Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2010. május 26-án
nyolcadik alkalommal mérte fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott
tanulók 6., 8. 10. évfolyamos csoportjának teljes körén a szövegértési képességeket
és a matematikai eszköztudást. A kompetenciaméréshez 2006 óta az Országos készség-
és képességmérés is csatlakozott, amely a kompetenciaméréssel egy időben a 4.
évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálja.
A felmérést minden iskola minden 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja.
Az eredményekről 2011. február 28-ig fenntartói, iskolai és telephelyi összesítést
tartalmazó, nyilvános jelentések készülnek, amelyek az ohkir.gov.hu/okmfit oldalon lesznek elérhetők. A tanulók a mérés során kapott mérési azonosítójuk
birtokában megismerhetik majd saját egyéni eredményeiket is.
A 2009-ben elvégzett mérés adatai február vége óta ugyanígy mindenki számára
rendelkezésre állnak ugyanezen az oldalon.
A fenntartói, iskolai és telephelyi jelentések segítik az iskolákat abban, hogy
a két felmért területen objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék
erősségeiket és gyengeségeiket.
A mérés a teljesítményeket nem csak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók
szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák
rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a
legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Annak
érdekében, hogy mindez elemezhető legyen, a mérés megírása előtt vagy azt követően
a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet. A kérdőívben - mely a mérési
rendszer egyik fontos eleme - a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek
kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt adják meg. A kérdőívek kitöltése
a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók
és szüleik számára önkéntes! Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több,
minél pontosabban kitöltött tanulói háttérkérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai
nem nélkülözhetők az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez. A kérdőívben
az Oktatási Hivatal a tanulókat és szüleiket részletesen tájékoztatja a kérdőív
céljairól és kezelési szabályairól. A kérdőív tartalmát és kezelését az Oktatási
Hivatal egyeztette az adatvédelmi biztos hivatalával, a családra vonatkozó válaszokat
az iskola nem ismerheti meg.
A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, vagy az azokhoz
fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét
mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése,
hanem azt vizsgálja, hogy a diákok által a közoktatásban addig elsajátított ismereteket
milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.
A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez,
magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések
jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok
felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól.
A matematikai eszköztudás területén a feladatok a matematika különböző területeit
érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok
síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége), valamilyen
életszerű szituációban megjelenő probléma "matematizálását", megoldását és a megoldás
kommunikálását kérik a tanulóktól.
A felmérés tartalmi keretét (amely meghatározza a műveleti területek belső arányait,
az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott
feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, vagy épp az alkalmazott szövegtípusokat)
a közoktatás minőségbiztosításáról szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet tartalmazza.
További információk a kompetenciamérésről (pdf)
Forrás: OKM
