A Világsuliban folyó tevékenységeket alapvetően a diákok kezdeményezik, s - bár végrehajtásukhoz tanáraiktól, a helyi pedagógiai intézettől és a British Counciltól folyamatos segítséget kapnak -   az elfogadott tervek megvalósításáért ők a felelősek.  A két kulcsszó a nemzetköziség és a befogadás.
E két fogalom köré szerveződnek a tevékenységek jellemzően angol- vagy társadalomismeret órán, tanórák után vagy iskolanapon. Előnyt élveznek azok a programkezdeményezések, melyek az országon belüli és az országon kívüli partneriskolákkal való együttgondolkodást, együttműködést feltételezik, illetve azok, melyek az iskola pedagógiai programjában és mindennapi életében hosszú távú, pozitív változásokat képesek előidézni a nemzetköziség és a befogadás terén. Hogy jobbító szándékát a British Council mennyire komolyan gondolja, mutatja a programszervezési elv is:  a Világsuliban valamennyi iskola négy szinten képviselteti magát. A „szendvics” rétegei:  tíz diák, két tanár, az iskolaigazgató és a fenntartó.  Ennek köszönhetően bármely fejlesztési szándék gyorsabban  és hatékonyabban célt érhet, mint egymástól elszigetelten működő hatásköri csoportok esetén.

Országonként  tíz  iskola csatlakozott a 2010 tavaszán indult programhoz.  Magyarországról jellegük, fenntartójuk és méretük szerint olyannyira különböző intézmények vesznek részt benne, hogy – bár mind Budapesten találhatóak  – korábban nem is kommunikáltak egymással. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet kiválasztása alapján a következő intézmények kaptak meghívást együttműködésre a Világsuli program keretén belül: Ady Endre Gimnázium, Berzsenyi Dániel Gimnázium, “Dobsuli” Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola, Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola, Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Diákotthon, Gyermekek Háza, Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium, Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Németh László Gimnázium, Than Károly Ökoiskola Gimnázium és Szakiskola.

A Világsuli  program a fiatalok azon szociális készségeit fejleszti, melyek segítik őket abban, hogy később a nagyvilágra nyitott polgárként élhessenek és dolgozhassanak. A British Council a projekt kezdetén Európa 18 országában több mint 3000 diákot kérdezett meg arról, hogy hogyan látja a világot, s benne saját szerepét. A felmérésben részt vett fiatalokban közös, hogy valamennyien a Világsuli-intézmények tanulói.

Magyarországról a négy általános- és hat középiskolából 217 diák válaszolt a kérdésekre, ezzel a megszólított európai országok közül a legnagyobb aktivitást mutattuk. Válaszadóink 11-18 év közöttiek, körülbelül fele fiú, fele lány. Nálunk a legszélesebb a mezőny: a magyarokra jellemző leginkább, hogy mind a 11 év körüliek, mind a 17 évesek vagy annál idősebbek nagy számban tagjai a Világsuli-csapatnak. A válaszadó diákjaink legnagyobb - 20%-ot meghaladó - része 15 éves, csak úgy, mint az európai mezőnyben. 83%-uk magyar-, 4%-uk angol anyanyelvű, a többiek más nyelven tanulták az ABC-t.

Arra a kérdésre, hogy melyik idegen nyelvet leghasznosabb tanulni a fiataloknak, a fent leírt diákok 91%-a válaszolta, hogy az angolt, míg 2-2-2%-a a németet, a spanyolt és az olaszt. Arra, hogy mennyire fontos a karrier szempontjából, hogy beszéljünk az anyanyelvünktől eltérő nyelven is, a magyarok 80%-a jelölte be a „nélkülözhetetlen” vagy „nagyon fontos” választ, 3%-uk viszont azt, hogy „nem tudom”. Portugáliában tartják legtöbben nélkülözhetetlennek az idegen nyelv-ismeretet.

