Az Intézet jogelődje, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szakfelügyelőjeként Ballér Endréné is számba vette a 70-es években az iskolai könyvtárakat. Majd a 90-es évek elején Dán Krisztina vezető szaktanácsadó reprezentatív mérést végzett egy igen részletes kérdőív segítségével.

Ezzel egyidőben hasonló helyzetkép született Budapest kerületeiben is, jómagam a Hegyvidék iskolai könyvtárait vizsgáltam.

A jelenlegi helyzetfeltáráshoz használt kérdőív mindössze 30 kérdést fogalmazott meg, s a legalapvetőbb iskolai könyvtári feltételeket vette számba a fővárosi fenntartású intézmények esetében: az iskolai könyvtár területe, felszereltsége, személyi feltételei, szolgáltatásai, valamint az állománnyal kapcsolatos adatok.

A kérdőív első része az iskola és könyvtár elérhetőségét tudakolta. Az elérhetőségen túl az intézménytípusra és létszámadataira kérdeztünk. Az intézménytípus ugyanis pontosan meghatározza az adott iskolai könyvtár gyűjtőkörét, az állománykialakítás és fejlesztés legfontosabb szempontjaként.

A létszámadatok a könyvtári szolgáltatások szempontjából érdekesek, hiszen a legtöbb helyen egy könyvtárostanár lát el változó számú felhasználói kört.

Az iskolai könyvtár elhelyezése

Ezután következtek a könyvtárra vonatkozó adatok. Elsőként a könyvtár területére és az ülőhelyek számára kérdeztünk. Az iskolai könyvtár olyan közösségi tér az oktatási intézményekben, ami nagyon sokféle szerepnek, feladatnak meg kell, hogy megfeleljen. Egyidőben szükséges a korszerű információforrásokat biztosító, tudásközpontként, és a kulturális rekreáció színtereként is működnie. Ehhez azonban helyre, funkcionális terek kialakítására, alkalmas területre van szükség. A legtöbb fővárosi fenntartású intézmény könyvtára jóval a 1960-as évek előtt keletkezett, ezért a funkcionális terek száma, mérete sokkal alacsonyabb. Ez abból következik, hogy a hatvanas években az iskolai könyvtár szerepváltáson, feladatmódosuláson ment keresztül, amelynek eredményeként a század végére kialakult, a modern, 21. századi iskolai könyvtár modellje. Ez a modell, amelyet számos hazai meghatározás mellett az IFLA ( Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége)UNESCO dekrétumban rögzít, az iskolai könyvtárat az egész életen át tartó tanulás központjává, a formális és informális tanulás bázisává teszi. Ezekhez a szerepekhez nem elegendő az egy osztályteremnyi, gyakran galériás megoldású, zsúfolásig megtelt polcokkal teli könyvtár.

Fontos információ tehát a könyvtár nagysága, amely majd ismét arányba állítható lesz a könyvtárhasználók közösségének nagyságával.

Az ülőhelyek számát az 1993. évi oktatási törvény határozza meg azzal, hogy előírja a könyvtárban egy tanulócsoport befogadására alkalmas olvasóteremnek, kell lennie. Az egy tanulócsoportnyi ülőhely feltétlenül szükséges, hogy valamennyi diák le tudjon ülni a könyvtárhasználattan oktatása során a könyvtárban.

Ezzel egyidőben kérdeztünk rá a könyvtárhasználtatására. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik tárgyból, milyen rendszeresen veszik igénybe, illetve alkalmazzák az oktatás során az iskolai könyvtár adta lehetőségeket.

Az iskolai könyvtár személyi feltételei

A könyvtár mérete után kérdésünk a személyi feltételekre, illetve a könyvtár dolgozóinak legmagasabb végzettségére kérdezett rá. Az oktatási törvény meghatározza, hogy oktatási intézményben könyvtárostanár alkalmazása kötelező, s a könyvtáros asszisztens, technikus ajánlásként szintén olvasható a dokumentumban. Ugyanitt kerül szabályozásra a végzettség kérdése is: Az iskolatípusnak megfelelő tanári és könyvtárosi (bármely típusú) diploma szükséges a könyvtárostanári munkához. Még mindig nagyon sok helyen semmilyen könyvtárosi végzettséggel is lehet valaki iskolai könyvtárban könyvtárostanár. Sőt gyakori az is, hogy a könyvtárostanárnak nincs iskolatípusnak megfelelő pedagógus végzettség. A középiskolai tanári munkához egyetemi végzettséget ír elő a jogszabály, s ez vonatkozik a könyvtárostanárra is.

