Szabadidejében az MTA doktora is az erdőket járja, és ellenőrzi a többiek által
begyűjtött törzskörméreteket és GPS-koordinátákat. Nemrég maga is egy különleges
felfedezéssel gazdagította az adatbázist.
- Fekete nyárfában nagyhatalom vagyunk, talán sehol máshol nem találni akkora
példányokat, mint Magyarországon. Nagy folyóink árterében bárki ráakadhat olyan,
6 méteres törzskörméretet is meghaladó fákra, amelyekről még nem készült feljegyzés.
A Dráva mentén egy kollégával idén tavasszal egy olyan óriásra akadtunk, mely
1064 cm-es törzskörméretével a lista élére került - számolt be legújabb sikeréről
az mta.hu-nak Pósfai György. A Biokémiai Intézet igazgatójaként a botanika távol
áll a szakterületétől, de mint mondta, a természet szeretete a legtöbb természettudósra
jellemző. A kutató a laboratóriumban megszokott precizitást igyekszik alkalmazni
a fák méretének meghatározásakor is: a törzskörméretet a törzs alsó 130 centiméterének
legkisebb kerülete alapján adja meg.
Himalájai cédrus Iharosberényben
Pósfai György könyvet is írt már a nagy fákról. A Magyarország legnagyobb fái
- Dendrománia című kötet 2005-ben jelent meg. Mint azt a kutató elmondta, a kiadvány
nem előzmény nélküli, hiszen korábban már több hasonló munka is született Magyarországon.
Másfél évtizede például Bartha Dénes kezdeményezett összeírást legnagyobb fáinkról.
- Munkám egy részét az tette ki, hogy aktualizáltam és modernizáltam a korábbi
kötetekben fellelhető adatokat. Tudtam, hogy a könyv legfeljebb csak párezer emberhez
jut majd el, ezért honlap formájában is elkészítettük az adatbázist, amely ráadásul
így folyamatosan frissülhet, bővülhet - fejtette ki a szerző. Elmondása szerint
a weblapon fafajta, település és régió alapján is kereshetünk a nagy fák között,
tallózhatunk a fotókban, és műholdas térképeken tájékozódhatunk pontos helyükről.
A kutatót a modern technika nagyban segítette a munkájában, hiszen a ma már elérhető
árú GPS készülékek segítségével bárki pontosan meg tudja határozni a tekintélyesebb
fák koordinátáit, és a lelkes természetjárók gyakran küldenek be ilyen adatokat.
A fák lemérését azonban nem bízza másra Pósfai György: a farajongó kollégáktól
kapott koordináták alapján mindegyik növényt felkeresi, leellenőrzi, és csak azután
teszi fel a honlapra, a nyomravezető nevével együtt. A hobbijára havonta legalább
egy hétvégét szán, és ma már céltudatosan keresi a nagy fákat.
- Ha egy területről több észlelés is összegyűlt, akkor pár nap alatt megpróbálom
meglátogatni az összes fát. A tájékozódásban gyakran segítenek az erdészek és
a helyi dendrománok, ahogy magunkat nevezni szoktuk - tette hozzá a biológus kutató.
Mint elmondta, a honlap látogatottsága körülbelül napi 100 letöltés, de amikor
egy olvasott internetes honlap is felrakta ajánlatai közé a dendromania.hu-t,
egy nap alatt 3000-en kattintottak a webcímre. Pósfai György az adatbázis sikerét
inkább hatásában méri. A biológus egyre több adatot kap erdészektől, erdőgazdaságoktól,
nemzeti parkoktól és olyan aktív „fakutatóktól”, akik szinte minden héten famatuzsálemeket
keresnek szabadidejükben. A tudós annak is örül, hogy a honlapra felkerült fákra
jobban vigyáznak a gazdáik.
- Ha egy szőlősgazda megtudja, hogy a földjén élő szelídgesztenye az egyik legnagyobb
példány az országban, akkor biztosan nem vágja ki, és törődik vele - mondta a
honlap létrehozója.
Pósfai György elsősorban a fák törzskörméretét regisztrálja, ugyanis ez az egyetlen
jól mérhető, objektív adat. Mint elmondta, a fák életkorát már lényegesen nehezebb
meghatározni. A méret és az életkor között létezik összefüggés, de egy lassan
növő, kevésbé impozáns fa gyakran hosszabb életű, mint például egy hatalmas fekete
nyárfa, amely 150-200 év alatt elpusztul.
Juharlevelű platán Kőszegen
- Megbízható erdészeti munkák alapján megállapítható, hogy a magyarországi erdőalkotó
fák általában 200-250 évig élnek. Az ország akkori legnagyobb fája, a kőszegi
Király-völgyben élt nagy gesztenyefa a 60-as években pusztult el. Az évgyűrűit
elemezve 480 évesre becsülték az életkorát. Véleményem szerint legfeljebb ennyi
idősek lehetnek legöregebb fáink - fejtette ki az mta.hu-nak Pósfai György. Mint
mondta, vékony fúrásmintát véve meg lehetne becsülni élő fák korát is, biztos
támpontot azonban többnyire még ez sem ad, mert a legtöbb öreg fa üreges, így
a belső évgyűrűi már rég elkorhadtak.
Pósfai György nem félti a listára felkerült fákat. Véleménye szerint az idős
fák mindenkiben tiszteletet keltenek, nem is tud olyan szándékos rongálásról,
amely az adatbázis elkészítése óta a fák ellen irányult volna. - Akik a koordináták
alapján útra kelnek, biztosan nem azért veszik a fáradságot, hogy kárt tegyenek
a növényekben. Különösen, hogy a fák nagy részét nehéz megközelíteni, az ország
legnagyobb körtefája például egy 80 hektáros kökénybozót közepén található - tette
hozzá a honlap szerkesztője.
Az őshonos fajok mellett elsősorban a hazai platánok vívtak ki elismerést a nagy
fák szerelmeseinek körében. - A platánok nagyon jól érzik magukat Magyarországon,
számos 8-10 méteres törzskörméretű fa él nálunk. Ezek teljesen egészségesek, és
ma is gyorsan növekednek - mondta Pósfai György. A különböző arborétumokban, parkokban
élő mamutfenyők még csak 7 méternél tartanak, de hosszútávon azok is az élmezőnybe
kerülnek majd.
Legszebb fáink
Pósfai György szerint mindenkinek érdemes megnéznie a szőkedencsi hársfát. „A falu temetője közepén áll hazánk talán legszebb, hatalmas ős öreg hársa”.
A biológus kedvenc tölgye a Zala megyei Bak község mellett található, megközelítése kisebb kirándulást
igényel.
Hazánk legnagyobb szelídgesztenyéje Nagykutas szőlőhegyén áll.
Budapest környékén a Budai-hegyekben lehet tekintélyes bükkökre akadni, a Margitszigeten
pompás platánok és Magyarország egyik legnagyobb vadgesztenyéje várja a fák barátait.
Forrás: MTA
