A tanfolyam résztvevői a témában eltérő korábbi ismerettel rendelkeztek. Voltak
„profik”, akik talán nem kaptak annyi új információt, ugyanakkor többen igényeltek
segítséget ábrák, alapfogalmak értelmezésénél, magyarázatánál. Bátran kérdeztek,
nyitottak voltak a problémafelvetésnél. Az országos kompetenciamérés intézményi
jelentése mindenkinek ismerős volt, de a telephelyi jelentés, az elemző szoftver
használata már jó pár kollégának jelentett új információt.
A hallgatói vélemények összegzése a tanfolyamról
A tanfolyam a hallgatók kétharmada számára az előzetes várakozásoknak megfelelő
volt, három fő mást várt és két fő részére a vártnál többet jelentett a képzés.
Tartalmi szempontból a hallgatók 30 százalékának megítélése szerint a képzés
átlagos volt, viszont 70 százalékuk jó, sőt magas színvonalúnak értékelte. Módszertani
szempontokat vizsgálva a többség jól átgondoltnak tekintette a képzést, de két
fő megítélése szerint sablonos volt.
Az elmélet és gyakorlat aránya 56 százalék szerint megfelelő, 44 százalék több
gyakorlatot szeretett volna. A képzés során kapott segédanyagokat jól használhatónak
ítélték.
A résztvevők tényleges problémáinak megoldásában több esetben segítséget nyújtott
tanfolyam a hallgatók 57 százalékának megítélése szerint.
A továbbképzés időtartama és tananyaga a pedagógusok fele szerint megfelelő volt,
de többen úgy ítélték meg, hogy kevesebb idő is elég lett volna.
Mi tetszett a legjobban? A többségnek a FIT jelentés vizsgálata, de volt, akinek
az első nap elméleti áttekintése. Néhányan hiányolták a mérőeszköz összeállításának
ismeretét, de ez nem képezte ennek a képzésnek a témáját. Ebből következően a
feladatlapok készítésével egészítenék ki a tematikát.
A képzés három napja alatt a munkalégkör megfelelő, oldott volt. A tanfolyam
szervezettségét a hallgatók háromnegyede megfelelőnek értékelte, a többiek szerint
kifogástalan volt.
A tanfolyam hasznosíthatóságának megítélését egy hétfokú skálán értékelték a
hallgatók.
A képzés a mindennapi szaktanári munkában való alkalmazáshoz járult hozzá a legkevésbé,
viszont átlag feletti a hasznosíthatóság az ismeretek továbbadhatósága és a saját
iskola fejlesztése területén. Átlag közeli a személyes szakmai fejlődés és a szemléletformáló
hatás megítélése.
Végül
A résztvevők saját iskolájuk 2008. évi országos kompetenciamérésének eredményét
(szövegértés, matematikai eszköztudás területén) vizsgálták és értékelték záródolgozatukban.
Két idézet a leadott dolgozatokból:
„Intézményi stratégia az OKM eredményeinek hasznosításához
Belső mérési-értékelési rendszerünk kialakításához, intézményünk mérési gyakorlatának
meghonosításához és hatékony működtetéséhez az első fontos lépés az országos mérések
eredményeinek beépítése a helyi nevelési-oktatási folyamatba. Ehhez a hozzáértésen
kívül megfelelő szervezeti keretekre, rögzített szabályokra, a méréssel-értékeléssel
kapcsolatos folyamatok szabályozására, részletesen kidolgozott eljárásrendekre
van szükségünk. Ez lesz az alapja és a feltétele mérési-értékelési folyamataink
működésének. Mindenki számára világossá kell tennünk, hogy kinek mi a feladata,
ha az országos mérés eredményeinek értékelése megérkezik az iskolába. Mit tesz
az igazgató, mit a munkaközössége, ki a felelős az elhatározott fejlesztést szolgáló
tevékenységek ellenőrzéséért stb.”
„A cél eléréséhez vezető út viszont nem a tantermekben kezdődik, hanem a tanáriban,
a tanárok fejében, hogy belássuk a jelenlegi, gyakran csupán elméleti síkon megközelített
problémahalmazból álló tananyag nem képes megfelelni ennek a célnak. Szükséges
a módszertani, tartalmi váltás.”