Gyakori jelenség, hogy a létszámcsökkenéssel egyidőben az intézményvezetés nem talál más kiutat, mint azt a kollégát, akinek nincs megfelelő óraszáma, beülteti könyvtárostanárnak a könyvtárba. Minden szakértelem, előzetes tanulmányok nélkül.

A szaktanácsadói, szakértői tapasztalat diktálta tehát ennek a kérdésnek a megfogalmazását.

Az iskolai könyvtár technikai berendezése

Az 1/1998. évi OM rendelt tartalmazza az oktatási intézmények eszközrendszerét. A technikai eszközök zöme a könyvtárhasználók teljeskörű kiszolgálását, a hatékony tájékozódást szolgálja. A számítógépen túl megjelöltük az erre alkalmas eszközök valamennyi típusát.
Számítógépre szükség van a könyvtárosi munkához és a felhasználói önálló információszerzéshez is.

Így a számítógép, internet csatlakozással szolgálja a feldolgozó munkát, a naprakész információszolgáltatást és további munkaállomások a felhasználók tájékozódására szolgálhatnak. A DVD olvasásra alkalmas eszközök, videólejátszó, fénymásoló, szkenner, projektor, vetítővászon, a korszerű információs technológiák egyaránt szükségesek a könyvtárhasználati ismeretek oktatásához, a könyvtár - tanítási időn kívüli - rekreációs tevékenységéhez. A reprográfiai munkát segíti a szkenner, a fénymásoló, a videó, DVD másolására alkalmas eszköz. A kapcsolattartás elengedhetetlen a könyvtárosi munkában. Ennek egyik hagyományos eszköze a telefon, amelynek megléte a napi könyvtárosi munka elengedhetetlen része. Bizony nagyon nehéz állományt fejleszteni, tájékoztatni úgy, hogy a telefonkapcsolatra a tanáriban, vagy a portán keresztül van csak lehetősége a könyvtárostanárnak.

A vonalkód leolvasó a feltárt állományon alapuló kölcsönzést könnyíti meg.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

A szolgáltatásra vonatkozó adatok esetszámok. Nem pontos statisztikai adatokat vártunk el, bár ennek vezetése az év végi beszámolókhoz, a statisztikai adatok elkészítéséhez is igen hasznos.

Kölcsönzés

Az iskolai könyvtár – bár elsősorban oktatási szerepe van – ezzel egyidőben ellátja a hagyományos értelemben vett könyvtári feladatokat is. Ezt az oktatási törvény is előírja, hiszen a jogszabály értelmében az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási időben minden nap elérhető kell legyen szolgáltatásaival. Ezért az első néhány kérdés, amely a nyitva tartási időt, a kölcsönzések átlagos napi és heti értékeit tudakolja.

Kis könyvtárak esetében egyre nagyon értelmet, jelentőséget kap, a könyvtárközi kölcsönzés. Az iskolai könyvtár, amely leginkább az infokommunikációs technológia elsajátíttatásának, a tanulási, és digitális kompetenciafejlesztésnek a helye az iskolában szerényebb állománnyal bír. Ezért fontos, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel kiegészítse a kölcsönözhető dokumentumok körét. Kapcsolat az Országos Dokumentumlelátási Rendszerhez kevés iskolai könyvtárban van, de a helyi Fővárosi Szabó Ervin könyvtár fiókkal élő a kapcsolat, a könyvtárközi kölcsönzés.

