesebben használ egeret. Ez közelebb ál a manipulatív szókártya-kirakó tevékenységhez, fejleszti a gyermek finommozgását is.
A balkezes tanulók számára az egeret mindenképpen át kell állítani, hogy megfelelően tudják használni ők is.

5) Pozitív értékelés
A gyermek mindenképpen vár valamiféle értékelést a munkája után. Szükség van összegzésre, lezárásra. A gyakorló feladatok számát viszont nem lehet előre megszabni.
Kezdetben egy, esetleg kettő kör bőven elég, s a betűkészlet által lefedett szókészlet sem alkalmas túl sok gyakorlásra, mert az ismétlések unalmassá válnak és szándékunkkal ellentétben nem olvasni tanul a gyermek, hanem emlékezetből rakja ki a szavakat.
Később már több kört is végig tud csinálni, de itt is jelentős egyéni különbségek lehetnek. Sőt ugyanazon gyermek sem képes mindig ugyanannyi ideig a feladatra koncentrálni.
Előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló időbe nem fér bele a tervezett számú feladat.
A program körönként pontoz. Jó megoldás piros pont, a rossz szürkés-zöld. Ezután, ha van szürkés-zöld pont, egyszer lehetőség van javítani. Így a szürkés-zöld pontok rózsaszínné „érhetnek”, de sajnos „el is feketedhetnek”. Ez a megoldás a kudarcélményt mérsékli.
A gyakorlás bármikor befejezhető, a program százalékos eredményt számol a kapott pontokból.
A képek bizonyos előfordulási száma után magától is befejeződik a gyakorlás, mert ugyanazokat a szavakat kirakosgatni unalmas és felesleges. A lezáró összegzéskor megjelenik az eredmény és a gyermek ez alapján négy különböző, de mindenképpen pozitív kicsengésű, biztató értékelést hallhat a teljesítményéről.

6) Részletes dokumentáció, a tájékoztatás, információnyújtás
A felhasználói dokumentáció részletesen tartalmazza beállítások minden mozzanatát. A Meixner-módszerre utalás, a módszer idevonatkozó részeinek vázlatos ismertetése azok számára, akik ismerik, talán feleslegesnek tűnhet. De az, hogy hogyan alkalmazzuk a programban ezeket, mindenképpen szükséges. És talán olyan pedagógus kezébe is eljut, aki nem ismeri, de most megtetszik neki, és kedvet kap hozzá.

7) Apró lépések elve
Az olvasástanítás elején - mikor még csak 10-12 betűt ismer a gyermek – elkezdhetjük a barátkozást a programmal. Ehhez jó módszer, hogy csak a szavak első szótagját kell elolvasni, ezzel bővebb szókészletet kapunk, mert az ismert pár betű előfordulási helyét leszűkítjük.
Az első szótagban előforduló hangok felismerése könnyebb, mint az egész szó analizálása, de ezen belül is a két betűs kezdőszótagokkal kell kezdeni.
A program biztosítja a fokozatos nehezítést.. Ezt a betűkészlet egyesével történő változtatásával, a homogén gátlás kiküszöbölése érdekében – több-kevesebb ideig kihagyott betűkkel, a csak első szótag olvasásával, a rögzítés és differenciálás helyének nehezítésével, az előforduló szótípusok összetettségének fokozásával és variálásával, valamint a plusz szótagok beiktatásával együttesen, egymással kombinálva érhetjük el.

8) Bővítési lehetőség
Jelenleg 200 szót áll rendelkezésre. Ez kevés. A program lehetővé teszi, hogy a kollégák maguk is bővítsék az alap-szókészletet saját tapasztalataik és igényük alapján.

Bővebb információt szívesen adok pár soros bemutatkozó e-mail-re (munkahely, munkakör, elérhetőség megjelölésével): magyar@hawk.hu

Magyar Gabriella
szaktanácsadó

Belépés
Felhasználó
Jelszó
Rendezvénynaptár
<2010. július>
HKSzCsPSzV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Kapcsolódó oldalak
Segélyvonal
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
Éniskolám
MFPI banner
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Európai év - 2010
www.szegenysegellen.hu
Szavazás
Ön szerint a felsőoktatásba kerülés kötelező feltétele legyen az emelt szintű érettségi?
Igen, egyértelműen.
Nem, mert így is túlterheltek a diákok.
Nem, vissza kell állítani a hagyományos felvételi rendszert.
Nem tudom.
Est.hu