- Napjaink energiaproblémáinak hosszú távú megoldása elképzelhetetlen a megújuló
energiaforrások jelenleginél lényegesen nagyobb mértékű felhasználása nélkül.
A globális energiaigény 25-30 százaléka a közlekedésben jelenik meg, ezért keresik
a kutatók azt az anyagot, amely tárolható és környezetbarát üzemanyagként szolgálhat
a jövőben. Az egyik legígéretesebb jelölt a hidrogén – mondta az mta.hu-nak nyilatkozva
a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének igazgatója. Vass Imre hozzátette, hogy hidrogén azért tűnik az egyik legalkalmasabb anyagnak a jelenlegi
fosszilis üzemanyagok kiváltására, mert esetében a természet már „megoldotta”
azt a problémát, hogy miként lehet a napfény energiáját felhasználva a vízmolekulát
összetevőire, azaz protonokra, elektronkra és oxigénre felbontani, és a protonokat
ún. hidrogenáz enzimekkel hidrogénné redukálni.
A tudósokat azonban az a probléma is foglalkoztatja, hogy miként lehetséges a
természetben működő fotoszintetikus szervezetek működését mesterséges módszerekkel
leutánozni. Ennek a kérdésnek a vizsgálatára jött létre az uniós 7-es kutatási
keretprogram részeként a SOLAR-H2 elnevezésű kutatási konzorcium. - A kutatók
célja, hogy a gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre álló napenergiából, és a
szintén könnyen hozzáférhető vízből, mesterséges úton megújuló energiahordozókat,
alternatív üzemanyagokat állítsanak elő – mondta a szegedi tudós. Szerinte a hidrogén
mellett szén alapú üzemanyagként a bioetanol, illetve a biodízel is alternatívája
lehet a jelenlegi hagyományos üzemanyagoknak, de hangsúlyozta, hogy a legtöbb
kutatás a hidrogén vízből történő előállítására irányul. Az SZBK kutatója ugyanakkor
hangsúlyozta, hogy a mesterséges úton történő vízbontás egyelőre nagy kihívást
jelent a kutatók számára, mivel a jelenleg rendelkezésre álló megoldások – például
az elektromossággal történő vízbontás - drágák és nem hatékonyak.
- Természetes úton, például földgázból, már most is képesek vagyunk hidrogént
előállítani – mondta Vass Imre, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően hidrogén-meghajtású
járművek kis számban már ma is közlekednek. Példaként említette, hogy néhány nagy
autógyártó cég korlátozott számban forgalmaz hidrogénüzemeltetésű gépkocsikat,
és egyes európai nagyvárosokban (Stockholm, Madrid, Stuttgart) kísérleti buszjáratok is természetes úton nyert
hidrogén üzemanyaggal működnek. - A hosszú távú cél viszont pont az, hogy a természetes
módon keletkező hidrogén felhasználását, mesterséges szintézissel váltsuk ki,
hiszen a fosszilis energiahordozók korlátozott mennyiségben állnak az emberiség
rendelkezésére – emelte ki az igazgató, hangsúlyozva: még nagyon sok kutatásra
és időre lesz szükség ahhoz, hogy hatékony megoldást találjunk a fotoszintézis
mesterséges megvalósítására, és ennek eredményeképpen az autóinkba már az így
előállított hidrogént töltsük benzin helyett.
A megújuló energiaforrások kutatói a múlt héten Magyarországon találkoztak. Az
MTA SZBK Növénybiológiai Intézet és a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék szervezésében szegedi kutatók rendeztek nemzetközi nyári iskolát a téma szakértőinek.
A rendezvényen, - amelynek minden évben más-más uniós tagállam ad otthont - 23
külföldi hallgató, négy külföldi előadó és 15 hazai doktorandusz, valamint fiatal
kutató és előadó vehetett részt. A multidiszciplináris tudományos továbbképzés
keretében a szakemberek előadásokat hallgathattak, illetve laborgyakorlatokat
végezhettek.
-szzs-
Forrás: MTA