Helyben olvasás, anyaggyűjtés

A könyvtári szolgáltatások között az iskolai könyvtárakban kiemelt jelentőségű a helyben használat. A tanórán kívüli tájékozódás, az indokolt tantárgyi felmentések esetei, az egyre inkább használt projekt alapú oktatás a könyvtár információbázisán alapul. Az önálló tanulói munkák készítése kapcsán az anyaggyűjtés kiselőadáshoz, bemutató készítéshez, szakdolgozathoz.

A helyben igénybe vett információforrások alkalmait ezért tartottuk fontosnak megkérdezni.

A könyvtár reprogáfiai szolgáltatásai az iskolában didaktikai és anyagi szempontból is megkérdőjelezhetőek, de mértékük jelzésértékű lehet a kialakuló használói szokások tekintetében.

Tájékozódás, tájékoztatás

A könyvtárhasználati ismeretek oktatása során egyik kiemelt terület a könyvtári tájékoztató eszközök használatának gyakoroltatása. A hagyományos katalógust nagyon lassan, de kezdi fölváltani a könyvtári adatbázis, katalógus. Ezek használati száma mellett fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy a legfrissebb információkat tartalmazó folyóirat-állományt mennyire veszik igénybe a tájékozódás során az olvasók. A papír alapú tájékozódás mellett egyre inkább használatos az internetes tájékozódás, amelyet a könyvtárhasználati ismeretek során oktatunk is.

Az iskolai könyvtár állományok feldolgozása a hagyományos katalógus mellett könyvtári szoftver segítségével is megindult. A könyvtári szoftverek száma nagy, sokszor beszerzési ára dönt egyik vagy másik mellett.  A kérdések közt szerepel az alkalmazott szoftver megnevezése, hogy pontos képünk legyen a piacon lévő, használt szoftverek megoszlásáról.

A kiegészítő tevékenységek

Az oktatási törvény és követő rendelete meghatározza a könyvtárostanár feladatait az iskolai könyvtárban. A könyvtárszakmai és könyvtárpedagógiai feladatok felsorolása után a kiegészítő tevékenységekre utal a jogszabály.

Tapasztalatunk alapján a könyvtárostanár, a könyvtár szolgáltatásainak tudatos bővítésével, oktató-nevelő, munkájával gyakran gondoskodik egyéb iskolai feladatokról is: iskolaújság, kiállítások, tehetséggondozó versenyek, ünnepi műsorok, évkönyvek készítése.

Ennek pontos számát, mértékét szerettük volna megismerni a fővárosi fenntartású intézmények esetében.

Könyvtárpedagógiai tevékenység

A hazai jogszabályok, a fent idézet IFLA-UNESCO dekrétum értelmében az iskolai könyvtár alapfeladata, amely a többi könyvtártípustól megkülönbözteti. A Nemzeti alaptantervben is helyet kapó ismeret, tudáselem.

A kérdések elsősorban a helyi oktató-nevelő munkát szabályozó dokumentumokban való megjelenést, az önálló kereszttantervek meglétét vizsgálják.

A könyvtárhasználattan oktatása a Nemzeti tanterv alapján kidolgozott helyi kereszttantervek segítségével kellett hogy elkészüljenek. Ennek alapján az egyes intézményekben a könyvtárostanár alapfeladata a könyvtárhasználati ismeretek oktatása.  Ennek megvalósulására kérdeztünk rá.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a könyvtárhasználati ismeretek oktatása ne csak a könyvtárostanár feladata legyen. Az alacsony óraszám miatt fontos, hogy valamennyi szaktárgy, tantárgy keretében legyen könyvtárhasználaton alapuló szakóra. Ezek az órák lehetővé teszik a speciális szaktárgyi, tantárgyi ismerethordozók jobb megismerését, az elsajátított könyvtárhasználati ismeretek gyakorlását.

A könyvtárhasználatra épülő szakórák száma azért ad fontos információt számunkra, mert valljuk, hogy a könyvtári információszerzési, információkezelési technikák elsajátíttatása valamennyi pedagógus feladata.

A könyvtári állomány

A kérdőív jelentős részét a könyvtárhasználókkal való különböző feladatok teszik ki. Ám néhány kérdés erejéig a könyvtári állománnyal is szükséges foglalkozni.

