Az Apaj névre keresztelt egyik gólya a Kiskunságban kelt ki, és nevelkedett természetes körülmények között. Kirepülése után néhány kilométeres körzetbe járt ki szüleivel táplálékot keresni, majd augusztus elején kezdte meg vonulását. A legfrissebb információnk szerint már a szudáni főváros, Kartúm közelében jár - olvasható a Magyarországon eddig egyedülálló kísérletet szervező Ecocaritas Egyesület közleményében.

A másik kisgólya, Ipoly embernél nevelkedett madár, amely három társával együtt július végén került az Ipoly folyó mellett kialakított röpdébe, ahol fokozatosan szoktatták vissza a természetes "gólyaéletre". Szabadon engedése után csatlakozott egy gólyacsapathoz, és augusztus közepén ő is útra kelt társaival. Jelenleg kissé Apaj mögött jár, éppen Egyiptomban, a Nílus menti Kena városától pár kilométerrel délre tartózkodik.

Apaj és Ipoly első vándorútja a www.greenmania.hu és a www.gilice.hu honlapokon követhető nyomon. Az Ecocaritas közlése szerint az Európai Unió támogatásával megvalósuló program fő célja a középfeszültségű elektromos szabadvezetékek madárbaráttá tétele, azaz a "madárgyilkos" tartóoszlopok és szerelvényeik megfelelő szigetelése. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közelmúltban megjelent tanulmányában az szerepelt, hogy a hazai vezetékhálózaton évente legkevesebb 30 ezer madár, köztük számos világszerte veszélyeztetett faj (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse) esik áramütés áldozatául.

A fiatal, fészekből frissen kirepülő fehér gólyákat fokozottan fenyegeti az áramütés veszélye. A még bizonytalanul manőverező gólyafiak könnyen a szigeteletlen, gyakran a felnőtt madarakat sem kímélő 20 ezer voltos villanyoszlopokon lelik halálukat. Az elmúlt húsz évben a dokumentált fehérgólya-pusztulások száma meghaladta a 700-at.

"Kiemelkedő fontosságú a kirepülés és a vonulás megkezdése közötti időszak, amikor a fiatalok leginkább ki vannak téve a hazai középfeszültségű hálózat veszélyeinek. Mozgásuk ismeretében pontosabban fel tudjuk mérni a veszélyeztetettségük mértékét az adott területen, így a forrásokat a legveszélyesebb oszlopok szigetelésére összpontosíthatjuk" - idézi a közlemény Kis Ferencet, az Ecocaritas Egyesület projektvezetőjét.

Forrás: zoldter.hu