Az így keletkezett mikroba ezután megjelenésre és viselkedésében is megegyezett a szintetikus DNS által beletáplált fajjal. A Science folyóiratban közzé tett eredményeket sokan tudományos mérföldkőként értékelik, azonban a kritikusok szerint a szintetikus organizmusok több veszélyforrást is rejtenek magukban. Korábban Venter és munkatársai már előállítottak egy szintetikus bakteriális genomot, illetve végrehajtották két baktérium génállományának a cseréjét is, most ezt a két módszert ötvözve készítettek el egy "szintetikus" sejtet. Bár az organizmusnak valójában csak a genomja szintetikus, Venter azonban nagyobb vívmánynak tartja az új szoftver elkészítését egy mesterséges sejtalapnál.

A kutatók egy létező bakteriális génállományt másoltak le, szekvenálták genetikai kódját, majd "szintézis mechanizmusokat" használtak a másolat kémiai megszerkesztéséhez. "Most már képesek vagyunk elkészíteni saját szintetikus kromoszómánkat és beültetni azt egy fogadó sejtbe - egy más organizmusba. Amint ez az új szoftver bejut a sejtbe, a sejt kiolvassa és átalakul a genetikai kód által meghatározott fajjá" - nyilatkozott a tudós a BBC News-nak.

Az új baktérium több mint egy milliárdszor replikálódott, másolatait ugyancsak a szintetikus DNS vezérelte. "Ez volt az első alkalom, hogy bármilyen szintetikus DNS teljes egészében irányított egy sejtet" - tette hozzá dr. Venter, aki kollégáival azt reméli, hogy előbb-utóbb képesek lesznek megtervezni és megépíteni egy olyan új baktériumot, amit hasznos funkciókkal láthatnak el. "Úgy vélem, egy új ipari forradalmat hoznak majd" - mondta. "Ha tényleg rá tudjuk bírni a sejteket, hogy azt állítsák elő, amire nekünk szükségünk van, akkor segítségünkre lehetnek az olajtól való elszakadásban és a szén-dioxid megkötésével részben visszafordíthatják a környezet károsodását"

Dr. Venter cége, a J Craig Venter Intézet több gyógyszergyártóval és olajcéggel is kapcsolatban áll, olyan kromoszómák tervezésén és kifejlesztésén dolgozva, melyekkel hasznos üzemanyagok és új vakcinák állíthatók elő.

A kritikusok azonban úgy vélik, a támogatói oldal eltúlozza a szintetikus organizmusok várható előnyeit. A genetikai technológiák fejlődését figyelő brit Genewatch részéről dr. Helen Wallace a veszélyekre igyekszik felhívni a figyelmet. "Többet árthatunk, mint használnánk, ha kiengedjük az új organizmusokat a környezetbe" - nyilatkozott a BBC-nek. "A szennyezett területekre tisztítási céllal kikerült organizmusok könnyen egy új szennyezési forrássá válhatnak. Nem tudjuk hogyan fognak viselkedni ezek az új organizmusok a környezetben"

Wallace azzal vádolja Ventert, hogy alábecsüli a lehetséges hátulütőket. "Ő nem Isten, sőt nagyon is ember, aki technológiájával megpróbál pénzhez jutni és ennek érdekében kijátszani az alkalmazását tiltó szabályzásokat" - hangoztatta Wallace.

Venter természetesen egészen más véleményen van. "2003-ban, amikor elkészítettük az első szintetikus vírust, átfogó etikai ellenőrzésen ment keresztül, eljutva egészen a Fehér Ház szintjéig. Emellett több más átfogó vizsgálat is készült, köztük a Nemzeti Tudományos Akadémiáé, ami minden részletre kiterjedő jelentést tett közzé erről az új területről" - fűzte hozzá.

Pártatlanként szólt hozzá a témához dr. Gos Micklem, a brit Cambridge Egyetem genetikusa, aki szerint Venter tanulmánya "kétségkívül korszakalkotó", azonban hozzátette: "már most is rengeteg egyszerű, olcsó, hatékony és kiforrott technika létezik az organizmusok genetikai módosítására, ezért pillanatnyilag ez a módszer aligha képes kiszorítani a meglévőeket".

A szintetikus vagy mesterséges élet előállítását övező viták mindenesetre tovább folytatódnak. Julian Savulescu professzor, az Oxford Egyetem részéről úgy véli, az új tudományban rejlő potenciál bár a távoli jövőre szól, nagyon is valós és jelentős. "Azonban a kockázatok is páratlanok" - folytatta. "Új szabályokra és biztonsági kiértékelésekre van szükség egy ilyen radikális kutatás esetében, ami megvéd a katonai vagy terrorista visszaélésektől. Ezek alkalmazásával az elképzelhető legerősebb biológiai fegyverek válnak előállíthatóvá. Ki kell találnunk, hogyan együk meg a gyümölcsöt a féreg nélkül."

Dr. Venter szerint technológiájuk nem jelent veszélyt a bioterrorizmus formájában. "Ezt rendkívül részletesen elemezték az Egyesült Államokban. Az MIT és egy washingtoni védelmi agytröszt is azt jelezte, hogy nagyon minimális új kockázatot jelent. A legtöbb ember egyetért abban, hogy van némi kockázata, azonban ennél jóval nagyobb a társadalomra gyakorolt haszna" - összegzett a BBC hírműsorában.

[Forrás: Balázs Richárd/SG.hu]