A könyvtári állomány bázisa a könyvtárostanári munkának. Egy jól szervezett, nem túl nagy gyűjteménnyel  mindent meg lehet tanítani, ami az egész életen át tartó tanulás folyamatához szükséges.

Kérdéseink az OKM oktatási statisztikájához kapcsolódtak.  Fontosnak tartottuk megismerni a könyvtári állomány nagyságát, a tankönyvek nélkül. Az a tapasztalatunk, hogy magas dokumentumszámú állományok jönnek létre azzal, hogy az iskolába kerülő tankönyvek is feldolgozásra kerülnek. Így igen hamis statisztikai adatok, állománygyarapítási adatok jelennek meg. Az sem véletlen, hogy a tankönyvekkel kapcsolatos tevékenység munkaidőre lefordított értékét is kérdésként fogalmaztuk meg.

Az állománnyal kapcsolatos feladatok közül kiemelt jelentőségű a 3/1975 KM-PM rendelet értelmében a selejtezés, a leltározás. Gyakran marad el az állományból való kivonás profilváltás, elhasználódás, alacsony használat esetén. Ez vezet ahhoz, hogy az iskolai könyvtárak állománya indokolatlanul felduzzad. Ugyanígy nagy jelentőségű, hogy sokszor személyi feltételek hiánya, vagy egyéb feladatok miatt elmarad az állományellenőrzés, a leltár. Ennek ütemezését a fenti rendelet egyértelműen szabályozza.

A könyvtári állománnyal kapcsolatos tevékenységek között kell megemlítenünk a tankönyvek könyvtári kezelését is.

Nem véletlen a kérdés: „Mennyi időt töltött ebben a tanévben a tankönyv-támogatással, kapcsolatos tevékenységgel?”

Gyakori az a téves nézet, hogy az ingyenes tankönyveket egyedi leltárkönyvbe, hagyományos könyvtári állományba vétellel kell az oktatási intézmény tulajdonába venni. Ez sokszor hónapokra elveszi a valós feladatoktól, az érdemi könyvtárostanári munkától az időt. Ennek mértékére, tendencia jellegére voltunk kíváncsiak e kérdéssel.

Minőségpolitika

Az oktatási intézmények elkészítették minőségirányítási programjukat. Sok helyen az iskolai könyvtár, a könyvtárostanár és tevékenysége ennek része. De nincs egységes kép e területen sem. A kérdésre adott válaszok lehetőséget adnak arra, hogy egy-egy intézmény számára segítséget nyújtsunk e terület integrációjára a helyi minőségirányítási programban.

A könyvtárostanári, iskolai könyvtári munka értékelése speciális ismereteket igényel. A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet által összeállított szempontok segítséget nyújthatnak az oktató-nevelő munkában különleges szerepet betöltő terület értékelésére.

Az intézményi értékelés mellett jelentős szerep jut a külső szakmai értékelésnek is. A fővárosi listás szaktanácsadók az iskolai könyvtári területen a fenti szempontok megvalósulását segítik szakmai jártasságukkal. Speciális tudásuk, gyakorló könyvtárostanárként megélt tapasztalatukkal hozzájárulhatnak a fővárosi oktatási intézmények könyvtárainak fejlődéséhez. Ők azok, akik javaslatot tehetnek az iskolai könyvtárral kapcsolatos intézkedési tervre, iskolai könyvtári szakértők bevonására is, az esetleges problémák megoldásához.

A listás szaktanácsadók munkájával az oktatási intézményekbe érkező könyvtári szakfelügyelők (akik könyvtárszakmai szempontból végeznek törvényességi ellenőrzés az 1997-es könyvtári törvény értelmében) pozitív képet kaphatnak a főváros iskolai könyvtárairól.

Ennek a munkának alapját képezi e kérdőíves felmérés, amelynek helyzetfeltáró és fejlesztési javaslatokat megfogalmazó értékelése a Budapesti nevelő hasábjain, a Mérei Pedagógiai Intézet honlapján a széles szakmai közönség mellett a szülők és diákok számára is olvasható lesz.

Hock Zsuzsanna
könyvtárpedagógiai szakértő