A tanulmány szerint a passzív dohányzás által okozott károsodások már a gyermekkorban elkezdődnek és tizenéves korra mérhető elváltozásokat okoznak.

"Bár korábbi kutatások megállapították, hogy a passzív dohányzás felnőtteknél ártalmas lehet a véredényekre, eddig nem tudtuk, hogy ezek a jellegzetes hatások a gyerekeknél és a kamaszoknál is jelentkeznek" - tudatta közleményében Katariina Kallio kutatásvezető, a finnországi Turku egyetemének munkatársa.

A vizsgálat során 494, nyolc és tizenhárom év közötti gyerek vérében mérték a nikotin egyik bomlásterméke, a kotinin szintjét, amely akkor is megjelenik, ha valaki csak belélegzi a cigaretta füstjét. Ennek alapján három csoportba sorolták a gyerekeket. A későbbiekben ultrahangos készülékkel megmérték aortájuk és nyaki verőerük falának vastagságát is.

A nyaki verőér falvastagsága 7 százalékkal, az aortáé pedig 8 százalékkal volt nagyobb azoknál a gyereknél, akik vérében a legtöbb kotinint találták azokhoz képest, akiknél a legkevesebbet mérték, vagyis az első és a harmadik csoport átlaga között ekkora különbség mutatkozott.

A Circulation című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői a karban lévő verőér (a brachiális artéria) rugalmasságát is mérték, amely a szív- és érrendszeri betegségek kockázatemelkedésének szintén elfogadott jelzője. Ennek értéke 15 százalékos különbséget mutatott az első és a harmadik csoport között azok hátrányára, akiknél nagyobb kotininszintet mértek. Ugyanezen csoport tagjainál a vér koleszterinszintje is magasabb volt.

"A megállapítások azt mutatják, hogy a gyerekeket egyáltalán nem lenne szabad dohányfüstnek kitenni" - állapította meg Kallio.

[Forrás: hirado.hu/mti]