A madáretetés Magyarországon évszázadok óta a legszélesebb körben alkalmazott, össztársadalmi szinten a mindennapok részét képező madárvédelmi, környezeti nevelési tevékenység. Éppen az általánosnak tekinthető hazai óvodai madáretetési gyakorlatnak, Herman Ottóék természetvédelmi nemzetnevelő munkájának máig érezhető hatásának is köszönhető, hogy ma a magyar társadalom egésze rendelkezik madárvédelmi, madárvonulási ismeretekkel. Tudunk a telelni itthon maradó vagy hozzánk vonuló madarak nehézségeiről, és empátiát érzünk irántuk. Ráadásul - és ez a valóban sikeres szemléletformálás ismérve - az emberek tenni is akarnak, és tesznek is a madarakért!

Mire ügyeljünk az etetés kapcsán?

• Az etetést az első tartós fagyok, a hó vagy ónos eső megérkezése esetén kell elkezdeni, és a tavaszi hóolvadásig, a tartós fagyok megszűntéig kell folytatni.
• Etetni csak megfelelő minőségű (nem sózott, nem pirított, nem penészes), elsősorban olajos maggal, és nem sózott állati zsiradékkal (szalonna, faggyú) szabad.
• Csávázott, kémiai és adalékanyagokkal kezelt eleséget nem szabad adni a madaraknak.
• A fekete héjú napraforgó olcsóbb és magasabb olajtartalmú, mint a csíkos fajták, ezért a vadon élő madarak téli etetésére is alkalmasabb.
• Egymással párhuzamosan lehetőleg minél változatosabb eleségeket alkalmazzunk: a napraforgó mellett apróbb magokból álló magkeveréket, cinkegolyót, főtt zöldségeket és nyers almát.
• Az etetőket a méretüktől függően rendszeresen ellenőrizni, takarítani, és szükség esetén utántölteni kell.
• Az etetőket olyan magasra kell kihelyezni, hogy a madarak védve legyenek a macskáktól, talajközeli etetők esetében pedig elég nyílt tér álljon a madarak rendelkezésére a ragadozók időbeni észrevételéhez.

Tovább az MME téli madáretetéssel és az etetőtípusokkal foglakozó oldalaira >>

Ha szerencsénk van, az etetőnkre nem csak madarak, de emlősök: egerek és mókusok is ellátogatnak.

Ne feledkezzünk meg a téli madáritatásról sem!
Az itató az egyik legkönnyebben alkalmazható madárbarát kertészeti módszer. A legjobb a kerek vagy szögletes, 40-50 cm átmérőjű (lehet ennél nagyobb is), 5-10 cm mély műanyag virágalátét. Mire ügyeljünk az itatók és madárfürdők kapcsán?

• A kisebb madarak számára veszélyt jelent az 5-10 cm-nél mélyebb víz, ezért itatónak ne használjunk mély, vízzel telt hordót, konténert; kerti tavak építése esetén alakítsunk ki sekély parti részt.
• A talajszint fölé helyezett itatóknál, különösen az ablakitatók esetében, figyeljünk a biztonságos rögzítésre, a feldőlés, leesés elkerülésére.
• Még az 5-10 cm mély itatók vizébe is érdemes beletenni egy kinyúló ágat, nagyobb, lejtős oldalú követ, ahol a madarak kényelmesen és biztonságosan tudnak állni, és szabályozni tudják fürdéskor a vízmélységet.
• Az itatók vizét rendszeresen, általában naponta frissre kell cserélni, illetve az elpárolgott vizet pótolni kell. Télen naponta legalább egyszer el kell távolítani a jeget, és hideg csapvízzel kell feltölteni az itatót.
• Különösen nyáron hetente-kéthetente érdemes a napi vízcserét megelőzően kitisztítani, algátlanítani az itatót.
• Lehetőleg akkora itatót használjunk (25-30 cm átmérőjű már megfelelő), melyben egy feketerigó nagyságú madár is képes megfürödni.

Tovább az MME madáritatással foglalkozó oldalaira >>

Az ősz és a tél az odútelepítések fő időszaka is
Az új odúk telepítésének legjobb időszaka az ősz és a tél. Ennek fő oka, hogy az odúkat a madarak nem csak a költési, de a telelési időszakban is használják éjszakázásra.

Odúk és költőládák >>

[Forrás és teljes cikk: MME]