Mennyire jól ismered Magyarország kultúráját, nemzeti örökségét és történelmét? – kérdezi a felmérés. A magyar diákok csupán 9%-a gondolja magáról, hogy nagyon jól (az európai átlag 17%), és a fele, hogy elég jól (az európai átlag 65%).  A gyerekek 36% viszont azt válaszolja, hogy nem annyira jól (az európai átlag mindössze 17%), 3%-uk pedig bevallja, hogy egyáltalán nem jól.

Jól állunk magabiztossággal, mikor saját vélemény kifejezéséről van szó: a hazai diákok 80%-a nagyon- vagy elég magabiztosan nyilatkozik meg osztálytársai előtt, az európai átlaghoz hasonlóan.

Mivel a Világsuli program alapértéknektekinti a befogadást,alapvető kérdés, hogy az elmúlt évben vettek-e részt a diákok olyan tevékenységben, melynek során fogyatékos, nemzetiségi vagy más kisebbséghez tartozó emberekkel találkozhattak. A magyarok 71%-a nemmel válaszolt. Az európai átlag is igen magas: 68%. Ebben a témában Bulgária és Románia áll  legjobban: ott a tanulók 61, illetve 51%-a vett részt bármely kisebbséghez tartozó emberekkel közös tevékenységben az elmúlt tanév során.

Sokan meglepődhetnek azon, hogy diákjaink külföldi utazásainak mértéke majdnem teljesen megegyezik az európai átlaggal: a megkérdezett 11-18 év közöttiek 10%-a több, mint 10 országban járt már, míg 18%-a 6 országba utazott el eddig. Nem volt még külföldön a 14%-uk. Külföldi utazásaikat tekintve magasan az európai átlag fölött jár Csehország és Szlovákia, míg a bolgár gyerekek 57%-a még sosem hagyta el hazáját.

Jelenleg mik a legégetőbb problémái a világnak? A magyar diákok a szegénységet (49%), a klímaváltozást (47%), a bűnözést (45%) és az éhezést (43%) válaszolták. Az összeurópai vélemény szerint mind a négy probléma kisebb jelentőségű. Míg a háború, a nemzeti/nemzetközi konfliktusok és erőszak a mieinknek csak 29%-a szerint tartozik a legnagyobb gondok közé, addig az európaiak szemében - a klímaváltozás után - 42%-kal ez a problémakör áll a második helyen. A szegénységet tartják a világ legégetőbb problémájának a gyerekek Portugáliában, Görögországban, Romániában és Szerbiában csak úgy, mint nálunk; a nemzetközi konfliktusokat Izraelben, Lengyelországban és Olaszországban; a klímaváltozást Ukrajnában, Szlovákiában, Németországban, Cipruson, Spanyolországban, Bulgáriában és Franciaországban; végül a terrorizmust Oroszországban, Csehországban és az Egyesült Királyságban.

Ezekben a globális kérdésekben a magyar diákok mintegy fele jól tájékozottnak tartja magát, 35%-a pedig bevallja, hogy nem sokat tud róluk. Ez nem volna nagy baj, ha a motiváció, az érdeklődés megvolna, ám még a Világsuli programban részt vevő magyar gyerekeknek is, az európai 40%-os átlaghoz képest, mindössze 17%-a nyilatkozza, hogy az efféle globális kérdések nagyon érdeklik.  47%-uk „érdeklődik”, viszont 28%-uk kimondja, hogy a Magyarországon kívül történő események iránt „nem túlzottan érdeklődik”, ami kétszerese az európai átlagnak. Ennél is elgondolkodtatóbb a „Mennyire érdeklődsz…” kezdetű kérdésre a magyarok 5%-a által adott válasz: „ Nem tudom…”. Ez az európai átlag ötszöröse.   
Fontos megadni a tiszteletet azoknak az embereknek, akiknek más a kulturális vagy szociális hátterük: a magyar diákok mindössze 45%-a, aki ezzel a kijelentéssel maximálisan egyetért. (Az európai érték 70%.) Legtöbben Görögországban, Lengyelországban, Cipruson, Szerbiában és Portugáliában adták a „maximálisan egyetért” választ, míg rajtunk kívül csak Csehországban ennyire kevesen. Elgondolkodtató, hogy a „Nem tudom” válaszok terén a 9%-unkkal(!) ismét magasan mi vezetünk.

