Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Az oktatás jövője a tablet
Forrás: Edupress  
2014.07.03. csütörtök
parlament

A köznevelés fejlesztésének lehetséges irányairól, az Y és a Z generáció tanulási módszereiről, az informatikaoktatásról, valamint a duális képzés kecskeméti modelljéről tartottak előadást a meghívott felsőoktatási és közszereplők, vállalatok képviselői az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen 2014. június 27-én a Parlamentben.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a köznevelési rendszer eredményeit és további feladatai taglaló előadásában elmondta: egyértelmű pozitívuma az új rendszernek a pedagógus-előmeneteli és a szaktanácsadói rendszer megalkotása, illetve megemlítette a sokat bírált portfóliófeltöltést, amely kapcsán kiemelte: 22 ezer pedagógus már sikeresen feltöltötte anyagát a rendszerbe. „A kormány sokat tett a pedagógushivatás ösztönzéséért, elég csak a pedagógus-előmeneteli rendszerre vagy a Klebelsberg-ösztöndíjra gondolni” – mutatott rá a helyettes államtitkár. Sipos Imre szólt a Nemzeti alaptantervről és kerettantervekről, ezeket illetően megjegyezte: a tantervek szűkítenek és egyben be is engednek új tartalmakat – azt kell meghatározni, hogy melyek kerüljenek be, ám – hangsúlyozta – a legfontosabb a digitális kompetencia és a nyelvtudás fejlesztése. A helyettes államtitkár megemlítette Országos kompetenciamérést, mely számos előnye mellett egyelőre a gyermek és az egyén szintjén még nem hasznosul – ezt kell a továbbiakban elősegíteni. Javítani kell emellett a köznevelés esélyteremtő szerepét, valamint a lemorzsolódók (akik főként a 14-18 évesek köréből kerülnek ki) arányát kell csökkenteni. Továbbá emelni kell a köznevelési rendszer színvonalát, melynek főbb pillérei a társadalmi, szülői támogatás, a kreativitás fejlesztése. 


Tari Annamária pszichológus az Y és a Z generáció tanulási metódusairól tartott előadásában először elmondta, mit is jelent a két, illetve a legújabb, alfa generáció. „Az Y generáció könyvespolcok alatt született, de a web2-ben nőtt fel, a Z generáció a web2-ben született, de már a web3-ban nőtt fel, az alfa generáció tagjai pedig a digitális bennszülöttek, akik jelenleg még az óvodában csücsülnek, és az életterük a web4, web5 lesz.” Éppen ezért fontos a tanítás során a gyorsaság, az azonnali szükséglet kielégítése, illetve a vizualizáció. Fontos még azt is tudni, hogy régebben lineáris tanulás volt a jellemző, ám most a gyerekek emlékezése asszociatív módon működik. Ennek megfelelően hatékonyan, érdekesen és interaktív környezetben kell tanítani – összegezte Tari Annamária.

Ehhez kapcsolódóan Rab Árpád, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szociológusa kiemelte: azt kell tanítani, hogy milyen információk hiányoznak, és azokat hogyan szerezzük meg. Hozzátette: szerinte az oktatás jövője a tablet.

A köznevelés fejlesztéséről rendezett kerekasztal-beszélgetésen Ollé János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskolájának egyetemi oktatója sajnálatosan nevezte, hogy az oktatásban még mindig informatikaterem-szemlélet uralkodik, melyen muszáj változtatni, hiszen az informatikatanításhoz az IKT-eszközök már rendelkezésre állnak, sőt folyamatosan fejlesztik is azokat. Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége elnöke hozzátette: a szövetség kiképzett 15-30 tanárt arra, mit is kellene tanítani informatikából, illetve tábort is szerveznek 15 gyerek számára, akik játékos formában tanulhatnak informatikát. Az elnök megjegyezte: reményeik szerint hamarosan a programozást is beemelik az informatikaoktatásba.

Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora Működő duális képzés Magyarországon című előadásában a kecskeméti modellről számolt be. Mint mondta: a vállalatok nélkül semmit sem lehet kezdeni, az intézménynek és a vállalatnak 50-50 százalékban kell együttműködnie. „A vállalat biztosítja a gyakorlati részt, ők választják ki a hallgatókat, akikkel együtt szeretnének dolgozni, és még fizetnek is nekik, körülbelül 50-60 ezer forintot havonta. Az intézmény emellett az elméleti tudást adja 12 héten keresztül. A hallgatók cserébe vállalják, hogy hét félév alatt befejezik a BSc-képzést” – magyarázta a rektor. Ailer Piroska hangsúlyozta: a fiatalok motiváltak, hiszen jövedelmet kapnak, és karrierlehetőség, életpálya áll előttük. A képzésről a rektor elmondta: a kecskeméti modell 2012 szeptemberében, akkor 25-en kezdték el, akiknek mára 20 százalékkal jobbak az átlageredményei, mint a képzésben nem részt vevő hallgatóké.

 
Rendezvénynaptár
<2017. november>
HKSzCsPSzV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu