Klíma- és élőhelyváltozási problémák
Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszú távú, tehát a Szaharától
délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek
európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében
több kiváltó ok szerepel: az élőhelyek átalakítása miatt bekövetkező élőhelyvesztés,
a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása, a klímaváltozás és a közvetlen emberi
zavarás. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi
akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek
több évtizedes regenerálódására van szükség.
Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske) állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).
Mindhárom fecskefajunk bajban van!
A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj: a füsti fecske, a molnárfecske
és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát,
ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb
partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a
füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve
a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős
része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig
tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és
az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:
- Füsti fecske
- jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók,
jószágállások, mezőgazdasági épületek esőtől védett
részeire építi;
- a faj erősen kötődik az állattatáshoz;
- csökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési
időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
- közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
- rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
- vonulási, telelési és táplálék problémák.
- Molnárfecske
- jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott
sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok
panelházainak esőtől védett részeire építi;
- sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a
leginkább városiasodott fecske fajunk;
- táplálkozási problémák;
- sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok
túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
- fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
- fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi
épületeken;
- közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
- rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
- vonulási, telelési, és táplálék problémák;
- nincsenek adatok a pontos telelési területről.
- Partifecske
- maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok,
homokbányák függőleges oldalába készíti;
- telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több
ezer pár is;
- csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
- táplálkozási problémák;
- jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
- egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
- rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
- vonulási, telelési és táplálék problémák;
- a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
- nincsenek adatok a pontos telelési területről.
Elindult az országos fecskevédelmi program és lakossági fecske adatbázis
A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi
egyed pusztulását okozhatják, és mivel úgy tűnik, hogy a klímaváltozás hatására
a megszokottól eltérő időjárási jelenségek gyakoribbá válnak, az érintett fajok
állományai egyre kevésbé tudják kiheverni ezeket a negatív hatásokat. A csökkenő
tendenciát erősíti, hogy az európai – és magyar – költőterületeik környezeti viszonyai
jelentősen átalakultak, kedvezőtlenebbé váltak számukra az elmúlt évtizedekben.
Ezért az MME a 2010. év madaraiul a fecskéket választotta, melynek keretében hosszú
távú fecskevédelmi programot indítanak azzal a céllal, hogy társadalmi szinten
elterjesszék a gyakorlati fecskevédelmi megoldásokat, és a www.fecskefigyelo.mme.hu
oldalon (elkészítése folyamatban van) a lakosságot is hívják, hogy kapcsolódjon
be az országos fecske adatbázisba történő adatgyűjtésbe 2010. tavaszától.
[...]
A teljes cikk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján olvasható.
>>