A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzői azt állítják,
hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvő koncentrációja évmilliók óta nem létező
körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvető és visszafordíthatatlan
ökológiai átalakulásokhoz vezethet.
A Föld felszínének 71 százalékát, közel 362 millió négyzetkilométert tengervíz
borít. Az óceánok, tengerek 1,3 milliárd köbkilométernyi vizet tárolnak, a világtenger
területének több mint a fele 3000 méternél mélyebb. Bolygónk életterének nagy
részét tengerek és óceánok adják - itt található a földi élet, a bioszféra túlnyomó
része. A tengeri környezetre azonban számos, az emberi tevékenységekből származó
terhelés nehezedik. Az emberiség hatása a világtenger nem kevesebb, mint 41 százalékát
fokozottan terheli, s mindössze 4 százalékára mondhatjuk, hogy többé-kevésbé érintetlen
maradt.
Az óceánok veszik föl és tárolják a Föld felszínére érkező napsugárzás energiájának
a zömét, ha nem így lenne, akkor az ebből származó hőtől elolvadna a szárazföldi
jégtakaró, és felmelegedne a légkör. A világóceán nyeli el az emberek által levegőbe
juttatott szén-dioxid nagyjából egyharmadát is. A fennmaradó részt a szárazföldi
növények és a talaj veszi fel, vagy a légkörben marad, ezzel növelve az üvegházhatást.
Ove Hoegh-Guldberg és John F. Bruno, az ausztrál Queenslandi Egyetem két tengerbiológusa
azt állítja, most már egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az emberi tevékenység
olyan gyors változásokat idéz elő, mint amilyeneket azok a múltbeli vulkáni tevékenységek
vagy meteoritbecsapódások okoztak, amelyek miatt összeomlottak az ökoszisztémák,
és bekövetkeztek a nagy fajkihalások
Mivel az óceánoknak egyre több hőt és szén-dioxidot kellett elnyelniük az elmúlt
három évtizedben, a hőmérsékletük és savasságuk is növekedett (évtizedenként mintegy
0,2 Celsius-fokkal és 0,02 pH-értékkel). Emiatt egyes helyeken az óceáni áramlatok
is lelassultak. E hatások viszont befolyásolták a táplálékhálózatok dinamikáját,
az élőhely-kialakító élőlények bőségét, a fajok elterjedését és a betegségek előfordulását
is.
Csökkenő élőhely-összetettség
Az éghajlatváltozásnak az egyik legegyértelműbb és legjelentősebb hatása a világ
óceánjaira, amit az élőhelyformáló fajokra - korallokra, tengeri füvekre, mangrove és
sós mocsári növényzetre, valamint az osztrigákra - kifejt. Ezek az élőlények sok
ezer más faj számára szolgálnak élőhelyként, és többségüknek nélkülözhetetlenek a
fennmaradáshoz. Így például a korallok kifehéredése és pusztulása az emelkedő
hőmérséklet miatt már most csökkentette a korallszirti halak és más élőlények
sokféleségét (biodiverzitását) és egyedszámát.
A tengeri jégtakaró - akárcsak másutt a korallzátonyok és a hínárerdők - meghatározó
a sarkvidéki óceánok biodiverzitásának kialakításában. A tavaszi olvadás befolyásolja
a fitoplankton-virágzás idejét, és ily módon befolyásolja a sarkvidéki tengeri
táplálékhálózatok dinamikáját.
A tenger jege sokféle madár és emlős életében is fontos szerepet játszik. Időleges
vagy állandó felszínt képez, helyet biztosítva a táplálékszerzéshez, a szaporodásoz
vagy a vándorláshoz. Sok sarkvidéki emlősre jelentős létszámcsökkenés vár. A jegesmedvék
2100-ra elveszítik jelenleg 1 millió négyzetkilométeres tavaszi élőhelyük 70 százalékát.
A jégtől függő antarktiszi élőlények, így a pingvinek és a fókák egyedszáma is
csökken, sőt a fokozott antarktiszi felmelegedés miatt egyes fajokra a kipusztulás
várhat.
Meg lehet-e menteni az óceáni ökoszisztémákat?
A szerzők úgy vélik, hogy a helyzet kritikus, de nem teljesen reménytelen. Az
emberek közvetlenül védhetnek egyes fajokat. Visszaszoríthatják a túlhalászást,
és megóvhatják a mangrove mocsarakat azzal, hogy csökkentik az irtásukat, és nem
töltik fel a helyüket. A szerzők szerint azonban az óceáni élővilág megvédésének
legfontosabb eszköze, ha drasztikusan csökkentik a levegőbe kibocsátott üvegházhatású
gázok mennyiségét. Ha ez nem történik meg hamarosan, akkor a változások visszafordíthatatlanokká
válhatnak, és a múltban többször lejátszódókhoz hasonló nagy fajkihalási hullám
söpörhet végig a Földön.
Forrás: origo.hu