Hasonló jelenséggel találkozunk később is: „Fontos lenne, hogy Magyarország vezetői többet tegyenek azért, hogy barátságos kapcsolatokat ápoljanak más országokkal.” szól az állítás, mellyel a magyar iskolások több, mint fele egyetért, viszont 6%-a nem tudja, hogy egyetért-e.

Azt a kérdést, hogy van-e az iskolának kapcsolata más ország(ok) iskoláival, az európai átlaghoz hasonlóan válaszoltuk meg: 76%-ban azt mondtuk, hogy igen, 20%-ban viszont azt: „nem tudom”. Ez utóbbi érték valamennyi országban magas: Németországban 9%, Portugáliában 47%.

A továbbiakban kiderült, hogy az Egyesült Királyság földrajzáról, történelméről lényegesen többet tudnak a gyerekek, mint az iskolai életéről, diákságáról, az ottani tantárgyakról vagy étkezési szokásokról. A magyar iskolások szívesen részt vennének cserediák-programokon, közös sportversenyeken, vagy bármi más hétköznapi tevékenységben, mely lehetővé teszi, hogy külföldi diákokkal találkozzanak.       Végül azt kéri a felmérés, „Saját szavaiddal próbáld megmagyarázni, hogy számodra mit jelent az, hogy valaki világpolgár (global citizen)!” Néhány választ idézünk:          

Még nem tudom, remélem, megtanulom./Talán azt, hogy minden országban polgárnak számít?!/ Szerintem azt, hogy nem csak Magyarországon él. /Több országból származik!!! /Aki nem csak a saját országa határain belül gondolkodik. / Minden országra majdhogynem sajátjaként tekint. /Szerintem annak jó. /Sosincs egy helyben, szinte mindenhol megfordul, nemzetközi cégnél melózik. /Szerintem azt jelenti, hogy ezzel a "jelzővel" a világ emberei ismét egyek lehetnének és tisztelnék a természetet és az állatokat, az emberek nem különböztetnék meg egymást, mert mindenki világpolgár. /Több nyelvet ismerni, barátokat szerezni más országból, kulturáltan kommunikálni. /Nincs kultúrája, csak McDonalds-ban eszik, mindig rohan, tájékozott, okos, de sosem pihen, nyaral. Minden pénzét franchise-okban költi el. /Valaki, aki mindenhol talál egy közös nyelvet, ismer más kultúrákat, tájékozott. /Minden országban elfogadják (befogadják). /…törődik több országgal is, törődik a világgal, hiszen abban együtt élünk! Nem lehetünk önzőek és csak a saját kultúránkkal, szokásainkkal, országunkkal foglalkozzunk! /Világpolgár az, ki nem riad meg a határoktól, ezalatt értve az országhatárokat, s saját teljesítőképességének határait, illetve aki ki tudja használni a kínálkozó lehetőségeket, melyekkel az emberiség hasznos tagjává válhat./ Olyan ember, aki nem tesz különbséget a többi ember közt a nemzetiségük, bőrszínük, vallásuk miatt, aki bárhol otthon tudja érezni magát, valamint aki a világot tartja egy egységnek nem pedig az államokat./ Nem tudom, talán azt jelenti, hogy a politikához kapcsolódó./ Hogy a világ mindenkié.     

A British Council ebben a tanévben is folytatja Világsuli programját: mentorálja a tanárokat, diákvezetőket képez, koordinálja a nemzetközi iskolai együttműködéseket. Magyarországon Greg Dorey, Nagy-Britannia nagykövete és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a diákok terveinek megvalósításához szakmai és emberi támogatást nyújt.       
További információért keresse a felsorolt iskolák Világsuli-nagyköveteit és a program honlapját.

A British Council kutatása alapján összeállította:
Kozák Zsuzsanna