"A napfényenergia hasznosítására nem létezik egyetlen üdvözítő megoldás. A kutatóknak
arra kell törekedniük, hogy kidolgozzák a legjobbnak tűnő alternatívákat, és segítsenek
az alkalmazásukban – összegezte Garab Győző az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet tudományos tanácsadója. Megállapítása a szoláris energiával kapcsolatos, aktuális
tudományos közmegegyezést tükrözi.
A jelenleg körvonalazódó, a napfényenergia hasznosítására alkalmas, mintegy tucatnyi
megoldás csaknem fele biológiai vonatkozású. Részben az élő szervezetek, főként
a növények tulajdonságait használják fel – biotechnológiai eljárásokkal akár módosíthatják
is őket -, részben pedig a biomimetika módszerét követve az élővilágban megfigyelhető
megoldásokat, mechanizmusokat és szerkezeteket próbálják meg mesterséges anyagokban
vagy molekuláris berendezésekben alkalmazni. "A kutatások egyik fő iránya a fotoszintézis
vizsgálata, aminek Magyarországon nagy hagyományai vannak" – emelte ki Garab Győző, Jelzésértékűnek nevezte, hogy az 1998-ban Kelet-Közép-Európában első és mind
ez idáig egyetlen alkalommal megrendezett Fotoszintézis Világkongresszusnak hazánk
adott otthont. Az MTA doktora utalt rá, hogy a K+F a napfényenergia hasznosítása
területén világszerte gyorsan fejlődő ágazat: a ma működő összes kapacitás majdnem
fele az elmúlt években épült ki. A folyamat érthető, hiszen az előrejelzések szerint
a globális energiaszükséglet a következő két évtizedben mintegy húsz százalékkal
fog növekedni, miközben az úgynevezett "klasszikus" energiahordozók, különösen
az olaj és a földgáz egyre kisebb mennyiségben állnak majd rendelkezésre. Ráadásul
felhasználásuk a szén-dioxid-kibocsátás miatt súlyos károkat okoz a Föld atmoszférájában,
közvetve pedig a teljes bioszférában. Ezért is kiemelkedő jelentőségű a megújuló
energiaforrások, köztük a napfény hatékony és olcsó felhasználása. "Az energiaellátásban
a legfontosabb a diverzifikálás" – hangsúlyozta Garab Győző. Az optimális energiamix meghatározásakor lokális szemléletre van szükség. Egy-egy
adott környezet sajátosságait figyelembe véve érdemes meghatározni, milyen energiaforrásból
mennyit vegyenek igénybe: "Másra van szükség a Hortobágy közepén, és másra egy
texasi farmon."
Az MTA doktora szerint a hazai tudománypolitika elkötelezett a megújuló energiaforrások
kutatása iránt. Példaként említette a Pálinkás József által indított Köztestületi Stratégiai Programok energiastratégiai részéhez kapcsolódó, Megújuló energiák hasznosítása címmel tavaly ősszel megjelent kötetet, amely segítséget nyújthat mind a döntéshozók,
mind a 2030-ig tervezett magyar energiastratégia kidolgozói számára. Garab Győző hozzátette: az Európai Biofizikai Társaságok Szövetsége (EBSA), valamint a Fotoszintézis Kutatások Nemzetközi Társasága (ISPR) által is támogatott, neves hazai és rangos külföldi előadók részvételével
megrendezett szegedi tanácskozás ismételten bebizonyította, hogy a terület iránt
a fiatal kutatói generáció tagjai is élénken érdeklődnek.
-vb-
Forrás: MTA
