A konferencia a tavaly mintegy 700 fővel az EU-elnökség hivatalos rendezvényeként a Parlament Felsőházi Termében megszervezett "Információs Társadalom Parlamentje" rendezvény keretében valósul meg idén is, megtartva annak formai hagyományait: így a plenáris előadásokat követően a résztvevők kormányzati döntéshozóknak tehetnek fel azonnali vagy korábban írásban benyújtott kérdéseket, majd szekciómegbeszéléseken vitathatják meg a konferencia legfontosabb témáit.
A kétnapos konferencia az Országház Felsőházi termében kerül megszervezésre.

További információk és a részletes program

A tanácskozás megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője arról beszélt, hogy az informatika új eszközei segíthetik Magyarország, az egyes nagy ágazatok megújítását, és szerepük lehet az emberi erőforrások megerősítésében is. Balog Zoltán szerint az új innovációknak a közjót kell szolgálniuk, így például az egészségügyi, az oktatási, a kulturális ágazat megújulását.
A miniszter úgy véli, ma Magyarországon, két évtizeddel a rendszerváltoztatás után kényszerű újrakezdésre van szükség. Hozzátette: ahhoz hogy jó irányba induljanak el a változások, az emberi erőforrások újbóli felfedezésére, megújítására és megerősítésére van szükség.
Balog Zoltán arról beszélt, hogy azért kell átalakítani a nagy rendszereket, azért kell változtatni az állam és az önkormányzatok viszonyán, mert csődbe jutott az a kísérlet, amely a korábbi munkamegosztást és működési módot létrehozta. Azt hangoztatta, új egyensúlyt és kapcsolatot kell teremteni az egyéni érdekek és a közérdek között, és az egyéni stratégiákat a közjó irányába kell kormányozni.
Gál András Levente, a Jó Állam fejlesztési koncepcióért felelős kormánybiztos közölte: június 21-én mutatják be a közigazgatási rendszer megújítását szolgáló Magyary-program 12.0-s kiadását.
A program eddigi eredményei között említette, hogy a szervezeti konszolidáció keretében ma alig feleannyi állami szerv működik a közigazgatásban, mint két évvel korábban. Úgy fogalmazott, "leér az állam lába a földre" azzal, hogy a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével megkezdik működésüket, létrejöttek az ágazati logika szerint működő középirányító szervek, valamint az új típusú megyék.
Elmondta, hogy az átalakítás részeként az állam sok új feladatot vett át, és ehhez létrehozta saját intézményrendszerét.
Az eddig elvégzett feladatok között említette, hogy elkészítették a teljes körű állami feladatkatasztert, továbbá 1035 országgyűlési határozatot, 1971 kormányhatározatot és 455 törvényt dereguláltak, de megfogalmazása szerint a java még hátravan.
Kitért arra is, hogy a 10-15 százalékos leépítés után jelenleg 73 ezer jelenlegi kormánytisztviselő dolgozik a közigazgatásban.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke az információhoz, a tudáshoz, a kulturális értékekhez való szabad és egyenlő hozzáférés jogát nevezte az információs társadalom valódi értéktartalmának. Szalai Annamária közölte: az általa vezetett intézmény ennek biztosítását tekinti feladatának. Mint mondta, a XX. század egyes eszmerendszerei megtanították az embereket arra, hogy nem a javak egyenlő elosztására kell törekedni, hanem a hozzáférés szabadságát és egyenlőségét kell lehetővé tenni.
Szalai Annamária arról is beszámolt, hogy az információrobbanás az üzleti szféra, a társadalom, de az állam számára is új lehetőségeket nyit, amelyekkel a szabályozóknak is lépést kell tartaniuk.
A szabályozás kihívásairól Mátrai Gábor, az NMHH hírközlési elnökhelyettese nyújtott információt, aki a legfontosabb célnak a korszerű, hatékony és legmodernebb infrastruktúra kialakítására való ösztönzést nevezte. A digitális szolgáltatások igénybevételéhez szükséges alkalmazások szabályozásával kapcsolatban elmondta: az egyre szélesedő szektor esetében a verseny és az innovatív környezet fenntartása a hatóság feladata.
Mátrai Gábor emellett fontosnak nevezte a lemaradó társadalmi rétegek segítését, a fogyasztói tudatosság növelését, és kijelentette: fel kell lépni a káros tartalmak ellen, de a magyar nyelvű tartalmak kellő mennyiségének megjelenését is segíteni kell.
Az egészségügyért felelős államtitkár előadásában azt mondta: forradalmasíthatják az egészségügyi ellátást az információs technológiák. Szócska Miklós példaként említette a távfelügyeletet és a diabéteszes betegek ellenőrzését, amelyhez mobil eszközök nyújthatnak segítséget.
Az elindítás előtt álló, védőnők segítését célzó program a tervek szerint lehetővé teszi majd, hogy a szülők a papíralapú oltási könyv helyett egy portálon kövessék gyermekük adatait - közölte az államtitkár, aki az alapellátás fejlesztéséről szólva azt mondta: a háziorvosok adatelérésén van javítani való.
Szócska Miklós fontosnak nevezte az adatok felszabadítását, vagyis az egészségügyben keletkező információk széleskörű hasznosítását. Hozzátette, hogy az adatokat hozzáférhetővé kell tenni mind a kutatók, mind - bizonyos juttatásért cserébe - az üzleti szféra számára.
Az államtitkár arra is rámutatott, hogy az Európai Bizottságban több híve is van az egészségügy informatikai fejlesztésének, emiatt a következő 10 évben "jó dolguk lesz azoknak a tagállamoknak", amelyek képesek az innovációra.
Ezek a fejlesztések Magyarország számára is fontosak - mondta Szócska Miklós.
Forrás: MTI